2019

  • 2019. június 26.

    A napokban került fel a Vatikáni Rádió honlapjára a Fraknói Kutatócsoport két tagjának interjúja. Fedeles Tamás Az Itáliai-félsziget és Közép-Kelet-Európa a középkor és a kora újkor között. Gazdaság, társadalom, kultúra címmel rendezett konferenciáról, valamint annak magyar vonatkozásairól, Tusor Péter pedig a Kutatócsoport egyik legújabb, nemzetközi kooperációban készült és Viterbóban megjelent kötetének eredményeiről nyilatkozott. A bíboros protektorokkal foglalkozó alapmű több római és viterbói szimpózium anyagát tartalmazza.

     

    1052
  • 2019. június 17.

    A Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter a Vatikáni Rádió műsorában ismertette legújabb kötetét, amely Pázmány Péter 1632. évi viharos római követjárását, valamint annak diplomáciai hátterét mutatja be.

    A forrásokban gazdag, bilingvis kötet ( “Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents) (CVH II/7), written and edited by Rotraud Becker, Péter Tusor, Budapest–Rome 2019.) online elérhető itt.

    1046
  • 2019. június 14.

    A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor 2019. június 5-én tartott előadást az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárában megrendezésre kerülő Információ és társadalom. Közvetítő rendszerek, médiumok és hatalomgyakorlás a kora újkori Európában című doktorandusz konferencián. A kora újkori magyar episzkopátuson belüli információ-áramlás egy példája: Oláh Miklós tanúvallomása Fráter Györgyről című előadásában először bemutatta a Oláh Mikós milyen kapcsolatban állt Fráter Györggyel, a vallomásában hogyan tekintett vissza a megölt bíborosra, valamint milyen csatornákon keresztül szerezte információit elődjével kapcsolatban.

    Egy héttel később, 2019. június 14-én szintén az ELTÉ-n rendezték meg a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját. A konferencia első napján, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Horváth Terézia tartott előadást, melynek témája a vasvári társaskáptalan alapítása volt. A historiográfiai előzmények ismertetése után bemutatta az alapításra vonatkozó információkat tartalmazó két oklevél adatait, mely alapján feltételezte, hogy az alapítás valamelyik 12. századi győri püspök nevéhez kapcsolható. A még nem lezárult kutatás jelenlegi állása szerint nem vetette el azt a korábbi elméletet, mely szerint a káptalan főesperesi székhelyből önállósult, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a vasvári főesperesség létezése adatokkal nem igazolható. Külön kiemelte, hogy Vasvár, mint ispánsági és kereskedelmi központ ideális helyszíne volt a létrejövő társaskáptalannak, valamint elmondta, hogy az egyházmegyeszékhelytől való távolság tehette szükségessé egy helyi centrum létrehozását.
    A konferencia második napján Kanász Viktor Kanizsai László végrendeletéről, s az azzal összefüggő római és loretói zarándoklatáról tartott előadást. Ennek során bemutatta a főúr itáliai útjának forrásait, valamint az 1525-ös szentévre való indulása előtt tett, eleddig teljesen ismeretlennek számító végrendeletét. Ennek kapcsán kitért Kanizsai halálának máig vitákat generáló kérdéskörére, s tisztázta annak időpontját, majd bemutatta mi (nem) valósult meg a testamentum rendelkezéseiből, s mi lett a Kanizsai-árvák sorsa.

    Információ és társadalom (Program)

    Középkorász konferencia (Program)

    1041
  • 2019. június 2.

    2019. június 1-jén a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter az MTV Ma este című műsorában adott interjút Ferenc pápa erdélyi útjának történelmi vetületével kapcsolatban. Az élő adásban adott interjú meghallgatható itt.

    1033
  • 2019. május 27.

