2023

A Mária Rádiónak adott interjút a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Kanász Viktor. Május 30-án délelőtt, a Napindító című műsorban Perczel Éva kérdéseire válaszolva mutatta be, hogy a Kutatócsoport a szisztematikus vatikáni kutatás és forrásfeltárás, illetve publikálás révén hogyan viszi tovább Fraknói Vilmos szellemi örökségét. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a középkortól a 20. századig bezáróan kutatják és publikálják a Kutatócsoport tagjai a szentszéki-magyar kapcsolatok évezredes történetének fontos momentumait. Hangsúlyozta, hogy az eredményeket Magyarországon, illetve a külföldi kutatók számára is elérhetővé teszik, valamint külön figyelmet fordít a Kutatócsoport arra, hogy a kötetei teljes terjedelemben online is ingyenesen elérhetőek legyenek (ld. itt).

Az interjút itt hallgatható meg.

Central and South-Eastern Europe between the Christian and Ottoman worlds: conflicts, encounters and compromises (XVI-XVIII centuries) címmel jelent meg az Eastern European History Review 2022-es száma. A szám társszerkesztését Nagy Katalin jóvoltából a Fraknói Kutatócsoport végezte. Ezenkívül a Kutatócsoport több tagja is írt a folyóiratba: Kruppa Tamás (The written and oral disputies of István Szántó (Aratott)), Nemes Gábor (Instead of Anti-Ottoman Help an Anti-Imperial League: Papal Nuncio Giovanni Francesco Capi’s Mission of 1526), Fedeles Tamás (From the army of King Matthias to the service of God.: A case study on the role of the apostolic penitentiary in the promotions of clerics in the time of King Matthias Corvinus) és Kanász Viktor (Nuncio Girolamo Martinengo’s reports on the military events of 1552). A kiadvány újabb fontos állomása, illetve bizonyítéka a Fraknói Kutatócsoport nemzetközi kooperációjának,  funkcionális jelenlétének az olasz és vatikáni tudományosságban.

A lapszám és az egyes tanulmányok teljes terjedelmükben letölthetők itt.

2023. május 5–7. között rendezték meg Miskolcon a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Miskolci Egyetem szervezésében a XXVI. Tavaszi Szél Konferenciát. Sági György a rendezvény második napjának délutánján tartotta meg előadását Report of József Grősz, Archbishop of Kalocsa and Bács, to the Apostolic Holy See on the relationship between the Hungarian state and the Church in 1949 címmel. Angol nyelvű prezentációja során Grősz József érseknek a pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában megtalálható, az Apostoli Szentszékhez intézett 1949-es jelentését elemezte. Ebben a kalocsai főpap a magyar Egyház és állam viszonyának alakulásáról számolt be Rómának.

2023. május 9-én a Szent István Társulat alapításának 175. évfordulója alkalmából az Országos Széchény Könyvtárban megrendezett, a könyvtár és a Társulat által megtartott konferencián Sági György meghívott előadóként vett részt. Esty Miklós és a Szent István Társulat címmel megtartott előadásában a Társulat egykori delegált adminisztrátorának életét és munkásságát vázolta, majd Estynek társulat-történeti írását mutatta be röviden. Korábban a Fraknói Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyáztörténeti Kutatócsoport keretében, annak költségvetéséből finanszírozva rendezte Esty Miklós hagyatékát az előadó. Az iratok első digitalizálására is így került sor. Utóbb említett kézirat 2020-ban a CST II/2-es köteteként nyomtatásban és e-könyv változatban is megjelent.

2023. május 19–21. között rendezték meg a tatabányai városházán a XIX. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferenciát, a Honismereti Szövetség szervezésében. A rendezvény első napján, szintén meghívott előadóként vett részt a Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Sági A historia domusok jelentősége és szerepe a múltban, valamint napjainkban a történeti kutatások számára – Általános történeti áttekintés címmel tartotta meg előadását, átfogó képet adva a nagyszámban megjelent hallgatóság előtt eme plébániai dokumentum-típusról. 

