2019

  • 2019. március 22.

    2019. március 21. és 22. a római Sapienza Egyetem konferenciát szervezett Itália és Közép-Európa társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatairól a késő középkorban és kora újkorban. Címe: Italian Peninsula and Central-Eastern Europe between Middle Ages and Early Modern Era. Economy, Society, Culture.

    A Palazzo del Rettorato   tanácstermében tartott szimpóziumon Fedeles Tamás (Hungarian candidates ordained in the Roman Curia during the Late Mediaeval Period) és Tusor Péter (“Il modo de Restaurare la religione in Ungheria”. Italian Plan for the Spreading of the Catholicism of Trento in Hungary) is előadást tartott. A konferencia előadásai tanulmánykötetbe foglalva meg fognak jelenni. A Prof. Andrea Fara által koordinált projektbe történő bekapcsolódás egyik fontos mozzanata a Fraknói Kutatócsoport aktív jelenlétének a római tudományos életben.

    904
  • 2019. március 21.

    A száz évvel ezelőtti bolsevik diktatúra volt a témája a 2019. március 21-én „A szószéket is hatalmukba akarták keríteni”. A tanácsköztársaság hatása a hazai római katolikus egyházmegyékre című egyháztörténeti konferenciának. A veszprémi Szaléziánumban megrendezett tanácskozást a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága és a Főegyházmegyei Levéltár szervezte . Az eseményen a Fraknói Kutatócsoport külső tagja, a Székesfehérvári Püspöki Levéltár munkatársa, Varga Mátyás és a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is előadott, a Kutatócsoport másik külső munkatársa, Gárdonyi Máté pedig szervezőként és a harmadik szekció elnökeként vett részt.

    Varga Mátyás a székesfehérvári egyházmegye akkori 95 plébániájáról 38 fennmaradt Historia Domus segítségével számos idézettel tarkított előadásában vizsgálta a direktóriumokat, illetve a papság és a hívek viszonyát az 1919-es Tanácsköztársasághoz. Tóth Krisztina pedig Zadravecz István OFM 1919 novemberében Horthy Miklós felkérésére írt memorandumát elemezte a nemzeti hadsereg lelkészségének megszervezéséről. Az 1918–1919-es tapasztalatokból kiindulva körvonalazta a ferences páter elképzelését a keresztény-nemzeti alapokra épülő hadsereg pasztorációjáról, szerkezeti felépítéséről és a leendő tábori püspök jurisdictiójáról. A szimpózium végén Gárdonyi Máté összegezte a konferencia eredményeit.

    902
  • 2019. március 8.

    2019. március 8-án, a római Szent Péter-tér mellett található Istituto Patristico Augustinianumban vehette kézbe a vatikáni és római nemzetközi történésztársadalom S.E.R. Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár püspök-prefektusának ajánlott monumentális emlékkönyvet. Címe: "Incorrupta monumenta Ecclesiam defendunt". A Collectanea Archivi Vaticani 106107.108. 109., Mons. Pagano 70. születésnapja alkalmából megjelent kötetei közel 3600 nyomtatott oldalon mintegy 206 tanulmányban, tematikus rendben adják közre a vatikáni történeti gyűjteményekben folyó történeti kutatások kurrens eredményeit. Az európai (osztrák, olasz és német) szerkesztők mellett a szerzők az összes kontinenst képviselik, leképezve a forrásanyagnak a világtörténelemben páratlan globalitását. A "Miscellanea Pagano" nemcsak a 19. század óta töretlen vatikáni kutatásoknak, hanem az egyetemes történettudománynak is különleges, szimbolikus eredménye. Egyúttal jól mutatja azokat a dimenziókat, amelyben a Fraknói Kutatócsoport mozoghat, és azokat a szakmai kihívásokat is, amelynek meg kell felelnie. 