    A Fraknói Kutatócsoport által 2019. januárban szervezett budapesti prezentáció után május 27-én Rómában a Biblioteca di Storia Moderna e Contemporanea konferenciatermében mutatták be Giampiero Brunelli az Universitá Telematica San Raffaele oktatójának új könyvét, amely a pápaságnak a tizenöt éves háborúban vállalt szerepével foglalkozik. A mű a Salerno kiadónál jelent meg az elmúlt évben.  A könyvet a kora újkori olasz egyháztörténet jeles kutatója, Vincenzo Lavenia, a Bolognai Egyetem docense és Maria Antonietta Visceglia a La Sapienza Egyetem tanára, a korai újkori Róma és a premodern pápaság történetének szakavatott és elismert kutatója mutatta be. Hangsúlyozták, hogy a hosszú és alapos levéltári munka eredményeképpen elkészült kötet komplex módon, de ugyanakkor igen olvasmányosan tárja az olvasó elé azt a három hadjáratot, amelyeknek kezdeményezője, VIII. Kelemen pápa legfontosabb feladataként a török kiűzését jelölte meg, amelyet jelmondata ("marciare verso Constantinopoli") is mutat.  A bemutató jelentőségét a hazai tudományosság számára elsősorban az adja, hogy manapság igen ritkán jelenik meg különösen olasz szerző tollából ennyire speciálisan magyar tematikájú munka.

    1020
  • 2019. május 23.

    2019. május 23-án immár hatodik alkalommal került megrendezésre az egyháztörténettel foglalkozó kutatók és oktatók szakmai fóruma. Az rendezvénynek ez alkalommal a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola adott otthont. Fő szervezője az intézmény rektora, Véghseő Tamás volt, aki egyben az MTA-SzAGKHF Lendület Görögkatolikus Kutatócsoport vezetője. A levezető elnöki funkciót Gárdonyi Máté, a Lendület és a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársa, a Fraknói Nyári Akadémia alapító kurátora, a PPKE HTK újonnan kinevezett egyháztörténész professzora látta el, gördülékenyen koordinálva az előadásokat és az azokat követő szakmai beszélgetéseket.
    A konferencia három szekcióból épült fel, melyek közül az első római katolikus, a második kettő görögkatolikus témákat helyezett a középpontban. Az elsőben a vallás, nemzetiségek, identitás kérdését néprajzi, illetve kulturális szemszögből vizsgálták az előadók a moldvai katolikus közösségek és Diósberény település példáján keresztül. Továbbá az utolsó előadásban Mindszenty József hercegprímás felvidéki magyarság érdekében végzett tevékenységét ismerhettük meg. A második szekció a 19. századi nemzeti ébredéssel, valamint a multietnicitás és liturgia kapcsolatával foglalkozott. Képet kaphattunk belőle a munkácsi egyházmegye 1848-1849-es magyar szabadságharcban történő részvételéről is. A harmadik szekció a munkácsi és hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye 20. századi történetének problémáit (nemzetiségi kérdés, nyelvhasználat, ruszin önrendelkezés, román-magyar kapcsolatok, stb) tárgyalta. Képet kaphattunk belőle Firczák Gyula munkácsi püspök törekvéseiről és munkásságáról is.

    1024
  • 2019. május 23.

    2019. május 23-án van 401. évfordulója a kora újkori Európa arculatát alapvetően meghatározó harmincéves háború (1618–1648) kitörésének, a  nevezetes prágai defenesztrációnak. Nem véletlen, hogy ezen a napon lát napvilágot a Fraknói Kutatócsoport  nemzetközi kutatási kooperációban készült új kötete, mely az egyetemes és magyar historiográfia régi adósságának tesz eleget: “Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632(With Unpublished Vatican Documents) (CVH II/7), written and edited by Rotraud Becker, Péter Tusor, Budapest–Rome 2019.

    Pázmány Péter 1632. évi, diplomáciai botrányokkal tűzdelt római követjárása nemcsak a magyar történelem, különösen az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezete. Egyúttal a pápaságtörténet és a 400 éve zajló harmincéves háború kiemelt eseménye, melynek modern és alapos feldolgozását a korszak neves ismerője, Georg Lutz már évtizedekkel ezelőtt sürgette. A kutatás forrásbázisát Pázmány követségének 19. és 20. századi eleji kiadott iratai, a pápai Államtitkárság és a bécsi nunciatúra a társszerző Rotraud Becker által 2013-ban publikált levelezése, illetve a jelen kötetben közreadásra kerülő államtitkársági jegyzőkönyvek és discorsók, továbbá az esztergomi prímási levéltárból feltárt kiegészítő anyag képezi. A források olvasása, illetve elemzése közben megelevenedik az olvasó előtt a történeti atmoszféra. A magyar bíboros római követségéből a pápai audienciákat és a Lorenzo Azzolini államtitkárral folytatott tárgyalásokat szinte valós időben lehet átélni 400 esztendő történeti távlatából. A vatikáni forrásoknak köszönhetően a történeti megismerés egészen különleges távlatai nyílnak meg.
    A most lezárt részprojekt a Fraknói Kutatócsoport – melynek székhelye a katolikus egyetem – az alapító és névadó Pázmány Péterre irányuló vatikáni kutatásainak (vö. CVH I/3, CVH I/13, CVH II/6) újabb fontos állomása. 

