2021

  • 2021. szeptember 26.

    Több mint egy évtizedes nemzetközi együttműködés eredményének prezentálására került sor a Központi Szeminárium dísztermében 2021. szeptember 22-én: a Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon bemutatójára. A számos érdeklődőt vonzó alkalmat a Központi Szeminárium rektorának, Martos Levente Balázs köszöntője nyitotta meg, majd Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója segítette a ráhangolódást a 19. századra zongorán előadott Liszt darabbal. Ezt követően Varga Lajos váci segédpüspök méltatta röviden megnyitó beszédében a kötet jelentőségét, kihangsúlyozva, hogy fontos mérföldkő az egyházi proszopográfiai irodalmak sorában.

    A kötetet érdemben Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem oktatója mutatta be. Véleménye az volt, hogy egy sokáig megkerülhetetlen életrajz gyűjtemény született, amely a magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és a magyar történészeknek külföldön ismertté tételéhez is hozzájárul. Pozitívumként emelte ki, hogy egy egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendezték a püspökök életrajzát. Szerinte sokkal inkább tanulmányok sora, mint adatok gyűjteménye, már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. Egy hosszabb sorozat első darabja, amely rámutat, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg birodalomnak. Kiválóan kirajzolódik belőle, hogy hogyan reagáltak a helyi egyházak élén álló személyek az egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. Végül Fazekas megjegyezte, hogy a kötet térbeli és időbeli határai is jól megválasztottak és már várja a magyar fordítást, illetve a folytatást.

    A püspöklexikon főszerkesztője, Rupert Klieber, a Bécsi Egyetem egyháztörténész professzora tartalmas felszólalásban mutatta be a vállalkozás dimenzióit. Előadása elején feltette a kérdést: miért van szükség püspöklexikonra? A választ pedig úgy lehetne összefoglalni, hogy nem csak az egyház történetének megismeréséhez, hanem egyben állam és egyház kapcsolatának mélyebb megértéséhez. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált, a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak és sok püspök állami tisztviselőként is működött. Mindeközben e prelátusok szabtak irányt a helyi egyházak életének. Személyük tehát meghatározó volt. A nagyszabású vállalkozásba a Monarchia mind a 9 államának történészei bekapcsolódtak, az első kötetbe 126 püspök életrajzot írtak meg, amely, tekintve, hogy több püspökségről a betöltői továbbléptek 169 hivatali periódust jelent. Az életrajzokban számos kultúr-és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozás található. Végül Klieber számos érdekes statisztikai adatot hozott a püspökök karriermintáiból, származásukra, műveltségükre, életkorukra, tevékenységi körükre vonatkozóan.

    A bemutatót Tusor Péter, a kötet magyar társszerkesztője zárta, aki a püspöklexikon megszületésének előzményeit villantotta fel: 2004-ben a Vatikáni Titkos Levéltárban Klieber professzorral történő találkozását, melynek révén bekapcsolódott az eredetileg Erwin Gatz által kezdeményezett nagyszabású projektjébe, akinek 2011-es halála elodázta a munkálatok befejezését. Végül köszönetet mondott úgy a mintegy félszáz szerzőknek, mind pedig a magyar 'Nazionalteam' tagjainak (Tóth Krisztina, Szirtes Zsófia, Fazekas István, Forgó András), akik mindnyájan érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy ma kezünkben tarthassuk a kötetet.

    A nagyszabású munka római bemutatója okt. 7-én lesz az ottani Osztrák Intézetben, a bécsi pedig október 20-án, a magyar nagykövetség palotájában.

    Program

    1989
  • 2021. szeptember 23.

    Eger 1552. évi ostroma az egyik leghíresebb története a kora újkori Magyarországnak. Az Egri csillagok című regény, valamint a belőle készült 1968-as film alapjában véve befolyásolta nemzedékek történelem-szemléletét. Azt azonban kevesen tudják, hogy egy-egy jelenetet kihagyott, másokat pedig beleírt a forgatókönyvet készítő Nemeskürty István. Ilyen az a híres jelenet, amikor Dobó István egyenesen III. Gyula pápához megy Rómába segítséget kérni az oszmánok által szorongatott Magyarország számára. Ebből olyan benyomásunk támad, mintha a pápaságot nem igazán érdekelték a magyar ügyek: nem voltak tisztában a földrajzi és politikai viszonyokkal, nem ismerték a kor magyarországi döntéshozóit.

    Valóban így volt, elfeledkezett volna a magyar hadszíntérről, valamint Eger hős védőiről az Örök Város püspöke? Kanász Viktor 2021. szeptember 23-án a Dobó István Vármúzeum által rendezett az Eger és Itália című konferencián az előadásában arra keresi a választ, részletesen elemezve az I. Ferdinánd udvarában működő Girolamo Martinengo nunciusnak a magyar hadszíntérrel és Eger ostromával kapcsolatos jelentéseit. Enek során bemutatta, hogy több alkalommal, kisebb-nagyobb részletességgel, általában hiteles információk alapján írt az oszmán hadak Eger felé vonulásáról, valamint magáról az ostromról. Tehát Nemeskürty István jelenetével szemben Róma és a pápaság nagy figyelmet fordított a magyarországi események és az itteni hadszíntér alakulása felé, s Eger ostroma sem maradt közömbös a pápai diplomácia számára.

    A partner kutatócsoportok közül a Vestigia (PPKE) Kutatócsoport több tagja, Domokos György, W. Somogyi Judit és Kristóf Ilona is előadott.

    Program

    1982
  • 2021. szeptember 21.

    2021. szeptember 21-én a Rerum novarum enciklika kiadásának 130. évfordulójára emlékező konferenciára került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az április 1-jén megalakult Vallás és Társadalom kutatóintézet szervezésében. A rendezvényen Tóth Krisztina a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa és titkára a „A Rerum novarum megszületésének történeti kontextusa” címmel adott elő, körvonalazva a szociális kérdésre adott XIX. századi válaszokat, kiemelve egy-egy fontosabb gondolkodót, illetve szellemi műhelyt, amelyek az enciklika megírásának közvetlen előzményét jelentették. A délutáni szekciót a Fraknói Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter moderálta.

    Program

    1981
  • 2021. szeptember 20.

    Fedeles Tamás tavalyi kitüntetése után a Vatikánban folytatott feltáró kutatások fontosságát és eredményességét ismét Bolyai-plakettel ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia. A rangos kitüntetést Tóth Krisztina, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa és titkára Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő munkájáért vehette átA szeptember 16-án az MTA székházának dísztermében tartott Bolyai-napon az összes tudományszak 14 díjazottja közül hárman tartottak előadást. Krisztina  „Pápai nunciusok Magyarországon a Horthy-korszakban” címmel mutatta be saját  egyben a Fraknói Kutatócsoport  20. századi vatikáni kutatásait.

    1972
  • 2021. szeptember 15.

    Antonín Kalous The Legation of Angelo Pecchinoli at the Court of the King of Hungary (1488–149) c. munkája (Collectanea Vaticana Hungariae, tom. II/8) a Fraknói Kutatócsoport és az olmützi egyetem kooperációjának köszönhetően nemrég látott napvilágot. A kötetet a szerző budapesti látogatására időzített „flashmob” formában mutatták be. A „Középkori Esték” keretében, az Ókortudományi és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közreműködésével megrendezett könyvbemutatónak az Eötvös Collegium Történész Műhely és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének keretében az Eötvös Collegium adott helyt. Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője, egyben a kötet szerkesztője adta Antonín Kalousnak a kötet és méltatta röviden az alkalom jelentőségét. Ezt követően Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa szemezgetett a kiadott források között, kiemelve azokat a novumokat, amik tovább árnyalják és színesítik Mátyás király udvaráról kialakult képünket. Érdekességként és ügyes diplomáciai manőverként kiemelte, hogy Pecchinoli nuncius havi ellátmányát a Mátyás által bebörtönzött Váradi Péter kalocsai érsek javadalmából kívánta fedezni a pápa. Számos adatot talált Bakóc Tamás udvari működésére, Mátyás király egészségi állapotára és halálára is. Nemes Gábor, a Kutatócsoport tudományos munkatársa a mű historiográfiai előzményeit ismertetve kiemelte, a szerző egy csaknem 150 évvel ezelőtt, Augustin Theiner, Mircse János, majd Fraknói Vilmos által megkezdett munkát fejezett be. A követutasítások, diplomáciai jelentések és levelek nemcsak a török elleni harcról, a pápaság és a nápolyi királyság konfliktusáról, Djem herceg és Ancona város ügyéről ad tájékoztatást, hanem a magyar egyházi és világi elit tagjairól is érdekes információkkal gazdagodhat az olvasó. Számos alkalommal olvashatunk a cseh és morva területen lévő husziták (kelyhesek és pikárdok) közötti felekezeti ellentétekről, valamint Filipec Jánosnak és az olmützi püspökségnek az ügyéről is. Pecchinoli szívén viselte a szerzetesrendek, különösen ferences konventuális és klarissza kolostorok obszerváns reformját. Egy pápai bulla jóvoltából pedig pontos képet alkotunk a Pecchinoli által működtetett legátusi bíróság jogköreiről.