    A grandiózus kötetekben a Kutatócsoport három tagjának tanulmánya kapott helyet:

    Tusor Péter: A Hungarian Bishop Before the Sacred Consistorial Congregation, 1911-1913 (With the Edition of the Hungarian “Reports about Modernism)

    Fedeles Tamás: Ecclesiastical Career of the Apostolic Collector Petrus de Monasterio

    Kruppa Tamás: Franciscans or Jesuits: Attempts to Resurrect Catholicism in Transylvania (1589-1592)

     

    Incorrupta monumenta ecclesiam defendunt. Studi offerti a mons. Sergio Pagano, prefetto dell’Archivio Segreto Vaticano I–IV (Collectanea Archivi Vaticani 106–109), a cura di Andreas Gottsmann – Pierantonio Piatti – Andreas E. Rehberg, Città del Vaticano 2018.

    vol. I. La Chiesa nella storia. Religione, cultura, costume (tom. 1–2), pp. XLVI, 1747. 

    vol. II. Archivi, Archivistica, Diplomatica, Paleografia, pp. XVIII, 938.

    vol. III. Inquisizione romana, Indice, Diplomazia pontificia, pp. XVIII, 704.

    vol. IV. Indice generale, pp. XVIII, 339.

    886
  • 2019. március 5.

    Régóta várt esemény a pápai bejelentés, miszerint 2020. március 2-tól hozzáférhetővé válik a Vatikáni Titkos Levéltár, továbbá a fontosabb szentszéki hivatalok levéltárainak történeti anyaga XII. Piusz pontifikátusa idejére vonatkozóan. Azaz Eugenio Pacelli 1939. március 2-án történt megválasztásától kezdve egészen 1958. október 9-én, Castel Gandolfóban bekövetkezett haláláig.

    A Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy tudományos szempontból nem várható fordulat az Apostoli Szentszék második világháborús szerepének megítélésében. A történeti tények ugyanis elég világosak, hiszen az ezzel kapcsolatos dokumentumok külön engedéllyel célzatosan már eddig is kutathatóak voltak. Sőt egy francia–amerikai–olasz–német kutatócsoport, Pierre Blet, Robert A. Graham, Angelo Martini és Burkhart Schneider részvételével 11 vaskos, egyenként 700–800 oldalas dokumentumkötetben a legfontosabb dokumentumokat alapos bevezetők, elemzések kíséretében már 1965–1981 között publikálta (Les Actes et documents du Saint-Siège relatifs à la Seconde Guerre mondiale). Az összes kötet szabadon letölthető az Archivio Segreto Vaticano honlapjáról

    Mindazonáltal nagy érdeklődés várható a kutatók körében, amelyhez a magyar történészek is kapcsolódnak. Ugyanis a 20. századi magyar történelem számos fontos kérdése tisztázódhat, kerülhet alaposabb feltárásra az elkövetkező években. Ilyen például Mindszenty József bíboros esztergomi érsekké történő kinevezése, a Vatikán állásfoglalásainak háttere letartóztatásával, vagy 1956-tal kapcsolatosan; továbbá a visszacsatolt felvidéki, erdélyi és délvidéki területek római egyházkormányzati kezelésének részletei, vagy éppen az 1940–1950-es évekbeli püspöki kinevezések (például Czapik Gyula, Pétery József, Badalik Bertalan) háttere. Szintén új adatok várhatóak az Angelo Rotta kiutasításával megszakadt szentszéki–magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításának kérdése, a kiépülő kommunista diktatúrával szemben tanúsítandó magatartás problematikája terén, és a sor még hosszan folytatható.

    A kutathatóvá váló vatikáni iratanyag magyar vonatkozásainak módszeres feltárása a Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, küldetése.

    862
  • 2019. február 15.

    A Fraknói Kutatócsoport két tagjának, Fedeles Tamásnak és Kanász Viktornak a kutatási eredményeit hallhatták a résztvevők a 2019. február 15-én, Kolozsváron rendezett Church and Society in Late Medieval Transylvania (14th–16th Centuries) című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett nemzetközi konferencián, valamint a Kutatócsoport által tavaly kiadott Regesta Supplicationum 1522–1523. című kötet is bemutatásra került.