    A kötet angol nyelvű, a Chapter I–II magyarul is olvasható, a források olaszul és latinul íródtak, használatukat angol és magyar tartalmi kivonatok segítik. Az angol részeket Gátas-Palotai Ágnes fordította, Rotraud Becker fejezetét (Chapter I) pedig németből Forgó András magyarította. A teljes kötet online olvasható, letölthető.

    1021
  • 2019. május 16.

    Konferenciával emlékeztek meg Naprághy Demeter győri püspökről 2019. május 16-án Győrött. A Brenner János Hittudományi Főiskolán rendezett előadássorozatot a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint a Fraknói Kutatócsoport szervezte, Nemes Gábor tud. főmunkatárs, püspöki főlevéltáros irányításával. Az emléknap apropóját az egykori püspök halálának 400. évfordulója adta.

    Dr. Veress András győri megyéspüspök, a PPKE nagykancellárja köszöntőjében örömének adott hangot, hogy szakmai konferencia keretében emlékeznek meg püspökelődjéről, valamint reményét fejezte ki, hogy az elhangzott előadások tanulmányként publikált formában hamarosan elérhetővé válnak a szélesebb közönség számára is. Győr Megyei Jogú Város képviseletében Rózsavölgyi László kiemelte, hogy Győr város sokat köszönhet Naprághynak, amit nem szabad elfelejtenünk. A köszöntők után a Fraknói Kutatócsoport vezetője Tusor Péter szekcióelnökségével vette kezdetét a konferencia.

    Elsőként Kruppa Tamás a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa tartotta meg előadását Naprághy Demeter erdélyi működéséről. A püspök-kancellárként eltöltött évek szövevényes kül- és belpolitikai rendszerét tárgyaló előadás érzékletesen világította meg a püspök egyre szűkülő mozgásterét, majd erdélyi távozásának körülményeit.

    A második előadásban Naprághy Demeter győri püspöki éveinek ismertetésére került sor. Az előadó Fazekas István volt bécsi levéltári delegátus, az ELTE docense (és az egykori Lendület-kutatócsoport szenior kutatója) volt. Előadásában először a győri püspökség XVII. század eleji állapotát elemezte, majd a források adta lehetőségek felhasználásával Naprághy győri éveit mutatta be. Ennek során kitért a győri főkapitánysággal, valamint káptalanjaival és az ekkor letelepedő szerzetesekkel fennálló kapcsolataira. Zárásként Fazekas összegezte a fennmaradó információkat a püspök haláláról és hagyatékáról.

    A szünetet követően Dominkovits Péter Naprághy és Sopron város kapcsolatát elsősorban a város oltárjavadalmainak katolikusoknak történő kiosztásán keresztül mutatta be. Dominkovits előadásával a történettudományi blokk lezárult, amelynek helyét az irodalomtudományi és művészettörténeti diszciplínák vették át. Ennek során Jankovics László a főpap és Rimay levelezésének egy 1603-as forrását hozta elő, amely Rimay János filozófia műveltségének legfontosabb dokumentuma. Ezt követően P. Vásárhelyi Judit Naprághy közel háromszáz kötetes tékájáról értekezett, valamint a nemzetközi régi könyves kutatások során feltárt újabb eredményeket ismertette. A konferencia utolsó előadója Jékely Zsombor a sokáig Naprághy érkezéséhez kötött flamand falikárpit történetéről és készítőjéről értekezett. Melynek során művészetileg elemezte az alkotást és más európai műkincsekhez hasonlította. Az emléknapot Mikó Árpád szavai zárták a Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstárban rendezett kiállításon.