    A kiadott források csaknem fele eddig ismeretlen volt a kutatás számára. A szerző a vatikáni levéltár fondjai (bréveregistrumok, vatikáni bullaregisztrumok, kamarai levéltár stb.) és a velencei Biblioteca Marciana kódexei mellett más gyűjteményekben is kutatott: a vatikáni könyvtárban, a német intézetben őrzött Minucci-kódexek között, a milánói és a velencei állami levéltárban, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, Prágában, Brnóban, Poznańban, Zágrábban és a monasterium.net jóvoltából német és osztrák levéltárakban. A kötet nemcsak az egyház, hanem a politika, diplomácia és jogtörténet iránt érdeklődők haszonnal forgathatják a reneszánsz kor pápai–magyar kapcsolatainak e fontos kötetét.

    Meghívó

    1968
  • 2021. szeptember 13.

    A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjét Ferenc pápa celebrálta Budapesten, a Hősök terén. Az egyházfő látogatását a megérkezéstől a Statio Orbis homiliájáig a Kutatócsoport vezetője kommentálta végig Zsódi Viktor piarista társaságában az M1 Ma Reggel és Ma délelőtt c. adásaiban. Az utolsó kettő, majd a legelső két bejelentkezés megtekinthető alább.

    1961
  • 2021. szeptember 9.

    Felkerültek a VII. Fraknói Nyári Akadémia előadásai a YouTube-ra. (Megtekinthetők a Kutatócsoport YouTube oldalán) A pázmányos tudományos rendezvény záróelőadását ('Abendvortrag') Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát tartotta Pannonhalmán. Az érdekfeszítő előadás utolsó harmadát  a hallgatóság érdeklődő kérdései alakították interaktív formában.

    1954
  • 2021. augusztus 8.

    2021-ben Győr, illetve Pannonhalma adott otthont az immár hetedik alkalommal megrendezett Fraknói Nyári Akadémiának. A rendezvény augusztus 6–8-ig változatos és a legfrissebb szakmai eredményeket felvonultató programmal, tudományos eszmecserével és a gyémántmisés Csóka Gáspár atyával tartott pódiumbeszélgetéssel várta az érdeklődőket. Akárcsak az utóbbi években, az ország számos egyeteméről – sőt még Cambridge-ből is – érkeztek tanulmányaikat folytató hallgatók, fiatal kutatók és az ifjúságot tanító professzorok. A Fraknói Akadémia megvalósította elsődleges célját: összefogta az egyháztörténettel foglalkozó fiatalságot, bevonta őket a tudományos diskurzusba és feltárta előttük a kutatás perspektíváit.

    Az első nap a Brenner János Hittudományi Főiskolán hangzottak el előadások a győri egyházmegye 15–18 századi történetéből. Az egybegyűlteket Veres András megyéspüspök nevében Lukácsi Zoltán oldalkanonok köszöntötte, majd az alapító kurátorok, Tusor Péter és Rev. Gárdonyi Máté megnyitója következett. Ennek során a közönség megismerhette a Fraknói Kutatócsoport legfrissebb kiadványait: Fedeles Tamásnak a késő középkori római klerikusszentelésekről, Antonín Kalousnak Angelo Pecchinoli 1488–1490-es pápai legációjáról írt kötetét és a korábbi Fraknói Nyári Akadémia előadásait tartalmazó fasciculusokat. Az első szekció a késő középkori győri vonatkozásokat ismertette. Szovák Kornél a Moravcsik Gyula Intézet igazgatója a Vatikáni Apostoli Levéltárban található egyházmegyei vonatkozású kérvényekről beszélt, amelyek az egyházi személyek, intézmények és a vallási élet megismeréséhez nélkülözhetetlen források. Az 1455–1471 közötti időszakot vizsgálta alaposabban. A következő előadó, Fedeles Tamás, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa az Apostoli Kamara és a középkori győri püspökség kapcsolatrendszeréről beszélt, három fő pont köré sűrítve mondandóját: 1. a gazdasági vonatkozások, 2. az ad limina látogatások, 3. a kúriai szentelések. Megtudhattuk például belőle, hogy többek meglevő javadalom nélkül, hamis titulusra szenteltették fel magukat. A szekciót Nemes Gábor, a Kutatócsoport tudományos munkatársa előadása zárta, amely a győri székeskáptalan 1495 és 1528 között vezetett számadáskönyvének értékéről és hányattatásairól szólt. Megismerhettük, hogy a 18. századtól kezdve ki mikor milyen formában foglalkozott vele és miért nem került sor máig a kiadására. Nemes előadását azzal zárta, hogy elnyert Bolyai ösztöndíja keretében szeretné a kiadást előkészíteni.

    A következő szekció fókuszában a 16–18. század állt. Kádár Zsófia az ELTE BTK tudományos munkatársa a 16–17. századi győri káptalani követek és alsótáblán részt vevő egyháziak feltárásának kihívásairól beszélt. Megemlítette például, hogy bár az 1587–1687 közötti meghívotti listákban a győri káptalan mindig szerepelt, sok kanonok nem a káptalan követeként szerepelt a diétai listákban. Előadása végén egy konkrét példát is körbejárt: Bény János 1649-es követségét 5 levél nyomán. Oláh Róbert, a Fraknói Kutatócsoport tud. segédmunkatársa a győri egyházmegye Apostoli Szentszéknél történő érdekérvényesítése egy érdekes fejezetét mutatta be: Zichy Ferenc győri püspök római ágenseiről beszélt. E szerepkört az általa vizsgált időszakban a Poloni család három tagja töltötte be egymás után. Az ágensi levelek témái voltak például: konklávéval kapcsolatos belső információk, nagypolitikát érintő megállapítások és az éppen aktuális intézendők az Örök Városban. Szuly Rita a NEB tudományos kutatója két konkrét esettanulmányon keresztül mutatta be a győri papság normaszegéseit és kihágásait. Belsőrákos plébánosa, valamint Nagynarda adminisztrátora példáján keresztül tárultak fel előttünk a plébániáknak és lelkipásztoruknak a konfliktusai. Összevetésképpen pedig betekintést nyertünk Zichy Ferenc püspöknek az alsópapságra vonatkozó elvárásrendszerébe, az 1755-ben kiadott Epistola pastoralisba is. Mihalik Béla hozzászólásában Belsőrákos akkori plébánosának a saját kutatásai nyomán kirajzolódó pályáját ismertette: ez kiválóan rámutatott arra, hogy a Fraknói Akadémia egyben a tudományos eszmecsere termékeny talaja is.
    A harmadik szekció egy projektismertetővel egybekötött könyvbemutatóval indult, melynek során Kádár Zsófia és Fazekas István ismertették a csapatuk által végzett hatalmas kollekció eredményét: a pozsonyi, nagyszombati és győri jezsuita gimnáziumok diákságának anyakönyvi névtárát. Kádár Zsófia a több tízezer adat rögzítésének módját, információk típusát, főbb megállapításokat (életkori, nemzetiségi, társadalmi megoszlás, stb.) vette számba. A kutatást iránytó Fazekas István pedig több esetpéldán (pl. Radanay Mátyás a későbbi pécsi püspök, Fux Ferenc a későbbi egri érsek, vagy: Johann Michael Niedermann) keresztül szemléltette az iskolai adatbázis biográfiai információinak mélységét és jelentőségét. Korreferátumában Pilikta László az 1631-ben alakult Gyümölcsoltó Boldogasszony diáktársulatról és matrikulájáról szól.