    Fedeles Tamásnak a Kanász Viktor által felolvasott, The Transylvanian Diocese and the Apostolic Chamber during the Reign of King Sigismund of Luxembourg című előadásában az erdélyi egyházmegye és az Apostoli Kamara közti Zsigmond-kori kapcsolat három fontos szegmensét, a különböző adókat (servitiumok és annáták), az ad limina vizitációkat, végül pedig a kúriai szenteléseket, azok eredetét és működését vizsgálta meg, kiemelve mindezek erdélyi vonatkozásait.

    Kanász Viktor The Sources on the Process of György Fráter’s Murder in the Vatican Archives című előadásában a Fráter György meggyilkolása kapcsán indított szentszéki vizsgálat lefolyását, valamint a pápai nuncius által folytatott vizsgálat fennmaradt forrásait mutatja be, külön elemezve Oláh Miklós tanúvallomásának tanulságait.

    A konferencia végén a Kutatócsoport által tavaly kiadott Regesta Supplicationum 1522–1523. című kötetet az esemény főszervezője, Hegyi Géza román és magyar nyelven mutatta be, többek közt kiemelve, hogy Lakatos Bálint több erdélyi vonatkozású adatot is tartalmazó munkáját mint a magyar vatikáni forrásfeltárás regisztrum-kutatásainak újjászületéseként tekinti.

    847
  • 2019. február 15.

    A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Horváth Terézia 2019. február 15-én Pécsett tartott előadást a XVI. Szentágothai János Multidiszciplináris Konferencia és Hallgatói Versenyen. Előadásában doktori kutatásának egyik résztémáját prezentálta A vasvári káptalan személyi összetétele a Mátyás korban címmel. Előadása során rövid historiográfiai áttekintés után ismertette a vasvári káptalan felépítését, az egyes kanonoki javadalmakat betöltő személyeket, azok származását és egyetemi tanulmányait reflektálva Mályusz Elemér társaskáptalanokkal kapcsolatos megállapításaira. Az előadást a zsűri a szekció első helyezésével jutalmazta.

    840
  • 2019. február 5.

    A fiatalon elhunyt történész, Csíky Balázs 1978-ban született Budapesten. A pannonhalmi bencés gimnáziumi évek után az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 2003-ban történelem és levéltár, valamint 2004-ben politológia szakon. 2003-ban az OTDK-n első helyezést ért el, és az egyetemi évek alatt végzett kiemelkedő tudományos munkásságáért Pro Scientia Aranyérmet kapott. Doktori fokozatot 2010 őszén szerzett az ELTE-n a Serédi Jusztinián hercegprímásról írt disszertációjával. 2015-től Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatársként kapcsolódott be az MTA–PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport munkájába. Mindeközben folyamatosan dolgozott doktori dolgozatának továbbfejlesztésén is, és kutatásokat folytatott hozzá Lendület-program támogatásával a Vatikánban. A kézirat véglegesítését azonban 2016-ban bekövetkezett halála miatt már nem tudta befejezni. E munkát kutatócsoportbeli kollégája, Tóth Krisztina vállalta magára. Így tarthatja most az olvasó a kezében ezt a kötetet, amely átfogóan bemutatja Serédi Jusztinián életének eddig kevésbé ismert részleteit, főpásztori és kánonjogászi munkásságát, valamint a Horthy-korszakban betöltött politikai szerepét. Csíky Balázs könyve az első olyan monográfia, amely a gazdag és sokrétű forrásanyagból szintézist alkotva egységében, tudományos igénnyel vizsgálja Serédi hercegprímási tevékenységét. A Fraknói Kutatócsoportban Tóth Krisztina által sajtó alá rendezett és szerkesztett kötet, melynek mutatóját Sági György készítette el, az MTA Történettudományi Intézetével közös kiadásban látott napvilágot. 

    Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása (szerkesztette, lektorálta és sajtó alá rendezte: Tóth Krisztina) (CST I/3, Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések), Budapest 2018. 484 p. + suppl. (14 fotó)

     

    838
  • 2019. február 1.

