Fedeles Tamás, a Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem professzora gondozásában megjelent a Klerikusszentelések a Római Kúriában a Magyar Szent Korona Országaiból (1426–1523) című, közel 700 oldalas forráskiadvány. A Collectanea Vaticana Hungariae I/18. kötete hiánypótló, ugyanis a magyar kutatás korábban nem figyelt fel a Vatikáni Apostoli Levéltárban őrzött Libri formatarum regisztersorozat jelentőségére. Jelen kiadvány a nemzetközi kutatási trendekhez illeszkedően közel 800, korábban többségében ismeretlen magyar, illetőleg a Magyar Királyság területén egyházi javadalommal rendelkező személy római kúriai promóciójára vonatkozó forrásokat ad közre.
A kötet a Fraknói Kutatócsoport 2017–2022 közötti pályázati programjának egyik fontos vállalása és most megvalósult célkitűzése. Az Ordinationum Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1523) főcímű mű a 2002-ben (újra)alapított és 2004-ben útjára indult vatikáni–magyar történeti könyvsorozat immáron hetedik középkori tematikájú forráskiadványa a pápai gyűjteményekből. Az előzmények: CVH I/1 (Artner-okmánytár); I/7 (Consistorialia Doc. Pontif.); I/9–10 (Cameralia Doc. Pontif.); I/12 (Brevia Clem.); I/16 (Reg. Suppl. Hadr. VI); II/1 (Reg. Convent Contr.).
Az Örök Várost felkeresők között időről időre feltűntek azok az önállóan, illetőleg kisebb-nagyobb csoportokban érkezők, akik a Római Kúriában kívánták felvenni az egyházi rend egyes fokozatait, továbbá promóciójukkal kapcsolatos ügyeiket kívánták kedvezően elintézni. A római szentelési turizmus (turismo delle ordinazioni) – ahogy a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól, öltött nagyobb méreteket. Mindezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés vetődik fel: Kik és miért vállalkoztak a hosszú útra? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római szentelési procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegeit találjuk a Kúriában szentelteltek között? A Rómába érkező klerikusok között milyen arányban találunk magyar javadalmasokat? A Kárpát-medence egyes területeiről milyen megoszlásban érkeztek szentelendők a pápai udvarba? A Rómától való távolság mennyiben befolyásolta az utazási kedvet? Az országos és nemzetközi politikai események hatással voltak-e az utazásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a hitújítás között? A most közreadott okmánytár forrásai ezekre és további izgalmas kérdésekre is választ kínálnak, megteremtve ezzel a kérdéskör nemzetközi kontextusba ágyazott feldolgozásának alapjait.
Az 1001 tételt tartalmazó kiadvány több szemléletes táblázattal és grafikonnal ellátott bevezető tanulmánya a témakör alapos áttekintését nyújtja. A latin nyelvű források elé a használatot megkönnyítő magyar nyelvű regeszták kerültek, a kötet végén pedig angol nyelvű rezümé található Gátas-Palotai Ágnes fordításában. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet kiadási előmunkálataiban a sorozatszerkesztő Tusor Péter mellett szerkesztőként Kanász Viktor, olvasószerkesztőként pedig Nemes Gábor és Tóth Krisztina vettek részt a Fraknói Kutatócsoport részéről.