    Ezt követően mester és tanítvány ültek le beszélgetni: Szovák Kornél, akit a gyémántmisés Csóka Gáspár atya egykor görögre és latinra oktatott, kérdezte volt tanárát az életútjáról. A levéltáros-történész bencés szerzetes paptanár 1952-ben került Pannonhalmára és 1956-ban egyike volt annak a két növendéknek, akiknek a felvételét rendi utánpótlásként engedélyezték. Az egyetemen latin–történelem szakra került, de más szakok óráira is áthallgatott. Harmadévesként a görög szakot is elkezdte, egyszerre az első és második évet. 1979-ben kezdett egyháztörténet tanításával foglalkozni, mikor a főapát jelezte, hogy egyháztörténet tanárra lenne szükség, 1980-tól pedig a pannonhalmi levéltár igazgatója volt 2012-ig. A beszélgetés során az 1980-as években az egyháztörténeti kutatások megindulására, valamint egykori tanáraira is visszaemlékezett. A gazdag programot az első nap az egyházmegye-történetírásról kerekasztal beszélgetés zárta, az MKPK titkára, Mons. Tóth Tamás, a PPKE HTK egy. tanára, Rev. Gárdonyi Máté, a PTE BTK egy. docense, Gőzsy Zoltán és a SZEL gyűjteményvezetője, Rétfalvi Balázs részvételével. A résztvevők saját kutatásaik, tapasztalataik alapján fogalmazták meg, hogy mit jelent számukra az egyházmegye történetírás, ennek milyen alapvető összetevői vannak és hol tart a témában az egyháztörténeti kutatás. Tekintve, hogy a tárgy a tárgyban a résztvevők közül sokan elmélyültek, a közönség soraiból többen is hozzászóltak és bekapcsolódtak a diskurzusba.

    Augusztus 7-én délelőtt a hittudományi főiskolán folytatódott további két szekcióval a program, melynek a súlypontja átkerült a 17–20. századra. Az első előadó, Horváth József a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér igazgatóhelyettese a 17–18. századi győri egyházi személyek könyves kultúrájáról, műveltségéről és egyéni könyvgyűjteményeiről beszélt, a posszesszorkutatásai eredményeit tárta a hallgatóság elé. Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági levéltár igazgatója a bencés rend tulajdonában álló ún. Apátúrház történtét, funkciójának változásait, gazdasági szerepét tárta fel. A számos érdekesség között például megemlítette, hogy az előző nap említett Gyümölcsoltó Boldogasszony Társulat tagjai névadójuk ünnepén szerenádot adtak a főapát háza előtt, melyért adományt kaptak. Forgó András, a PTE egyetemi docensének előadása is a bencés rendnél maradt: kapcsolatukat a felvilágosodással vizsgálta, azzal vezetve fel mondandóját, hogy a felvilágosodás értelmezését négy szakmában elismert kutató szemüvegén keresztül láttatta. Konklúziója az volt, hogy a szerzetesek a 18. században nem a korszellemtől függetlenül végezték tevékenységüket, illetve, hogy a mérsékelt felvilágosodás hívei között is vannak egyháziak. A Forgó által vázolt és a „felvilágosodás” fogalmának értelmezése kapcsán élénk vitát kiváltó képbe helyezte be Lukácsi Zoltán atya, a Brenner János Hittudományi Főiskola főiskolai tanára Negyedes Pál, 18. századi győri pap személyét és didaktikus prédikációit. E prédikációk a korszellemre reflektáltak, gyakorlatilag már híján vannak minden pátosznak és retorikának, kizárólag tanítani kívántak. A 18. századi magyar prédikációkról Lukácsi atya nemrégiben publikált korszerű monográfiát a győri püspöki levéltár sorozatában.

    A szombat reggeli második szekció a 19–20. századba kalauzolt el bennünket. Az első előadó, Németh Ildikó a Soproni Múzeum múzeumpedagógusa Sopron diákjóléti intézményeit ismertette. A 19. században, illetőleg a 20. század első felében négy rend tartott fenn ilyeneket, melyek egyben a rendi utánpótlás képzésének bástyái is voltak: a bencések, a domonkosok, az orsolyiták és az Isteni Megváltó Leányai. Ezeken kívül magánszemélyek is működtettek hasonló intézményeket. A kollégiumok kiépülése a városi terjeszkedés irányait jelölte ki. A következő előadók egyéni papi sorsokat vázoltak. Szokolay Domokos, a NEB tudományos kutatója négy atya (Geiszbühl Mátyás, Sümegh Lothár, Németh Alajos és Böck János) 1945 utáni sorsát, az átmeneti időszakban folytatott tevékenységük, publikációik miatti meghurcolását ismertette. Petes Róbert győri egyháztörténész jól átgondolt, megindító előadásában az 1957-es országos letartóztatási hullámából 4 győri fiatal pap (Horváth Lajos, Bóna László, Buzás József és Zsebedics Pál) letartóztatását, kihallgatásuk részleteit, beszervezési kísérleteiket és további életútjukat mutatta be. Az előadás nyomán a hallgatóságban az a benyomás támadt, hogy Petes módszeressége és habitusa végre megmutatja, hogyan is kell(ene) kutatni a közelmúlt egyháztörténetét, hasznosítani és értelmezni a vonatkozó állambiztonsági dokumentumokat. Végül a szekciót Tóth Krisztina, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársának és titkárának előadása zárta, mely témája révén egyben átvezetett a pannonhalmi helyszínre. II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatását ismerhette meg belőle a hallgatóság, aki a pannonhalmi monostor milleniumi ünnepségére, valamint a honfoglalás millecentenáriumára érkezett kétnapos látogatásra hazánkba: Pannonhalma és Győr látta őt vendégül.

    A VII. Fraknói Nyári Akadémia programja délután a pannonhalmi főapátságban folytatódott. Itt Dénesi Tamás levéltárigazgató mutatta be a pannonhalmi levéltár számos értékes oklevelét és pecsétjét. A körülbelül 2850 középkori oklevélből például az interpolált alapítólevelet, a tihanyi alapítólevelet, a Montecassino és Pannonhalma közötti imaszövetség 1212-es oklevelét ismerhették meg az Akadémia résztvevői. Dénesi az apátsági templom, a hozzá tartozó sekrestye, altemplom és kerengő történetét, érdekességeit is bemutatta. A bazilikában Domenico Zipoli 1715-ben, Rómában publikált egyik orgonaműve (All’Elevezione in Fa maggiore) csábította a résztvevőket rövid meditációra Tusor Péter interpretációjában.
    A konferenciaprogramot Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát kora esti előadása zárta („Abendvortrag”). A zsúfolásig megtelt pannonhalmi teremben megelevenedett az a történelem, amelyet részben az előadó maga is átélt, illetve rendtársak elbeszéléséből első kézből ismerhetett meg. A török időktől indulva 20. századi súlyponttal a rendszerváltásig beszélt a pannonhalmi bencés közösség megpróbáltatásairól, újjászületéseiről. Az előadás érdekfeszítő beszélgetésbe alakult át. Ennek során a hallgatóság több érdekes és tanulságos rendtörténeti epizóddal szembesülhetett. Felidéződött a jezsuitákkal, ciszterekkel, premontreiekkel és más férfi szerzetesrendek tagjaival zsúfolt papi otthon korabeli milliője is. A nap zárásaként az akadémiai tagok Magyarország legrégebbi könyvtárával ismerkedhettek meg, Ásványi Ilona könyvtárigazgató szakavatott kalauzolásával.