    A fenti előadások szerteágazó témái is mutatják, hogy humanista műveltségű Naprághy Demeter kiváló, és sok esetben napjainkig kiaknázatlan kutatási kérdéseket vetnek fel interdiszciplináris viszonylatban. Ezen együttműködéseknek nyújtott gyümölcsöző szakmai keretet a püspök jelmondata után "Labore et patientia – Fáradozással és béketűréssel" című konferencia.

    Szöveg és fotó:

    Oláh Róbert

    Program

    1028
  • 2019. május 16.

    2019. május 16-án a vasvári Békeházban konferencia és könyvbemutató került megrendezésre. A tavalyi Fraknói Nyári Akadémia színhelyén a vasvári társaskáptalan első birtokösszeírásának 800. évfordulója alkalmából megjelent tudományos-ismeretterjesztő kötetet ismertették. Az 1217-ben II. András király által kiadott oklevél egyben a környékbeli települések első írásos említése, így az eseményen a jelenlegi káptalan tagjain kívül képviseltették magukat a környékbeli települések notabilitásai és lakói egyaránt. Az esemény a Vasvári Múzeum, az MNL Vas Megyei Levéltára és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár közös szervezésében valósult meg.

    A köszöntők után a Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Horváth Terézia tartotta meg előadását, melyben a vasvári társaskáptalan alapításának körülményeit, illetve annak korai történetét ismertette röviden szólva a testület 13. századi tagjairól és a káptalan által folytatott hiteleshelyi tevékenységről is.

    Tangl Balázs a Vasvári káptalan Magánlevéltárában található iratokat, illetve a gyűjtemény történetét mutatta be. Györffy-Villám Zsombor pedig a két évvel ezelőtt a káptalani templom helyén folytatott régészeti felmérések új eredményeit tárta a hallgatóság elé.

    A Vasvári káptalan – Vasi települések 1217–2017 című kötetet Melega Miklós méltatta.

     

    969
  • 2019. május 7.

    2019. május 7-én Pécsett a PTE BTK Kari Tanácstermében könyvbemutatóra került sor. A tavalyi Mátyás király emlékévhez kapcsolódóan novemberben – a Fraknói Kutatócsoport közreműködésével – megrendezett „Mátyás király és az egyház” című konferencia anyaga Fedeles Tamás tud. főmunkatárs szerkesztésében jelent meg. A munka a Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi sorozat tizedik darabja. A kötetet, melyben a Fraknói Kutatócsoport több, a rendezvényen megjelenő munkatársa is publikált, C. Tóth Norbert méltatta. A Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter tanulmányában a Hunyadi- és Jagelló-kori magyar bíboros protektorátust mutatja be. Fedeles Tamás a korszak szentszéki magyar diplomatáiról értekezik tanulmányában, emellett a kötetet is szerkesztette. Horváth Terézia a vasvári társaskáptalan Mátyás-kori prépostjairól írta meg a konferencia-előadáson alapuló tanulmányát.
    A rendezvényen többek között bemutatásra került még az MTA-PTE-ELTE Középkori magyar egyházi archontológia 1000–1387 Kutatócsoport programja (vezetője Font Márta), valamint a Diplomata Hungariae Antiquissima II. projekt (vezetője Szovák Kornél).

    1002
  • 2019. április 20.

    A Nagyszombat reggelén élő adásban adott interjú meghallgatható itt.
    Az interjút (ill. részletét) a Kossuth Rádió Déli Krónikája is átvette.

    964
  • 2019. április 6.

    2019. április 6-án rendezték meg a kecskeméti piarista gimnáziumban a gróf Koháry István Megyei Történelemversenyt. A kora újkori magyar történelem, irodalom és katolicizmus e különleges alakjáról (CV – Iratok – Biogr.) elnevezett rendezvény fordulóiba több mint száz tizenegyedikes diák kapcsolódott be Bács-Kiskun megyében. Az idén 25 éves eseményt a kecskeméti piaristák alapították és szervezik. Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője Marton József, történelem–latin szakos tanár, volt pázmányos hallgató meghívására a zsűrizés izgalmas munkájába kapcsolódott be az egykori Alma Materben, valamint meggyőződhetett a jövőre érettségiző – majd egyetemre kerülő – korosztály imponáló történeti ismereteiről és felkészültségéről.