Nemes Gábor, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa adott interjút a Győr+ hetilapnak, melyben a vatikáni kutatásairól, azon belül is a Kutatócsoport égisze alatt napvilágot látott Repertorium Pontificiorum Documentorum in Regnis Sacrae Coronae Hungariae existentium (1417–1526) című kötetéről (letölthető itt) beszélgetett J. Kovács Andreával. (Az interjú itt érhető el.)

Emellett szintén a nemrég napilágot látott kötet kapcsán a Vasárnap.hu is hosszabb interjút közölt a kutatásai eredményeiről. (Az interjú itt érhető el.)

A Fraknói Kutatócsoport a pápalátogatás kapcsán széles körben alkalmazta, népszerűsítette és aktualizálta vatikáni alapkutatási eredményeit. Április 11-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében résztvett egy kerekasztal-beszélgetés előkészítésében és lebonyolításában; közreműködött a kezdeményezésére megvalósult pápaságtörténeti Rubicon-szám szerkesztésében, (a cikkek 90%-át a Kcs. tagjai írták); a PPKE BTK podcast-műsorában adtak interjút a Kutatócsoport munkatársai, majd a Latinitas Hungarica-sorozat kertében Nemes Gábor és Tusor Péter tartott előadást.

A pápalátogatás napjaiban Tusor Péter és Rétfalvi Balázs szakkomentátorként működött közre a közmédia egyes csatornáin. Ferenc pápa megérkezésekor (itt 16:45-től, valamint itt 16:18-tól) és hazatérésekor Tusor Péter beszélgetett az M1 műsorában és a Híradó élő közvetítésében (21:25-től), valamint Rétfalvi Balázs a Kossuth Rádió Reggeli Krónika című műsorában (7:32-től). Tusor Péter rövid elemzései a pápai–magyar kapcsolatokról a Duna TV "Az Ezeréves szövetség. Magyarország és Szentszék" c. összeállításában 2:00-től 8.35-ig hallhatók.

A PPKE BTK Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából a Fraknói Kutatócsoport két tagjával, Nemes Gáborral és Kanász Viktorral készített interjút a Hic et Nunc Aktuál legújabb adásában.

A Dallman Kristóf által moderált beszélgetésben a pápaság és Magyarország kapcsolatainak olyan érdekes és különleges aspektusairól esett szó, mint Szent István király és a koronaküldés, az invesztitúraharcok, Luxemburgi Zsigmond és a konstanzi zsinat, Bakócz Tamás római tartózkodása, Fráter György bíboros meggyilkolása, a 16. századi nunciusok magyar vonatkozású jelentései és Pázmány Péter római kapcsolatai, megítélése.

Az adás itt hallgatható meg.

2023. március 28-án került sor a Központi Szeminárium Bogdánffy-termében a vatikáni–magyar történeti sorozat (Collectanea Vaticana Hungariae) I/19. kötetének ismertetésére (Lósy, Lippay, Szelepchény. Három mikrobiográfia a kora újkorból (Vatikáni kivizsgálási jegyzőkönyvek közlésével, 1625–1666), Budapest–Róma 2022). A kutatást, módszereit és a fontosabb eredményeket a szerző, Tusor Péter ismertette a katolikus egyetem hallgatói és a megjelent többi érdeklődő számára.

Elöljáróban kiemelte, hogy a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkásságának fontos forrásbázisát jelentik a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek. A Pázmány Péter (1616–1637) processus informativusának kiadásával (CVH II/6) megkezdett munkát folytatva jelen kötet Pázmány három utóda: Lósy Imre (1637–1642), Lippay György (1642–1666) és Szelepchény György (1666–1685) kinevezése kapcsán született forrásokat tartalmazza és elemzi.