    2019. február 1-jén a Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány szervezésében a 80 éve elhunyt Bedy Vince győri nagyprépostra, jeles egyháztörténészre emlékeztek. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Bedy Vince máig ható tudományos eredményei - a győri székesegyház, káptalan, papnevelés történetének monografikus igényű feldolgozása - mellett emberi nagyságát emelte ki, aki alázatával, bölcsességével és szorgalmával általános tiszteletet vívott ki magának nemcsak az egész egyházmegye papsága előtt, hanem a győri városházán és az Országgyűlés felső házában is. A tudós kanonok emléktáblájánál Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelője, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, a Hansági Múzeum, a Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet, a Győri Egyházmegyei Levéltár, valamint a Bedy Vince Alapítvány képviselői helyezték el az emlékezés koszorúját. A megemlékezést Nemes Gábor püspöki főlevéltáros, a Kutatócsoport tudományos munkatársa szervezte.

    837
  • 2019. január 16.

    A Fraknói Kutatócsoport 2018. január 16-án rendezte meg Giampiero Brunelli: La santa impresa. Le crociate del papa in Ungheria (1595-1601) című kötetének budapesti bemutatóját a PPKE BTK Mikszáth téri épületében.

    A könyv hátteréről, céljáról és főbb pontjairól először a szerző beszélt, aki a Fraknói Kutatócsoport vendégeként érkezett Budapestre.  Kifejtette, hogy sokan mondják, az internet milyen károkat okozott a humán tudományokban, ám kiemelte, hogy e bemutató egy ellentétes példa, s az internet-adta gyors kapcsolatfelvétel, tudásmegosztás jó mintája. Majd a könyv megszületésének hátteret adó projektjéről szólt pár szót. Elmondása szerint – nem teljesen függetlenül muszlim fenyegetés a 21. századi visszatérésétől – az 1600 körüli események események logikáját próbálta megkeresni. Ezek közül egy: egy olasz embernek nem magától értetődő, hogy a keletről jövő török veszély nem a tengeren keresztül, hanem a szárazföldről. Ez a korszak emberének azonban egyértelműbb volt, így e szemszögből nézve más megvilágításba kerül az itáliai katonák magyarországi tevékenysége is. Kiemelte: Rómában, a pápai udvarban világosan tudták a 16. század végén, hogy Európa szárazföldi határa Magyarországon húzódik. A szerző többek közt külön kiemelte, hogy VIII. Kelemen pápa nem Jeruzsálemig elérő keresztes hadjáratokat álmodott meg, hanem nagy realizmusról tanúságot téve, Itália biztonságát is garantáló magyarországi győzelem lebegett a szeme előtt.
    Brunellit követően a bemutató házigazdája, a Fraknói Kutatócsoportnak a korszakkal foglalkozó tudományos főmunkatársa, Kruppa Tamás ismertette a kötetet.
    Kruppa kiemelte, hogy a nemzetközi szakirodalom a rendelkezésre álló kiadott és kiadatlan források ellenére nem sok figyelmet szentelt a Szentszék háborús erőfeszítéseinek a tizenöt éves háborúban. Sőt, a magyar szakirodalom az utóbbi évszázadban nem sokban gyarapította ismereteinket a témában: a tizenöt éves háborúról megjelenő munkák általában elkerülték az itáliai források használatát, még a kiadottakét is. Miután kitért ennek okaira, mindezek szemszögéből mutatta be Brunelli könyvét. A kötet elején áttekintést kapunk a törökellenes küzdelmekről és az Oszmán Birodalom magyarországi berendezkedéséről, mellyel a szerzőnek az volt a szándéka, hogy az olvasó előtt világossá hogy bemutassa, melyek voltak az előzményei a török hódoltság kiépülésének: ez számunkra evidencia, de egy külföldi olvasó számára egyáltalán nem az. Ezt követően a 15 éves háború kitörését vázolta fel, majd a pápai hadsereg szervezetének bemutatása után következik a könyv fő témája: Gianfrancesco Aldobrandini három magyarországi hadjárata, az 1595-ös, az 1597-es, végül Kanizsa sikertelen ostromába torkolló 1601-es, amely során maga a pápai csapatok főparancsnoka, Gianfrancesco Aldobrandini, VIII. Kelemen unokaöccse, a Római Egyház generálisa is életét vesztette.
    Brunelli munkájából kiviláglik, hogy a pápai csapatok 3 magyarországi hadjárata nem elszigetelt jelenség, egy elmúló felbuzdulás volt, hanem egy folyamatba, egy hagyományba, és politikába illeszkedett bele szerves részét képezve azoknak az erőfeszítéseknek, amelyet a pápaság tett, hogy a Magyar Királyságnak segítséget nyújtson.
    Mindezeket figyelembe véve Kruppa megállapította, hogy a 2018 őszén megjelent kötet külföldön és Magyarországon is hézagpótló alkotás. Ennek bizonyítéka a gyors budapesti bemutató mellett a Corriére della Serában szinte azonnal megjelent hosszas méltatás és ismertetés.