     

     

     

     

     

    933
  • 2019. április 3.

    2019. április 3-án 17 órától került megrendezésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Mikszáth téri Sophianum épületében Csíky Balázs: „Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása című, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének együttműködésében posztumusz megjelenő monográfia szakmai prezentálására. Így a kötet egyszerre két sorozatnak is tagja, a Fraknói Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum és az MTA BTK TTI Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések sorozatának. A szerző kutatásának főszereplőjeként meghatározott Serédi Jusztinián bencés kánonjogász bíboros 1927-től 1945-ben bekövetkezett haláláig állt a magyar katolikus egyház élén, mint Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek.

    A bemutató elején elsőként Tusor Péter egyetemi docens, tudományos tanácsadó, a Fraknói Kutatócsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Csíky Balázs (1978–†2016) szüleit és bátyját. Megnyitójában kitért arra, hogy a néhai szerző a Fraknói Kutatócsoport elődjének, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatársaként és támogatásával kutatott a Vatikánban, és végezte munkáját 2015-től haláláig, melynek központi eleme Angelo Rotta budapesti nuncius válogatott iratainak kiadása mellett Serédi Jusztiniánról írt disszertációjának monográfiává fejlesztése volt. Doktori témavezetői az ELTE-n Gergely Jenő, majd Balogh Margit voltak. A 2010-ben summa cum laude megvédett disszertáció sajtó alá rendezése, szerkesztése a szerző tragikusan fiatalkori elhunytát követően akkori Lendület Kutatócsoport-beli kollégája, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársára, Tóth Krisztinára hárult, aki igyekezett ennek a feladatnak a lehető legjobban megfelelni.

    Az új monográfiát egyháztörténeti szempontból Gárdonyi Máté, a Fraknói Kutatócsoport külső tagja, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára, siófok-kiliti plébános elemezte. Csíky Balázs könyvét történetileg vizsgálta rámutatva a könyv újdonságaira, számos példát hozva fel. Kiemelte, hogy nem egy hagyományos főpapi életrajzról beszélhetünk, ami rendszerint a püspök és egyházmegyéje viszonylatában mutatja be a dolgokat. A kötet alcíme sokkal inkább „Egyházpolitikai életrajz” lehetne, melyben fontos szerepet tölt be Serédi Jusztinán egyházfői és közjogi szerepének párhuzamossága. Mindemellett Csíky igyekezett a hivatal mögötti személyt is bemutatni, azt, aki másokhoz hasonlóan rendszerint szintén „elveszik” a hivatala mögött. Leszögezte, hogy a szerzőtől megszokott pontos, alapos és adatgazdag módon tárul elénk többek között Serédi esztergomi érseki, hercegprímási kinevezésének körülménye, miként taktikázta el magát a magyar kormányzat, lévén hogy nem a bencés tudóst szerette volna a magyar Sion élén látni. Továbbá miként tartotta egyébként szintén erre a méltóságra alkalmatlannak a kinevezettet Fidelis von Stotzingen bencés prímás apát (1913–1947), noha szerzetesi, papi és kánonjogi érdemeit elismerte. Ezt vatikáni források bemutatásával elemezte a szerző munkájában. A kinevezés kapcsán kiemelte Cesare Orsenigo budapesti apostoli nuncius (1925–1930) támogatásának jelentőségét, aki amellett érvelt, hogy új személy és ne egy már hivatalban lévő püspök legyen az új hercegprímás. Ezzel kapcsolatban – ahogyan Gárdonyi is elmondta – a szerző is kitért arra, hogy a keresztény vallás és a keresztény politika nem feltétlenül jelentett ugyanazt a korszakban, fontos volt, hogy a kinevezett igazodjon az Apostoli Szentszékhez, Rómában pedig szentszéki emberként tartották őt számon a későbbiekben is. Az 1923-ban kezdődő felvidéki birtokperek kapcsán – melynek során az ügy a hágai bíróság elé is kikerült – egy időben, mint már érsek ez nagy vívódást jelentett Serédinek is, hogy egyszerre legyen lojális hazájához és a Szentszékhez, lemondása is megfordult fejében. Gárdonyi professzor azt is hangsúlyozta, hogy a bíboros 1945-ös halála jelképesen vetíti elénk egyúttal a történelmi Magyar Királyság leáldozását is.