A kutatás célszemélyeinek kiválasztását az esztergomi érsekeknek a kora újkor folyamán a magyar egyház-, köz-, társadalom- és művelődéstörténetben játszott meghatározó szerepe indokolja. A Pázmány-processzus publikálásának paradigmájából kiindulva a vizsgálat azt mutatja be, hogy minél szélesebb forrásbázisra támaszkodva hazai (Kárpát-medencei) és bécsi, valamint az itáliai (vatikáni) történeti dokumentumok milyen irányból és milyen szinten teszik lehetővé egy főpapi életút megismerését. Másként fogalmazva: a vatikáni források, jelesül a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek milyen különleges, máshol fel nem lelhető információkat nyújtanak e célból. Mindezt pedig jelen munka nem összehasonlító elemzések, példák útján, hanem a teljes életutat biográfia-, pontosabban mikrobiográfia-szerűen, kritikai, kiváltképpen forráskritikai igénnyel áttekintve szemlélteti.

A kutatás fontos egyik fontos tézise, hogy Lósynak, Lippaynak és Szelepchénynek bár címerükben még nincs ott a világi rangelsőségüket, feudális autonómiájukat jelképező hercegi korona, törekvéseikben, igényeikben, egyházi és politikai tényleges praxisukban viszont már igen. Sőt a Pázmány-i törekvéseken nyugvó valós hatalmuk és tényleges befolyásuk az országos politikára jóval nagyobb, mint utódaiké a következő három évszázadban.

Az elődás meghallgatható a Kutatócsoport YouTube-csatornáján.

A kötet itt tölthető le.

2023. március 25-én hangzott el a Vatikáni Rádióban a Kruppa Tamással, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársával készült interjú, melyben a Pápai csapatok Magyarországon (1595–1597, 1601) című kötetéről beszélgettek. (A  CVH I/17. kötete letölthető itt.)

Az interjú 8:40-től itt hallgatható meg.

2023. március 24-én hangzott el a Vatikáni Rádióban a Tusor Péterrel készült interjú, melyben a Lósy, Lippay, Szelepchény. Három mikrobiográfia a kora újkorból (Vatikáni kivizsgálási jegyzőkönyvek közlésével, 1625–1666) című kötetéről beszélgettek. (A kötet letölthető itt.)

Az interjú 8:40-től itt hallgatható meg.

Trianon nem csupán a magyar állam, hanem a hazai egyházszervezet: egyházmegyék és a különféle szerzetesrendi tartományok destrukcióját is jelentette. A problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait, ugyanakkor több dimenzióban túl is mutat ezeken. 2021. június 23-án a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos konferenciát tartott, mely az I. világháborút lezáró békediktátum egyháztörténeti következményeit elemezte. A konferencián elhangzott előadások írott változata Sági György szerkesztésében és Tusor Péter sorozatszerkesztésében "A magyar katolicizmus és Trianon" címmel jelent meg a Collectanea Studiorum et Textuum sorozat 5. köteteként.

A kötet teljes terjedelmében itt érhető el és tölthető le.

2023. március 1-én 16 órai kezdettel mutatták be a LUMSA római egyetemen Diego Pinna “Il gran consiglio della Chiesa Leone XIII e la Congregazione degli Affari ecclesiastici straordinari (1878–1887)” c. kötetét. A három fő referáló a LUMSA egyetemi docense, Andrea Ciampani, Adreas Gottsman, a római Istituto Storico Austriaco igazgatója és Roberto Regoli, a Pontificia Università Gregoriana, egyben az Archivum Historiae Pontificiae főszerkesztője volt. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte. Az alábbiakban az ő rövid beszámolója olvasható.

Az eseményt Andrea Ciampani, Diego Pinna kötetének bevezetésével nyitotta meg. Kiemelte, hogy még mai napig fontos kihívást jelent a kutatók számára XIII. Leó pontifikátusának sokrétűsége, egyházkormányzata huszonöt évének elemzése. A pápaság hagyományos történetírásának legnagyobb képviselői közül néhányan a carpinetai  származású pápa kivételes személyiségét helyezték előtérbe, felvázolva egy olyan kormányzási stílus jellemzőit, amely a gyakorlatban nem volt ellentmondásoktól mentes.