    Augusztus 8-án, vasárnap délelőtt Veres András megyéspüspök, a PPKE nagykancellárja celebrált szentmisét a székesegyházban, melyet követően személyesen köszöntötte a székvárosában megrendezett VII. Fraknói Nyári Akadémia résztvevőit. A záróprogram a Szent László-látogatóközpont és az egyházmegyei levéltár felkeresése volt. Utóbbi helyen Vajk Ádám és Nemes Gábor az egyházmegyei levéltár iratanyagába engedett bepillantást. Olyan értékes dokumentumokat foghattak kezükbe az Akadémia tagjai, mint a harkai anyakönyv, Magyarország első megmaradt anyakönyve, vagy Pázmány Péternek a jezsuiták védelmében a győri székeskáptalannak írt levele. A legújabb kor sem hiányzott a bemutatott iratok sorából: Apor Vilmos püspöki kinevezésének bulláját szintén megtekinthették az érdeklődők.
    A VII. Fraknói Nyári Akadémia a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is méltó és eredmények alkalma volt a professzionális tudományos kutatás és az egyetemi oktatás között kapcsolat elmélyítésének, egyben pedig a teológiai és a bölcsészeti hátterű egyháztörténet művelésének. A tudomány sokoldalú művelése mellett egyháztörténeti vetélkedővel tarkított szabadidős programokkal, közös étkezésekkel igyekezett a Pázmány mellett Pécsről, Debrecenből, az ELTE-ről és az NKE-ről érkezett egyetemi ifjúságot közönségből közösséggé formálni. Miként megnyitójában a rendezvény alapító kurátora, Tusor Péter kifejtette, az akadémia modellszinten szándékozott bemutatni és megvalósítani a (legrégibb) magyar katolikus egyetem lehetőségeit és feladatait. A Fraknói Akadémia szervezője a Fraknói Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet (ELKH), valamint a házigazda Győri Egyházmegyei Levéltár volt. A rendezvény részt vett a pázmányos Vestigia Kutatócsoport és a szintén pázmányos hallgatói Kubinyi András Történész Műhely. A tudományos alkalom megrendezését az NKA, a Bedy Vince Alapítvány és az előadótermet biztosító Brenner János Hittudományi Főiskola támogatása tette lehetővé. Az akadémia igazgatói tisztét Kanász Viktor és Nemes Gábor töltötte be duumvirátusban, aligazgatóként Oláh Róbert koordinálta a teendőket.

                                                                                                                                                                                               (Tóth Krisztina)

    Program

    Videók (előkészületben)
     

    1945
  • 2021. július 26.

    A  2002-ben újraalapított és 2004-ben útjára indult vatikáni–magyar történeti könyvsorozat, a Collectanea Vaticana Hungariae (CVH) alapértelmezésben a Fraknói Kutatócsoport (és előformációi) saját vatikáni alapkutatási eredményeit közli. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelenő specifikus szaksorozat ugyanakkor lehetővé teszi külső tagok, illetve más kutatók színvonalas munkáinak megjelentetését is. Jelen esetben utóbbiról van szó. A magyar történelemmel foglalkozó cseh történész, Antonín Kalous  "Angelo Pecchinoli pápai legációja a magyar királyi udvarban (1488–1490)" c. kötete a Fraknói Kutatócsoport és az olmützi egyetem kooperációjának köszönhetően készült el, és lát most napvilágot. 

    A latin és angol nyelvű, magyar rezümével ellátott forráskiadvány olyan dokumentumok sorozatát tartalmazza, amely Angelo Pecchinoli ortei püspök, pápai nuncius legációjához kapcsolódnak. Pecchinoli 1488-ban érkezett meg a magyar királyi udvarba. Itt Mátyás király haláláig maradt és közelről követte a küzdelmet Magyarország trónjáért az új király, II. Ulászló 1490. szeptemberi megkoronázásáig. A CVH II/8. tomusának angol nyelvű főcíme: "The Legation of Angelo Pecchinoli at the Court of the King of Hungary (1488–149)". A latin forrásszövegek használatát, értelmezését alapos bevezetőtanulmány, regeszták, apparátus és index segíti. 

    A cseh vatikáni kutatással folytatott közös tudományos munka és most hozzáférhetővé váló fontos középkori eredménye a Kutatócsoport természetszerű római, nemzetközi integrációjának és produktivitásának újabb fontos fejezete. 

     

    1924
  • 2021. július 12.

    Fedeles Tamás, a Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem professzora gondozásában megjelent a Klerikusszentelések a Római Kúriában a Magyar Szent Korona Országaiból (1426–1523) című, közel 700 oldalas forráskiadvány. A Collectanea Vaticana Hungariae I/18. kötete hiánypótló, ugyanis a magyar kutatás korábban nem figyelt fel a Vatikáni Apostoli Levéltárban őrzött Libri formatarum regisztersorozat jelentőségére. Jelen kiadvány a nemzetközi kutatási trendekhez illeszkedően közel 800, korábban többségében ismeretlen magyar, illetőleg a Magyar Királyság területén egyházi javadalommal rendelkező személy római kúriai promóciójára vonatkozó forrásokat ad közre.

    A kötet a Fraknói Kutatócsoport 2017–2022 közötti pályázati programjának egyik fontos vállalása és most megvalósult célkitűzése. Az Ordinationum Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1523) főcímű mű a 2002-ben (újra)alapított és 2004-ben útjára indult vatikáni–magyar történeti könyvsorozat immáron hetedik középkori tematikájú forráskiadványa a pápai gyűjteményekből. Az előzmények: CVH I/1 (Artner-okmánytár); I/7 (Consistorialia Doc. Pontif.); I/9–10 (Cameralia Doc. Pontif.); I/12 (Brevia Clem.); I/16 (Reg. Suppl. Hadr. VI); II/1 (Reg. Convent Contr.).

    Az Örök Várost felkeresők között időről időre feltűntek azok az önállóan, illetőleg kisebb-nagyobb csoportokban érkezők, akik a Római Kúriában kívánták felvenni az egyházi rend egyes fokozatait, továbbá promóciójukkal kapcsolatos ügyeiket kívánták kedvezően elintézni. A római szentelési turizmus (turismo delle ordinazioni) – ahogy a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól, öltött nagyobb méreteket. Mindezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés vetődik fel: Kik és miért vállalkoztak a hosszú útra? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római szentelési procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegeit találjuk a Kúriában szentelteltek között? A Rómába érkező klerikusok között milyen arányban találunk magyar javadalmasokat? A Kárpát-medence egyes területeiről milyen megoszlásban érkeztek szentelendők a pápai udvarba? A Rómától való távolság mennyiben befolyásolta az utazási kedvet? Az országos és nemzetközi politikai események hatással voltak-e az utazásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a hitújítás között? A most közreadott okmánytár forrásai ezekre és további izgalmas kérdésekre is választ kínálnak, megteremtve ezzel a kérdéskör nemzetközi kontextusba ágyazott feldolgozásának alapjait.

    Az 1001 tételt tartalmazó kiadvány több szemléletes táblázattal és grafikonnal ellátott bevezető tanulmánya a témakör alapos áttekintését nyújtja. A latin nyelvű források elé a használatot megkönnyítő magyar nyelvű regeszták kerültek, a kötet végén pedig angol nyelvű rezümé található Gátas-Palotai Ágnes fordításában. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet kiadási előmunkálataiban a sorozatszerkesztő Tusor Péter mellett szerkesztőként Kanász Viktor, olvasószerkesztőként pedig Nemes Gábor és Tóth Krisztina vettek részt a Fraknói Kutatócsoport részéről.

    1885
  • 2021. június 25.

    Az I. világháborút lezáró békediktátumra emlékezett 2021. június 23-án a „Trianon és az Egyház” című konferencia. A tudományos fórumot a pandémia miatt a centenáriumot követően egy év halasztással rendezte meg az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport. Helyszínül Rev. Martos Levente Balázs rektornak köszönhetően a Seminarium Centrale földszinti aulája szolgált. Az intézményt régi hagyomány köti az egyháztörténeti, kiváltképpen a vatikáni kutatások támogatásához. Az 1880-as évek elején falai között folytak megbeszélések a Monumenta Vaticana Hungariae elindításáról többek között Haynald Lajos, Ipolyi Arnold és Fraknói részvételével. Utóbbi 1904-es tervezete szerint a Központi Szeminárium rektora lett volna az új római történeti és műveszeti intézet felügyelő bizottságának egyik tagja a Szent Jobb-i apátság üresedése esetén. A püspöki kar által létrehozandó intézmény működését Fraknói Vilmos e javadalma bevételeiből kívánta biztosítani.