    Érdekességként a megemlítette még, hogy 1927-es érseki kinevezését követően új barátságokat nem igazán kötött a főpap, nem is tegeződött újabb emberekkel, egyedüli kivétel volt a magyar elit tagjai közül gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922–1931), aki még felszentelése előtt „gyorsan” letegeződött vele, ha már kinevezését a magyar katolicizmus élére megakadályozni nem sikerült neki. Alapvetően Serédi megtartotta maga mellett elődje, Csernoch János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek (1912–1927) már jól bevált aulistáit (pl. Meszlényi Zoltán), bizalmasaként leginkább Esty Miklóst mint gentiluomót érdemes megemlíteni. Gárdonyi Máté leszögezte azt is, hogy a zsidótörvények és egyéb megbélyegzések, majd a német megszállást követő üldöztetések esetében ő bízva a jogban, mint kánonjogász, a tárgyalásokban látta a lehetőséget, ezzel igyekezett eredményeket elérni, noha esetenként határozottan is szóvá tette aggályait, ellenérzéseit a történések menetét látva. Könyvében Csíky 1938-tól kezdődően vizsgálta a hercegprímás ezen ténykedéseit. Végezetül Serédi protestánsokkal kapcsolatos viszonyára utalt még a könyvet másodikként bemutató teológus, egyháztörténész, miszerint a bíboros a vallási közömbösséget tartotta a legrosszabbnak, ebben keresendő nem feltétlenül szívélyes kapcsolata más keresztény felekezetek vezetőivel. A tisztánlátás végett azonban Gárdonyi elmondta, hogy Ravasz László duna-melléki református püspök (1921–1948) ugyanilyen alapon tekintett antipátiával a másik fél felé, és ez a hozzáállásuk mindvégig kölcsönös maradt.

    A kötetről személyes emlékeiket is felidézve szólt még Wirthné Diera Bernadett és Cúthné Gyóni Eszter, a szerző egykori doktori hallgatótársai, mindketten gyakorló történészek, valamint a projektpartner MTA TTI részéről Balogh Margit tudományos főmunkatárs. Az eseményt a vállalkozásban kulcsszerepet játszó Tóth Krisztina zárszava és köszönetnyilvánításai, valamint a család által szervezett agapé zárta.

    (Részletesebb beszámoló az Ujkor.hu-n.)

    Sági György

    948
  • 2019. március 22.

    2019. március 21. és 22. a római Sapienza Egyetem konferenciát szervezett Itália és Közép-Európa társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatairól a késő középkorban és kora újkorban. Címe: Italian Peninsula and Central-Eastern Europe between Middle Ages and Early Modern Era. Economy, Society, Culture.

    A Palazzo del Rettorato   tanácstermében tartott szimpóziumon Fedeles Tamás (Hungarian candidates ordained in the Roman Curia during the Late Mediaeval Period) és Tusor Péter (“Il modo de Restaurare la religione in Ungheria”. Italian Plan for the Spreading of the Catholicism of Trento in Hungary) is előadást tartott. A konferencia előadásai tanulmánykötetbe foglalva meg fognak jelenni. A Prof. Andrea Fara által koordinált projektbe történő bekapcsolódás egyik fontos mozzanata a Fraknói Kutatócsoport aktív jelenlétének a római tudományos életben.

    907
  • 2019. március 21.

    A száz évvel ezelőtti bolsevik diktatúra volt a témája a 2019. március 21-én „A szószéket is hatalmukba akarták keríteni”. A tanácsköztársaság hatása a hazai római katolikus egyházmegyékre című egyháztörténeti konferenciának. A veszprémi Szaléziánumban megrendezett tanácskozást a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága és a Főegyházmegyei Levéltár szervezte . Az eseményen a Fraknói Kutatócsoport külső tagja, a Székesfehérvári Püspöki Levéltár munkatársa, Varga Mátyás és a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is előadott, a Kutatócsoport másik külső munkatársa, Gárdonyi Máté pedig szervezőként és a harmadik szekció elnökeként vett részt.