Őt követően Roberto Regoli vette át a szót. Felhívta a figyelmet arra tényre, hogy a pápa sosem kormányzott egyedül, ezért rendkívül fontos egy összefogó képet felvázolni a pápa bizalmát élvező bíborosok befolyásáról és szerepéről a római Kúriában.

Andrea Gottsmann felszólalásában a hangsúlyt arra fektette, hogy  XII. Leó pápa pontifikátusa alatt nem lehetett egységes és konzekvens egyházkormányzatot megvalósítani, leginkább a római kérdés, a pápa politikai helyzetének megoldatlansága miatt.

Az esemény zárásaként, a kötet szerzője, Diego Pinna, a Pontificia Università Gregoriana volt doktori hallgatója mutatta be munkáját, a disszertációjának felépítését. A kötet a következő egységekre fejezetekre tagolódik:         

I.) La ricerca storica 

II.) La riforma mancata,

III.) Il Gran Consiglio della Chiesa leonina,

IV.) La Questione romana,

V.) La libertà per i vescovi e i seminari

2023. február 24-én került megrendezésre a La Libera Università Maria Santissima Assunta Egyetemen (LUMSA), a Vatikáni Apostoli Levéltár (Archivio Apostolico Vaticano) és az Istituto Paolo VI di Brescia szervezésében a L’Assistente della Fuci e il Sostituto della Segreteria di Stato, Nuove fonti storiche per lo studio di Giovanni Battista Montini című rendezvényre. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

A rangos eseményt Mons. Angelo Vincenzo Zani, a Római Anyaszentegyház Levéltárosa és Könyvtárosa, nyitotta meg. Elsősorban üdvözölte a jelenlévőket és megköszönte a vendéglátó egyetemnek, a VI. Pál pápa bresciai Intézetének és a Vatikáni Apostoli Levéltár munkatársainak, hogy sor kerülhetett az eseményre. Ezt követően összefoglalta Mons. Giovanni Battista Montini tevékenységének tanulmányozására szolgáló új kiadott forrásokat: az Istituto Paolo VI di Brescia által kiadott úgynevezett „Carteggio montiniano” köteteit (Carteggio / 2 1924-1933 Tomo 3 1928-1929 / Giovanni Battista Montini, Paolo VI; a cura di Xenio Toscani, Cesare Repossi, Maria Pia Sacchi con la collaborazione di Caterina Vianelli [und weiteren]).

Mindezután a XII. Piusz pápa kihallgatásainak leírását tartalmazó Montini jegyzeteket összegyűjtő két kötetet ismertette, amelyek Mons. Sergio Pagano, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusának szerkesztésében láttak napvilágot («In quotidiana conversazione». G. B. Montini alla scuola di Pio XII (dai fogli di udienza, 1945-1954), a cura di Sergio Pagano, tomi 2, Città del Vaticano 2022, [Collectanea Archivi Vaticani, 118]). Beszédében kitért a Montini és Giovanni Mercati, Anyaszentegyház Levéltárosa és Könyvtárosa, közötti baráti kapcsolatra. Pontosan erre a témára fókuszál Prof. Paolo Vian a Mercati testvérekről a közeljövőben megjelenő írása is. Montini és Mercati először 1917 októberében találkoztak a Vatikáni Könyvtár Szent Múzeumának látogatása során. Mercati bíboros egyik legérdemesebb munkája az egyházi levéltári és könyvtári vagyon megőrzését és védelmét célzó kezdeményezés volt. 1942. november 1-jén Mercati írt az olasz püspököknek, hogy a háborús vihar előtt népszerűsítsék az egyházi levéltárak és könyvtárak összeírását, dokumentálják az örökséget.