    A résztvevőket Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője köszöntötte. Elöljáróban szólt arról, hogy mennyire fontos, a magyar katolikus egyetemen az MTA, illetve az ELKH pályázati támogatásával működő kutatócsoport számára, hogy a fő profilját képező vatikáni kutatások erőterében alkalmanként más témáknak is figyelmet szenteljenek. Ilyen történeti téma a békediktátum vizsgálata, melynek politikai, társadalmi következményei mindmáig relevánsak. Trianon nem csupán a magyar állam, hanem a hazai egyházszervet: egyházmegyék és a különféle szerzetesrendi tartományok szétzúzását is jelentette. A problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait, ugyanakkor több dimenzióban túl is mutat ezeken. Köszönetét fejezte ki a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársának, Tóth Krisztinának, aki megálmodta és megszervezte ezt a szimpóziumot. Az elhangzott előadások tanulmányváltozatai kiegészülve a személyesen megjelenni nem tudó kutatók írásaival az ő szerkesztésében fognak napvilágot látni a Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum sorozatában. Már a közeli jövőben egy tartalmas, Trianonnak a magyar Egyház történetére gyakorolt összetett hatásait, kihívásait sok szempontból elsődleges kutatások nyomán körbejáró, forrásközléseket is felvonultató, hiánypótló kötetet vehet majd kezébe az érdeklődő olvasó.

    A Mons. Tóth Tamás által moderált első szekció előadásainak sorát Balogh Margit a BTK Történettudományi Intézet (ELKH) tudományos tanácsadója nyitotta meg Pehm Józsefnek Trianonnal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismertető előadásával. Ebből kiválóan kirajzolódott a gyakorlati revizionista pap képe, aki az elcsatolások következményeit Zalában kuráciák létrehozásával igyekezett enyhíteni, vagy aki meggyóntatta, megáldoztatta és megáldotta 1938-ban a cseh megszállt terület felszabadítására induló zalaegerszegi rongyosokat. Az előadásban körvonalazta az akkori zalaegerszegi plébános muraközi társadalmi mozgalom élén betöltött szerepét is. A következő két előadásban alapkutatások nyomán a Csehszlovákiába került piarista rendházak történetével, illetve az ezekből formálódó rendtartomány létrehozásához vezető körülményekkel, lépésekkel ismerkedhettünk meg. Szekér Barnabás, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára levéltárosa 9 rendi gimnázium államosítását részletezte, illetve a szerzetesi közösségek alakulásáról beszélt: a 9-ből 5 rendházban 1922-re megszűnt a szerzetesi jelenlét. Koltai András, ugyanennek a levéltárnak a vezetője a felvidéki („szlovenszkói”) rendházak sorsát ismertette: már 1920-ban felmerült ezekhez delegátus kinevezése, később vice-provincia, ill. önálló provincia alapítása, de a terv csak a csehszlovák modus vivendit követően, 1930-ra valósult meg. A fájdalmas történeti folyamatok hátterét az új csehszlovák állam szekuláris jellege és kérlelhetetlen szláv nacionalizmusa képezte. A Felvidéken maradt piaristák többsége ugyanis magyar nemzetiségű volt. Az új rendtartomány tagjait a csekély számú szlovák piaristák alkották.

    Rendi témánál maradt Sági Györgynek, a Fraknói Kutatócsoport tagjának előadása, amely a délelőtti második szekcióba illeszkedett: Trianonnak a kalocsai iskolanővérekre gyakorolt hatását ismertette. Kísérlet történt a bácskai rendházak önálló provinciába szervezésére, 1925-ben erről döntöttek Rómában, azonban a szentszéki döntést tartalmazó dokumentum nem jutott el a belgrádi nunciushoz, így hatályát vesztette, valamint 1930-ban ennek felállítását végül el is vetették. A bácskai zárdák leválasztásával ekkor önálló bácskai társulat alakult. A Délvidék 1941-es visszacsatolását követően ez gyakorlatilag megszűnt, a bácskai zárdák feletti kormányzást a Szentszék hozzájárulásával ismét a kalocsai általános főnöknő látta el. A helyzet 1944-es változását követően ismét a provincia megszervezésére került a hangsúly. Végül 1960-ban került csak sor független pápai jogú rendtartomány felállítására. A bácskai társulat újraszervezése pedig 1971-ben történt meg ténylegesen ismét. Kalocsai témánál maradt a következő előadó is, Mons. Tóth Tamás, az MKPK titkára, aki a kettészakított érseki egyházmegye sorsáról, azon belül is a Bácskai Apostoli Kormányzóság felállításáról beszélt. Mint rámutatott, az utóbbi egyházkormányzati egység megalakításának dátuma is kétséges: Budanovich (Budanović) szabadkai plébános apostoli kormányzói kinevezése 1923. február 10-én kelt,  február 13-án már át is vette a kormányzást, de csak egy február 15-ei levél nevezi a területet apostoli kormányzóságnak, míg Várady érsek csak február 17-én értesült a fejleményekről. Egy nappal később a főpásztor elhunyt, tragikus halálát az egyházmegyéje szétdarabolása által kiváltott sokk okozta. Tóth Tamás számos példával igazolta, hogy Budanovics egyházmegyelapítási és egyéb törekvései mindvégig összhangban álltak a szerb nacionalizmus célkitűzéseivel. A tanulságos információkban, kalocsai és vatikáni levéltári kutatási adatokban gazdag előadásból egészen 1946-ig követhettük végig az eseményeket. Végül a délelőtti szekció utolsó előadója Rétfalvi Balázs a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója, a Fraknói Kcs. tagja és egyben doktorjelöltje  a szombathelyi egyházmegye Trianonját összegezte elsősorban korábbi kutatások (Balogh Margit, Göncz László, Schmidt Péter stb.) nyomán. Az egyházkormányzat alakulásának alapos bemutatása mellett rámutatott például, hogy a nyugati területeken a papság kilencven százaléka magyar érzelmű, Szombathelyhez hű volt. Cáfolta a vádat, hogy a püspök szándékosan paphiányt akart előidézni az egyházmegye burgenlandi területein elhelyezve onnan a papok jelentős részét. Részletesen szólt gróf Mikes János püspök intézkedéseiről, körleveleiről, melyekkel 1918–1919-ben igyekezett egyházmegyéje integritását, valamint német és horvát ajkú híveinek lojalitását Magyarország irányában fenntartani. Megemlítette a pornóapáti papgyilkosságot is, melyet az egyik magyar szabadcsapat tagjai követtek el a kevés osztrák érzelmű papok egyike ellen. A tragikus események részletei még feltáratlanok. A szekció levezető elnöki tisztét Balogh Margit töltötte be.