    Szovák Márton a Vestigia kutatócsoport által feltárt és feltárásra váró itáliai levéltári anyagok kapcsolódási pontjait világította meg Giampiero Brunelli munkájával, többek között Ercole Torbidi rendszeres Rómába küldött leveleit ismertetve.

    A bemutatót követően a kérdésekre válaszolva Brunelli felvázolta a további kutatások lehetséges irányait, végül pedig Tusor Péter zárszavával ért véget a rendezvény. Aláhúzta, hogy a vatikáni alapkutatások mellett a római tudományosság magyar vonatkozású eredményeinek kurrens recepciója Fraknói Kutatócsoport kiemelt feladata. 

    A tolmácsolást Domokos György biztosította.

    834
  • 2019. január 9.

    „Monarchia és modernitás 1500-tól”, a konferencia címének legfontosabb szava kétségtelenül az „és”. 1500 előtt Nyugaton és másutt a monarchia politikai és teológiai nyilvánvalóság volt. Annak az időszaknak a kezdetétől, melyet a történészek az „újkor” jelzővel illetnek, a monarchiát egyre inkább kétségbe vonták, jóllehet maga szolgált indokként arra, hogy a modernitás nyilvánvaló jellegét vitassák. A századokon keresztül Cambdrige, ahol John Milton és Robert Filmer tanultak (előbbi a Christ’s College-ban, utóbbi a Trinity Hall-ban), jelentős mértékben előmozdította az ilyen diszkussziót. Ez alkalommal is magas szintű, eredeti és ösztönző reflexiók kibontakozásának adott helyet a University of Cambridge erről a jelentős kérdésről.

    A konferenciára 34 országból és 6 kontinensről érkeztek előadók, akik a jogtudomány, történettudomány, teológia, filozófia és politikatudomány szemszögéből vizsgálták a monarchia és modernitás kérdését. A konferencia szervezői, Carolina Armenteros és Philippe Barthelet, a városban összegyűlt nemzetközi tudományos elitet a sodalitates litterariae-hez hasonlították, amely kifejezés 1500 körül – amely a konferencia témájának kezdődátuma – Európában a tudósok nagyszámú, nemzetek feletti közösségeit jelentette, melyek a humanista ideált testesítették meg.

    A Fraknói Kutatócsoport a szimpózium munkájába a “Monarchy in the Seventeenth Century” c. panel moderálásával, valamint Tusor Péter előadásával kapcsolódott be. Címe: “Apostolic Rights of a Catholic Monarch? The Hungarian Royal Patronage and Supremacy (1417–1918)” magyarul Katolikus király apostoli jogai? A magyar királyi főkegyúri jog (1417–1918). Az előadás magyar nyelvű összefoglalója elolvasható itt, az előadás teljes angol szövege pedig itt. A tanácskozások helyszínei az egyetemi jogi fakultása és történeti intézete voltak, az előadók egy részének a Selwyn College adott otthon.

    Program

    833
  • 2019. január 3.

    A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor a Vízkereszt történetéről, teológiai és történelmi hátteréről, egyházi szokásairól adott interjút az MTV-ben. Külön kiemelte, hogy XV. Gergely Vízkereszt napján, 1622. január 6-án  szervezte meg a Hitterjesztési Kongregációt (Congregatio de Propaganda Fide), amely a hódoltsági missziók szervezése révén az újkori magyar történelemben is kiemelkedően fontos szerepet játszott.
     

    832