Mons. Sergio Pagano, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusa vette át a szót és bemutatta a Vatikáni Apostoli Levéltárban folyt többéves munkálatokat. Montini jegyzetei kapcsán kiemelte, hogy az azokban fellelhető főbb témakörök a következők: 1) a pápai meghallgatások előkészítése, vezénylése; 2) a kihallgatás tartalmának terjesztése lemezekkel, a rádióban, audiovizuális felvételekkel; 3) mozi, rádió, televízió; 4) asztronómia és a Galilei-ügy; 5) orvostudomány; 6) közerkölcs; 7) különböző női és férfi rendek tagjai; 8) szent, klasszikus és lírai zene; 9) Bartali és Coppi.

Mons. Montini jegyzetei tartalmának feldolgozásához nélkülözhetetlen volt a források összevetése a Vatikáni Apostoli Levéltárban található államtitkársági forrásokkal (1: Segreteria di Stato, Affari Generali, 2: Prefettura della Casa Pontificia, 3: a Pápai Nunciusok levéltári egységei 4: Onorifience Pontificie, 5: Segreteria di Stato Commissione Soccorsi, 6: Segreteria di Stato, Beneficenza Pontificia, 7: Ufficio Cifra.)

Don Angelo Maffeis, az Istituto Paolo VI di Brescia elnöke vette át a szót és elöljáróban megköszönte Prof. Francesco Bonini-nak, a LUMSA Egyetem rektorának, hogy létrejöhetett az aznapi esemény, majd átadta a szót Pietro Doria-nak, a Vatikáni Apostoli Levéltár munkatársának.

Pietro Doria Il Carteggio montiniano címmel tartott előadásában azt ecsetelte, hogy Giovanni Battista Montini 1914-1923-as évekre vonatkozó levelezésének első kötete (két alkötettel) látott napvilágot 2012-ben. Ezt követi a 1928-1929-as évek levelezéseit feldolgozó 2022-es második kötet harmadik alkötetének kiadása, ami által az értékes történelmi dokumentáció kritikai feldolgozásának folytatása jöhetett létre a Istituto Paolo VI di Brescia közreműködésével. A második kötet első három alkötetében, az 1924-1929-es évekre vonatkozó levelezés összefoglalása, összesen 2312 forrást gyűjt össze, köztük leveleket, táviratokat, képeslapokat és egyéb típusú levelezést összesen 3117 oldalon. A szövegek közül több mint ezer, majdnem több mint a dokumentumok fele rokonoknak címzett, így 360 üzenetet küldenek családtagoknak. A levelezés magába foglal egy második részt, ami nem magánjellegű levelezés. Itt találhatjuk az Olasz Katolikus Egyetemi Szövetség (Federazione Universitaria Cattolica Italiana – FUCI) tagjaival és a hozzájuk kapcsolódó személyiségekkel való levelezést. Itt kiemelhetjük az 1926. augusztusi, Macerata-ban tartott FUCI kongresszust, abból az időszakból amikor a fasiszták ellenszenve erősen kiéleződött a katolikus diákszövetségek iránt, ami az ezt követő időszakban is érezhető volt. Montini útmutatásának köszönhetően a FUCI képes volt a politikai színterektől távolságot tartva egy látszólag stabil kulturális és szellemi útvonalat bejárni.

Ezt követően, Prof. Jean-Domunuque Durand, az Université de Lyon egyetemi docensének Montini collaboratore di Pio XII című előadását követhettük figyelemmel. Az előadásában szót ejtett arról, hogy ahhoz, hogy megértsük Montini tetteinek történelmi jelentőségét, nélkülözhetetlen a Vatikáni Apostoli Levéltár dokumentumainak tanulmányozása. Sokáig ez lehetetlen volt, a kutatók különösen Montini személyének tanulmányozása kapcsán voltak tehetetlenek. A 2020. évi, XII. Piusz pápa pontifikátusától induló vatikáni fondok megnyitása mérföldkőként jellemezhető a Montini alakjának kutatása terén is. A harmincas években Pacelli munkatársa, Montini örökölte azt a módszert, amely abból állt, hogy feljegyzi a pápai kihallgatások során tárgyalt témákat, tehát a Szent Atyával való munka közös pillanatait. A professzor hozzáfűzte, hogy sajnos az 1939-1945-es háborús időszakból hiányoznak a feljegyzések.