    A közös ebéd után a délutáni, harmadik szekcióban Rev. Gárdonyi Máté egyetemi tanár, a szimpózium szervezésében közreműködő a PPKE HTK Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék vezetője elnöklete alatt további három előadás követte a már elhangzottakat. Ezek az előadások Trianonnak a hazai katolicizmusra gyakorolt sokrétű hatásainak egy-egy további aspektusára mutattak rá. Az első előadó, Földvári Katalin, a MTA-SzAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa görögkatolikus témát választott: a máriapócsi baziliták megújulását és útkeresését vázolta Trianont követően elsősorban a korabeli sajtótermékek nyomán. Egyrészt a megreformált atyák által végzett missziós tevékenységről és az általuk tartott lelkigyakorlatokról tudhattunk meg érdekes részleteket: például előbbi hatására sok szerzetesi hivatás született. Másrészt az önálló magyar provincia létrejöttéhez vezető úttal is megismerkedhettünk, melyhez a máriapócsi mellett még két rendház volt szükséges: 1939-40-re elkészült a hajdúdorogi, 1946-ban pedig Makón nyitották meg a másikat. Időközben Budán és Nyíregyházán is felmerült, hogy rendházat létesítsenek, de egyik elképzelés sem realizálódott. Végül 1947-ben állították fel a Szent István Rendtartományt. Az előadás a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek társadalmi tevékenységére is kitért. A második előadó, Klestenitz Tibor  (NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék) arról beszélt, hogy hogyan artikulálódtak Trianon egyházkormányzati következményei a korabeli sajtótermékekben. Felelevenítette például, hogy a sajtó az igazságtalan békeszerződés megkötése után a magyarság a kereszténység védőbástyája toposzra emlékeztetett és azt hangoztatta, hogy a Szentszék dolga a magyar igények támogatása a katolikus egyházi ügyekben is. A világi papnak állt korábbi jezsuita, Martinovich Sándor a szabadkőművesekhez kötődő Világnak pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a felvidéki püspökök ügyében jobb bánásmódot vártak a magyarság számára az Apostoli Szentszéktől. 1924-től pedig több sajtótermékben is hangot adtak a Szentszék közvélemény által kevéssé elfogadható lépéseinek. A konferenciát az eddig a Trianon és az Egyház témával foglalkozó szakirodalmat felvonultató historiográfiai összegzés zárta, Tóth Krisztina, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa előadásában. Megállapította, hogy több elszakított vagy határok által ketté vagy háromfelé vágott egyházmegye 1920-as évekbeli története nincs kellőképpen feltárva, és azzal kapcsolatban is vannak még a kutatás számára fehér foltok, hogy hogyan érintette a szerzetesrendeket a trianoni békeszerződés. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy nem csak a történettudomány, az egyháztörténet számára tartogat még további munkát e témakör, hanem magyar nemzetpolitikai érdek is a kapcsolódó források feltárása, az elszakított területek egyházi viszonyainak megismerése és objektív, hazai és külföldi levéltári forrásokra támaszkodó bemutatása.

    A rendezvényt Rev. Gárdonyi Máté zárta be, családi történetet megosztva: apai nagyanyja ugyanis Fiuméban született és Trianon után a kaposvári vasútállomáson kaptak vagonlakást. Ezek az elbeszélések idővel a családi legendárium részei lesznek, azonban fontos, hogy a személyes sorsok mellett a történészek komplex összefüggésekre is rámutassanak, az egyház és Trianon kapcsolatát sokoldalúan bemutassák. E konferencia pedig felhívás volt a kutatások folytatására.

    Program

    Előadások és hozzászólások felvételei (mp4)

    1871
  • 2021. július 3.

    Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Klasszika-filológiai Bizottsága Közép- és Neolatin Munkabizottsága, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és Pest Megyei Levéltára július 2-án immár hetedik alkalommal rendezte meg a középkorászok éves seregszemléjét, a medievista köynvbörzét, ahol többek közt a budapesti, pécsi és debreceni kutatóműhelyek mellett Nemes Gábor és Kanász Viktor részvételével a Fraknói Kutatócsoport is képviseltette magát. Az esemény kiváló alkalmat biztosított idén is a Kutatócsoport kiadványinak és a jelenleg futó projektjeinek személyes megismerésére.

    1879
  • 2021. június 24.

    Az elmúlt napokban több mint félszáz kutatócsoporti kiadványt ajándékozott a Kutatócsoport a Collectanea Vaticana Hungariae, valamint a Collectanea Studiorum et Textuum sorozatokból a Magyar Nemzeti Levéltár könyvtárainak. A a könyvek célba jutását a Kutatócsoport részéről Kanász Viktor és Sági György, az  MNL oldaláról pedig Ekler Péter  szervezte meg.

    1880
  • 2021. május 5.

    A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy magyar részről állandó tudományos jelenlétet biztosítson a Vatikánban. Tudományos jelenléten a magyar történelem római forrásainak rendszeres és módszeres feltárását, s az erre alapuló professzionális szakmai kooperációt értjük. Nem pedig valami mást. E funkcionális együttműködésnek markáns jele és bizonyítéka, hogy a vatikáni levéltár (Archivio Apostolico Vaticano) saját törzsanyagának szabadpolcos segédletei, mutatói között helyezte el  a Sala dei Indiciben a Kutatócsoportnak a budapesti apostoli nunciatúra levéltáráról (1920–1939) készített részletező inventáriumát. A vatikáni levéltár korábban egy mindössze 60-70 kéziratoldalas ismertetővel rendelkezett erről a fondról: Archivio della Nunziatura Apostolica in Ungheria. („Archivio della Nunziatura Apostolica di Budapest”). aa. 1920–1939. Indice 1235 (a cura di Tomislav Mrkonjić), Cittá del Vaticano giugno 2010. A 2016-ban napvilágot látott Inventarium Vaticanum I.  (CVH I/14; lxii + 360 p) ennél sokkalta részletezőbb. A teljes anyag autopsziáját követően született, tételről tételre haladó, kritikai jellegű leírás, mely érdemi vezérfonalul szolgál a kutatás számára a két világháború közötti magyar történelem mélyebb megismerésére.  Megjegyzendő, hogy a különféle vatikáni lelőhelyek saját indiceinek publikálása a belső kutatási szabályzatok szerint kifejezetten tilos külső kutatók számára, és szerzői jogilag is aggályos. Sőt tökéletesen felesleges, hiszen a közeli jövőben ezek a vázlatos áttekintő jegyzékek online elérhetők lesznek.

    A Vatikáni Apostoli Levéltár prefektúrája és a Kutatócsoport között a tárgyban folyt levélváltás egy-egy részlete: „Praeceps advolo ad cor nuntii mei: excellentissimus praefectus huius apostolici tabularii te suppliciter rogat ut liberaliter sibi mittere velis aliud exemplar libri tui, quem una cum doctissima magistra Krisztina Tóth edidisti sub titulo Inventarium Vaticanum I. The Archives of the Apostolic Nunciature in Budapest (1920-1939), Budapestini – Romae 2016, quia praedicto excellentissimo domino in animo est inventarium tuum collocare in aula quae omnes indices collectionum et documentorum in hoc archivo asservatorum continet, eo modo ut praesto sit omnibus studiosis hic insudantibus et eos adiuvare possit in inquisitionibus eorum. Tali diligentia ac zelo erga hoc apostolicum tabularium esse soles ut magna cum spe confitear hoc facere tibi difficilius ac nimis molestum non esse. Accipe interdum, carissime professor, gratias quas reverendissimus pater praefectus tibi mittit pro sola cura hoc legendi.” – „Intentio Ex.mi Domini Praefecti  per te genuine aperta est mihi omnibusque collegis meis et honor et gaudium, gratae isti petitioni quamprimum satisfacere non recusabimus duo exemplaria in Urbem Aeternam velociter mittendo…”

    1849
  • 2021. június 22.

    Szvorényi Róbert "Jacobinus János élete és életműve, a Brevis enarratio historiográfiai és történeti háttere, valamint szövegének utóélete" címmel védte meg summa cum laude minősítéssel értekezését a katolikus egyetemen 2021. június 21-én. A doktori cselekményben a Fraknói Kutatócsoport több tagja is részt vett. Tusor Péter tudományos tanácsadó témavezetőként, Kruppa Tamás tudományos főmunkatárs opponensként, Rev. Gárdonyi Máté és Szovák Kornél külső tagok a bizottság elnökeként és tagjaként kapcsolódott be a fokozatszerzési eljárásba. A meghívó megtekinthető itt; a tézisek és a disszertáció itt és itt

    1848
  • 2021. június 2.

    Kruppa Tamás és Kanász Viktor 2021. május 31-én tartott előadást az Európa elfeledett hadszíntere – A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606) című online konferencián.

    Kenyeres István bevezető gondolatai után Kruppa Tamás előadásában a pápai csapatok 1597. évi magyarországi hadjáratát, valamint Pápa ostromában való helytállásukat mutatta be, elsősorban a pápai csapatok generálisa, VIII. Kelemen pápa ünukaöccse, Gianfrancesco Aldorandini adatai segítségével.

    Kanász Viktor előadásában Kanizsa 1600. évi elfoglalásának és 1601. évi sikertelen visszafoglalási kísérletének írott és képzőművészeti emlékeit tekintette át európai – elsősorban a magyar, német és itáliai – vonatkozásban, valamint az események török recepcióját mutatta be.

    1829
  • 2021. június 7.