    Varga Mátyás a székesfehérvári egyházmegye akkori 95 plébániájáról 38 fennmaradt Historia Domus segítségével számos idézettel tarkított előadásában vizsgálta a direktóriumokat, illetve a papság és a hívek viszonyát az 1919-es Tanácsköztársasághoz. Tóth Krisztina pedig Zadravecz István OFM 1919 novemberében Horthy Miklós felkérésére írt memorandumát elemezte a nemzeti hadsereg lelkészségének megszervezéséről. Az 1918–1919-es tapasztalatokból kiindulva körvonalazta a ferences páter elképzelését a keresztény-nemzeti alapokra épülő hadsereg pasztorációjáról, szerkezeti felépítéséről és a leendő tábori püspök jurisdictiójáról. A szimpózium végén Gárdonyi Máté összegezte a konferencia eredményeit.

    902
  • 2019. március 8.

    2019. március 8-án, a római Szent Péter-tér mellett található Istituto Patristico Augustinianumban vehette kézbe a vatikáni és római nemzetközi történésztársadalom S.E.R. Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár püspök-prefektusának ajánlott monumentális emlékkönyvet. Címe: "Incorrupta monumenta Ecclesiam defendunt". A Collectanea Archivi Vaticani 106107.108. 109., Mons. Pagano 70. születésnapja alkalmából megjelent kötetei közel 3600 nyomtatott oldalon mintegy 206 tanulmányban, tematikus rendben adják közre a vatikáni történeti gyűjteményekben folyó történeti kutatások kurrens eredményeit. Az európai (osztrák, olasz és német) szerkesztők mellett a szerzők az összes kontinenst képviselik, leképezve a forrásanyagnak a világtörténelemben páratlan globalitását. A "Miscellanea Pagano" nemcsak a 19. század óta töretlen vatikáni kutatásoknak, hanem az egyetemes történettudománynak is különleges, szimbolikus eredménye. Egyúttal jól mutatja azokat a dimenziókat, amelyben a Fraknói Kutatócsoport mozoghat, és azokat a szakmai kihívásokat is, amelynek meg kell felelnie. 

    A grandiózus kötetekben a Kutatócsoport három tagjának tanulmánya kapott helyet:

    Tusor Péter: A Hungarian Bishop Before the Sacred Consistorial Congregation, 1911-1913 (With the Edition of the Hungarian “Reports about Modernism)

    Fedeles Tamás: Ecclesiastical Career of the Apostolic Collector Petrus de Monasterio

    Kruppa Tamás: Franciscans or Jesuits: Attempts to Resurrect Catholicism in Transylvania (1589-1592)

     

    Incorrupta monumenta ecclesiam defendunt. Studi offerti a mons. Sergio Pagano, prefetto dell’Archivio Segreto Vaticano I–IV (Collectanea Archivi Vaticani 106–109), a cura di Andreas Gottsmann – Pierantonio Piatti – Andreas E. Rehberg, Città del Vaticano 2018.

    vol. I. La Chiesa nella storia. Religione, cultura, costume (tom. 1–2), pp. XLVI, 1747. 

    vol. II. Archivi, Archivistica, Diplomatica, Paleografia, pp. XVIII, 938.

    vol. III. Inquisizione romana, Indice, Diplomazia pontificia, pp. XVIII, 704.

    vol. IV. Indice generale, pp. XVIII, 339.

    917
  • 2019. március 5.

    Régóta várt esemény a pápai bejelentés, miszerint 2020. március 2-tól hozzáférhetővé válik a Vatikáni Titkos Levéltár, továbbá a fontosabb szentszéki hivatalok levéltárainak történeti anyaga XII. Piusz pontifikátusa idejére vonatkozóan. Azaz Eugenio Pacelli 1939. március 2-án történt megválasztásától kezdve egészen 1958. október 9-én, Castel Gandolfóban bekövetkezett haláláig.