Végezetül Prof. Francesco Bonini, a LUMSA Egyetem rektora szintén köszönetét fejezte ki az Istituto Paolo VI di Brescia Intézetnek, valamint a Vatikáni Apostoli Levéltár vezetőségének és személyzetének a LUMSA Egyetemmel való kooperációért és lezárta az aznapi eseményt.

2023. január 10-én 18 órai kezdettel mutatták be Rómában (Palazzo Firenze) a “Papa, non più papa. La rinuncia pontificia nella storia e nel diritto canonico” (a cura di Amedeo Feniello e Mario Prignano, Viella, Roma 2022) c. kötetet. A két fő referáló a Dante Alighieri Társaság elnöke, Andrea Riccardi és Gerhard Ludwig Müller bíboros volt. Az eseményt Massimo Franco újságíró moderálta. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte. Az alábbiakban az ő rövid beszámolója olvasható.

Az eseményt Mario Prignano, a kötet egyik szerkesztője, történész, az Olasz Középkori Történeti Társaság tagja nyitotta meg ecsetelve a körülményeket, ahogy a szóban forgó kötet megvalósításának elképzelése körvonalazódott. A könyvnek az ötlete 2020 nyarán született meg a Procidában és Ischiában tartott találkozók során; hogy pápákról és ellenpápákról beszéljünk, azon kapjuk magunkat, hogy pápai lemondásokról beszélünk, és hogy a jogszabályok hiányának témáját e tekintetben furcsa módon figyelmen kívül hagyták a tudományos diszkusszióban – fejtegette Prignano. Ily módon lehetőség nyílt egy nagyon érdekes vitára a történészek és a kánonjog tudósai között. Ebben az időben az Aquilai Egyetem egy szélesebb körű tudományos eszmecsere szervezésébe kezdett, és az egyetem rektora, Edoardo Alesse professzor azonnal csatlakozott projekthez. Ily módon a kötet összegyűjti a leghitelesebb személyiségek írásait, akik az évek során különböző módon foglalkoztak a témával.

A kötet bemutatását Gerhard Ludwig Müller bíboros folytatta. Felhívta a figyelmet a téma aktualitására és fontosságára. Amikor XVI. Benedek pápa váratlanul közölte 2013. február 11-én a konzisztóriumban összegyűlt bíborosokkal az Episcopus Romae szolgálatról való lemondásról szóló döntését, csak röviden lehetett felidézni a pontifikátusról való lemondás epizódjait, amelyek egészen más körülmények között az egyház évezredes történelmét meghatározták. Ezért is fontos, hogy felelevenítsük a pápai lemondások évszázadokra visszanyúló történelmét egy a témának szánt kötettel – hangoztatta a bíboros. Andrea Riccardi professzor pedig a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó írása összefüggésébe helyezte el a könyv fő üzenetét. Ez pedig akként fogalmazható meg, miszerint a pápák lemondása XVI. Benedek után már egyáltalán nem tekinthető a középkor egyedi kuriózumának.

A kötet  tanulmányai a következők:

• Roberto Rusconi, La rinuncia pontificia nella storia della Chiesa;
• Paolo Golinelli, L’abdicazione - «gran rifiuto» - di Celestino V;
• Johannes Grohe, «Quondam Papa». La rinuncia al tempo dello scisma d’Occidente;
• Valerio Gigliotti, Pietro del Morrone e Joseph Ratzinger: diritto e teologia tra storia e contemporaneità;
• Roberto Regoli, La novità del papato emerito. Unicità storica o inizio di nuovi tempi?;
• Gianfranco Ghirlanda, La rinuncia al suo munus da parte del Romano pontefice: il canone 332;
• Geraldina Boni, Prospettive de iure condendo;
• Cristiana Caricato, 11 febbraio 2013;
• Massimo Franco, La rinuncia prossima ventura.