    A 2021. május 27-28-án került megrendezésre az Egyháztörténészek Országos VII. Találkozója (program). A szakmai fórumot Mons. Tóth Tamás, az MKPK titkára nyitotta meg, akit évtizedes munkakapcsolat fűz a Fraknói Kutatócsoporthoz (CVH I/6). A nyitóelőadást Rev. Gárdonyi Máté, a HTK egyháztörténész professzora, a Kutatócsoport külső tagja tartotta. Rétfalvi Balázs tud. segédmunkatárs, aki disszertációját a szombathelyi egyházmegye 1945 utáni történetéből írja, az "Alsópapság helyzete a 18–20. században" c. kerekasztal-beszélgetésbe kapcsolódott be.

    Az esemény fontos programpontja volt az egyháztörténeti műhelyek tudományos "termésének" ismertetése az elmúlt egy évből. A Fraknói Kcs. tavaly publikált kiadványai közül: (CVH I/17; CST II/2) Bischofslexikon az utóbbi, nagyszabású nemzetközi kooperáció keretében Berlinben megjelent munka eredményeiről, és keletkezésének műhelytitkairól, a kutatás folytatásának távlatairól szólt.

    A Püspöklexikon a budapesti (szept. 22.), római (okt. 7.) és a bécsi (előreláthatólag okt. 20.) prezentáció előkészítése már megkezdődött.

    1844
  • 2021. május 29.

    2021. május 28-án és 29-én került a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) – és ezúttal a Miskolci Egyetem – szervezésében immáron huszonnegyedik alkalommal megrendezésre az interdiszciplináris Tavaszi Szél Konferencia. Az online rendezvény második napján előadóként vett részt a Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Sági György is. A konferencia Történelem- és politikatudományi szekciója 1914 utáni történelem I. alszekciójának (A XX. század első fele) keretén belül tartotta meg előadását „Az utolsó általános főnöknői ’Relatio quinquennalis’ (1943–1947) – Az iskolák államosítása- és a szerzetesrendek feloszlatása előtti utolsó helyzetkép a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának állapotáról és működéséről” címmel.

    Miután előadásában röviden kitért a rend eredetére és magyarországi megtelepedésére, hivatására, az előadó vázolta a római jelentések (Relatio triennalis, Relatio quinquennalis) korabeli gyakorlatát. Ezt követően részletesen bemutatta a konkrét címben szereplő, Bali Mária Ildefonsa általános főnöknő (1947–1969) által összeállított reláció megszületésének körülményeit, illetve sorsát, az ezzel kapcsolatban felmerülő érdekességeket, Grősz József kalocsa-bácsi érsek (1943–1961) ebben játszott szerepét. Mondandója következő szakaszában Sági összehasonlító elemzést adott az 1943/1947-es és az azt megelőzően a Szerzetesek Szent Kongregációjához ténylegesen is felterjesztésre került 1938/1942-es jelentés kapcsán. Az előadó prezentációja zárásaként kitekintés jelleggel röviden vázolta a szerzetesrendek 1950-es működési engedélyének megvonása következtében a négy évtizedes szétszóratás alatt bekövetkezett kalocsai iskolanővéreket ért változásokat, illetve a napjainkban tapasztalható helyzetüket és szerepüket.

    Előadását az alszekcióban különdíjjal értékelték.

    1839
  • 2021. május 10.

    2021. május 8-án rendezte meg a Vestigia Kutatócsoport (PPKE BTK), valamint a Modenai Állami Levéltár A Pótól a Dunáig. Az Este-udvar és Magyarország kapcsolatának évszázadai című konferenciát, ahol a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor is előadást tartott Girolamo Martinengo nuncius és az 1552-es hadi események címmel.

    Előadásában bemutatta a nuncius élettörténetét, I. Ferdinánd udvarában kifejtett tevékenységét, valamint jelentéseinek fő témáit (pl. birodalmi belpolitika, a francia és az itáliai háborúk, Luther követőinek ügye, az oszmán-ellenes összefogás kérdése, etc.). Ezt követően azt vizsgálta meg, hogy a várháborúk egyik legikonikusabb évének, 1552-nek a hadi eseményei hogyan jelentek meg Martinengo jelentéseiben, miképpen értelmezte a nuncius a háború egyes mozzanatait, s honnan származtak az információi. Ennek során többek közt részletesen elemezte, hogy az uralkodó udvarában mit is tudtak Temesvár és különösképpen Eger ostromáról.

    1809
  • 2021. május 8.

    2021. május 7-én került – a járványhelyzetből kifolyólag – online felületen megrendezésre a „MÓDSZEREK ÉS MEGKÖZELÍTÉSEK Doktorandusz Kutatóúton műhelykonferencia” a DOSZ Történelem- és Politikatudományi Osztályának szervezésében.

    A Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Sági György a műhelykonferencia 3. szekciójának egyik előadójaként A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára – Beszámoló egy „fantom” levéltár iratanyagának rendezéséről és felépítéséről címmel tartott előadást. Sági 2019 október vége óta a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) megbízásából végzi irataiknak rendezését. A levéltárrendezést szakmai tanácsaival, esetenként gyakorlati részvételével segíti Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának vezetője is. A rendezés helyileg is a piaristáknál zajlik.

    Az előadó betekintést nyújtott az e téren zajló munkába, eddigi fejleményekről, számot adva az iratrendezés jelen állásáról. Előadása első felében történeti és intézményi kontextusba helyezte az iratanyagot termelő intézményeket, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáját (FSZK) és a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciáját (MRK), valamint magának az MSZKI-nak mibenlétét vázolta a hallgatóságnak. Bemutatta feladataikat és szemléltette megalakulásuk rövid hátterét, szerepüket. Előadása második felében áttekintést nyújtott az eddig kialakított fondok felépítéséről, példákkal bemutatva az MSZKL-ben őrzött iratanyag jellegét, kitérve a digitalizálás megkezdésére is. Végezetül az egyes megszűnés veszélye által fenyegetett, illetve a közelmúltban hazánkban megszűnt rendeknek (pl. Szent Erzsébetről nevezett Betegápoló Nővérek) levéltári anyagának MSZKI általi begyűjtésének fontosságát hangsúlyozta.

    1815
  • 2021. április 22.

    A Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter A jezsuita gimnáziumi adatbázis és a kora újkor kutatás új távlatai (A költő Gyöngyösi példája) címmel tartott előadást A Jezsuita oktatás Közép-Európában a nagyszombati egyetem és gimnázium példáján című online műhelykonferencián 2021. április 22-én. (A Gyöngyösi-kutatás korábbi eredményeiről itt és itt.)

    Az előadás itt érhető el.

    1805
  • 2021. április 2.

    Az MTVA Magyar Krónika kulturális magazinja külön adásban mutatta be Mindszenty József újratemetésének történetét. A dokumentumfilmben a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter is beszél a bíboros életének egy-egy fontos szegmenséről.

    A videó itt található.

    1776
  • 2021. március 26.

    Kanász Viktor, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszélgetett Prokopp Mária művészettörténész és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes társaságában a középkori Magyarországról, a korabeli katolicizmus szerepéről, valamint Esztergom egyházi örökségéről.

    1755
  • 2021. március 14.

    A Fraknói Nyári Akadémia a Kutatócsoport 2015-től minden év augusztus elején megrendezésre kerülő  konferenciasorozata. Célja a hazai teológiai és bölcsészeti személetű egyháztörténet előmozdítása, a vatikáni kutatások integrálása, népszerűsítése a hazai tudományos életben. A legfontosabbnak ítélt előadások a 2019-től megjelennek a Fraknói  Kutatócsoport és a Gondolat Kiadó közös kiadványaként. A sort Bitskey István munkája nyitotta meg. 

    Ezt követi most két újabb  tanulmány szintén a 2019-es V. Fraknói Nyári Akadémiáról: Fazekas István: Egri püspökök a bécsi udvarban (16–17. század) valamint Mihalik Béla Vilmos: Hangsúlyok és fordulópontok az egri egyházmegye történetében (1699–1761) (CST III/34). Továbbá a tavalyi, budaörsi rendezvényről a trianoni diktátum centenáriumára emlékezve: Tóth Krisztina: Az Apostoli Szentszék és Trianon egyházkormányzati következményei
    Utóbbi munka egyúttal a Collectanea Vaticana Hungariae harmadik alsorozatának (CVH Classis III) nyitódarabja (fasc. 1). Ezzel a Fraknói Kutatócsoport specifikus, alapkutatási eredményeket közlő kiadványsorozati struktúrája teljessé vált. A kiadványok a hatályos előírásoknak megfelelően már az ELKH logójával jelentek meg.

    A soron következő, immár VII. Fraknói Akadémia 2021. aug. 6–8 között lesz Győrben (részben Pannonhalmán).

     

    1756
  • 2021. március 8.

    Az Università degli Studi della Tuscia és a Fraknói Kutatócsoport felhívást (Call) tesz közre publikálásra az Eastern European History Review című folyóirat 2022-es számába. A tematikus lapszám témája: Közép- és Dél-Európa a keresztény és az oszmán világ között: konfliktusok, összecsapások és kompromisszumok (16-18. század).

    További részletek itt.

    1758
  • 2021. március 1.

    Nagy Katalin a Scuola Vaticana di Paleografia, Diplomatica e Archivistica végzett hallgatójaként 2019-ben lett az Archivio Segreto Vaticano  prefektúrájának ajánlására a  Fraknói Kutatócsoport külső tudományos segédmunkatársa és vatikáni levéltári kutatási rezidense. Medievisztikai jellegű munkáját Szovák Kornél irányításával és kutatócsoportjának tagjaként végzi. A újabban apostoli levéltárnak nevezett intézményben heti három munkanapon dolgozik a Fraknói Kcs. kutatási programján, képviseli a Kcs-t különféle tudományos eseményeken, szakmai fórumokon; közreműködik római szakmai rendezvények előkészítésében (lásd például itt és itt). Segíti a Kcs. tagok pótkutatásait, illetve eleget tesz különféle hazai megkereséseknek úgy a vatikáni, mint más római gyűjteményekben. Rendszeresen figyelemmel követi a vatikáni, római tudományos élet eseményeit, a legújabb kiadványok megjelenését. Ezekről a neki köszönhetően lehet olvasni az institutumfraknoi.hu különféle rovataiban.

    Az alapkoncepció, miszerint a Fraknói Kutatócsoport tagjai a Vatikánban kutatnak, a feltárt anyagot viszont itthon dolgozzák fel, majd idehaza és Rómában prezentálják a magyar, illetve  a nemzetközi tudományosság számára az ő szerepével válik teljessé. A Fraknói Kutatócsoport 2017-es, az MTA Lendület-programból kinövő megalapításával, majd vatikáni levéltári rezidentúrájának létrehozásával sikerült virtuálisan, ugyanakkor funkcionálisan életre kelteni Fraknói Vilmos hajdani Római Magyar Történeti Intézetét (Istituto Ungherese di Studi Storici). Ennek jelentősége a Monumenta Vaticana Hungariae 2004-es újraindításához fogható. 

    Nagy Katalin az Archivio Apostolico Vaticano püspök-prefektusának különleges engedélyével a mindenkori kutatói létszám- és időkorlátozásokon (jelenleg 15 [!] fő, és maximum 3 hónap folyamatos kutatás) felül kapott lehetőséget levéltári rezidensi munkája végzésére a Vatikánban. Neki köszönhető, hogy a Kutatócsoport  a pandémia miatti utazási korlátozások ellenére is teljesíteni tudja aktuális kutatási terveit. Visszatekintve a vatikáni magyar történeti kutatások történetének utóbbi egy évszázadára, munkája, a Fraknói Kutatócsoport általa biztosított állandó vatikáni jelenléte már most historiográfiai jelentőségűnek mondható. Nagy Katalin másik szakterülete az archivisztika mellett az olasz nyelvészet. Most, 2021. február 26-án  védte meg sikeresen disszertációját olasz történeti nyelvészetből a római „La Sapienza” Egyetemen, a Roma Tre Univeristá degli Studi” Egyetem közreműködésével. A kutatási téma: Morte e vitalità dei dialetti italiani nel terzo millennio (Az olasz nyelvjárások halála és vitalitása a harmadik évezredben). A hároméves doktori képzésen (2017/2018-2019/2020) témavezetői Giancarlo Schirru (Università degli Studi di Napoli “L’Orientale”) és Alessandro De Angelis (Università degli Studi di Messina) tanszékvezető egyetemi tanárok voltak. A védésre online került sor a járványhelyzet előrehaladottsága miatt. A sikeres védést követően a PhD fokozat adományozása még aznap délelőtt hivatalosan formában végbement.

    1722
  • 2021. február 18.

    A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkolégiumának egyik kurzusán tartott Titok nélkül? A Vatikáni Apostoli Levéltár történetéről, nevéről és kutatásáról címmel online előadás Kanász Viktor, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa 2021. február 17-én. Előadásában kitért a vatikáni levéltár(ak)at körbelengő mítoszok és legendák hátterére, a Vatikáni Apostoli Levéltár történetére, a nevének 2019-es megváltoztatására (Vatikáni Tikos Levéltárból ekkor lett Ferenc pápa döntésével Vatikáni Apostoli Levéltár), valamint kutatásának lehetőségeire és saját tapasztalataira, mindezek fényében bemutatva Fraknói Vilmos és a Római Magyar Történeti Intézet szerepét, valamint a Fraknói Kutatócsoport munkáját.

    1707
  • 2021. február 18.

    Az MTVA Magyar Krónika kulturális magazinja két részben mutatta be Pázmány Péter bíboros, hitvitázó és egyetemalapító életművét. A dokumentumfilmben a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter részletesen ismerteti Pázmány életének egy-egy izgalmas szegmensét, valamint politikai, egyházszervező működésének történelmi hátterét. Ennek során vatikáni kutatásai legújabb eredményei is szóba kerülnek.

    1704
  • 2021. február 5.

    A kora újkori pápai diplomácia egyik legjelentősebb kutatója, Alexander Koller írt recenziót a Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken folyóirat 2020-as számában a Rotraud Becker és Tusor Péter által jegyzett “Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents) című, 2019-ben megjelent kötetről.

    A recenzió itt érhető el.

    1706
  • 2021. január 14.

    2018-ban az Edizioni Sette Città gondozásában és a Fraknói Kutatócsoport társkiadásában jelent meg Viterbóban a bíboros protektorátus történetét bemutató tanulmánykötet. Római prezentációja 2019-ben volt a Pontificia Università della Santa Crocé-n. A neves Revue d'Histoire Ecclésiastique folyóirat 2020. évi számában Michaela Valente írt recenziót a kötetről. 

    1708
  • 2021. január 8.

    Ausztria vezető konzervatív napilapja, a Die Presse 2020 decemberében részletesen írt a nyár folyamán Berlinben, a Duncker & Humblot gondozásában megjelent  Bischofslexikon der Habsburgermonarchie 1804–1918 c. kötetről. A több mint hetedfélszáz oldalas lexikon a Bécsi Egyetem Egyháztörténeti Intézete és a Fraknói Kutatócsoport  kooperációjának eredménye.

    A 2006-ig visszanyúló, 2012-től az MTA Lendület Program keretében elmélyített fontos munkakapcsolat genezise a Fraknói Kcs. római jelenlétéhez kapcsolódik. Megalapozására anno vatikáni levéltári közös kutatások alakalmával került sor. A széleskörű hazai és nemzetközi teammunkának köszönhetően megszületett életrajzi adattár egyúttal jelzi, hogy a Fraknói Kcs. a központi római projektjei mellett és sok szempontból ezekre építve kiemelt figyelmet fordít egyéb, hiánypótló egyháztörténeti kutatásoknak.  E vizsgálatok súlypontját elsődlegesen a Lendület-korszakban megkezdett munkálatok továbbvitele képezi. 

    A Bischofslexikon bécsi, római és hazai bemutatói előkészítés alatt állnak. Mihelyt a vírushelyzet lehetővé teszik, megrendezésre kerülnek. A római várhatóan az Osztrák Történeti Intézetnek helyt adó Forum Austriaco di Cultura a Roma szervezésében, 2021. május közepén lesz.

     

    1711