    A Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy tudományos szempontból nem várható fordulat az Apostoli Szentszék második világháborús szerepének megítélésében. A történeti tények ugyanis elég világosak, hiszen az ezzel kapcsolatos dokumentumok külön engedéllyel célzatosan már eddig is kutathatóak voltak. Sőt egy francia–amerikai–olasz–német kutatócsoport, Pierre Blet, Robert A. Graham, Angelo Martini és Burkhart Schneider részvételével 11 vaskos, egyenként 700–800 oldalas dokumentumkötetben a legfontosabb dokumentumokat alapos bevezetők, elemzések kíséretében már 1965–1981 között publikálta (Les Actes et documents du Saint-Siège relatifs à la Seconde Guerre mondiale). Az összes kötet szabadon letölthető az Archivio Segreto Vaticano honlapjáról

    Mindazonáltal nagy érdeklődés várható a kutatók körében, amelyhez a magyar történészek is kapcsolódnak. Ugyanis a 20. századi magyar történelem számos fontos kérdése tisztázódhat, kerülhet alaposabb feltárásra az elkövetkező években. Ilyen például Mindszenty József bíboros esztergomi érsekké történő kinevezése, a Vatikán állásfoglalásainak háttere letartóztatásával, vagy 1956-tal kapcsolatosan; továbbá a visszacsatolt felvidéki, erdélyi és délvidéki területek római egyházkormányzati kezelésének részletei, vagy éppen az 1940–1950-es évekbeli püspöki kinevezések (például Czapik Gyula, Pétery József, Badalik Bertalan) háttere. Szintén új adatok várhatóak az Angelo Rotta kiutasításával megszakadt szentszéki–magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításának kérdése, a kiépülő kommunista diktatúrával szemben tanúsítandó magatartás problematikája terén, és a sor még hosszan folytatható.

    A kutathatóvá váló vatikáni iratanyag magyar vonatkozásainak módszeres feltárása a Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, küldetése.

    862
  • 2019. február 15.

    A Fraknói Kutatócsoport két tagjának, Fedeles Tamásnak és Kanász Viktornak a kutatási eredményeit hallhatták a résztvevők a 2019. február 15-én, Kolozsváron rendezett Church and Society in Late Medieval Transylvania (14th–16th Centuries) című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett nemzetközi konferencián, valamint a Kutatócsoport által tavaly kiadott Regesta Supplicationum 1522–1523. című kötet is bemutatásra került.

    Fedeles Tamásnak a Kanász Viktor által felolvasott, The Transylvanian Diocese and the Apostolic Chamber during the Reign of King Sigismund of Luxembourg című előadásában az erdélyi egyházmegye és az Apostoli Kamara közti Zsigmond-kori kapcsolat három fontos szegmensét, a különböző adókat (servitiumok és annáták), az ad limina vizitációkat, végül pedig a kúriai szenteléseket, azok eredetét és működését vizsgálta meg, kiemelve mindezek erdélyi vonatkozásait.

    Kanász Viktor The Sources on the Process of György Fráter’s Murder in the Vatican Archives című előadásában a Fráter György meggyilkolása kapcsán indított szentszéki vizsgálat lefolyását, valamint a pápai nuncius által folytatott vizsgálat fennmaradt forrásait mutatja be, külön elemezve Oláh Miklós tanúvallomásának tanulságait.

    A konferencia végén a Kutatócsoport által tavaly kiadott Regesta Supplicationum 1522–1523. című kötetet az esemény főszervezője, Hegyi Géza román és magyar nyelven mutatta be, többek közt kiemelve, hogy Lakatos Bálint több erdélyi vonatkozású adatot is tartalmazó munkáját mint a magyar vatikáni forrásfeltárás regisztrum-kutatásainak újjászületéseként tekinti.

    847
  • 2019. február 15.

    A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Horváth Terézia 2019. február 15-én Pécsett tartott előadást a XVI. Szentágothai János Multidiszciplináris Konferencia és Hallgatói Versenyen. Előadásában doktori kutatásának egyik résztémáját prezentálta A vasvári káptalan személyi összetétele a Mátyás korban címmel. Előadása során rövid historiográfiai áttekintés után ismertette a vasvári káptalan felépítését, az egyes kanonoki javadalmakat betöltő személyeket, azok származását és egyetemi tanulmányait reflektálva Mályusz Elemér társaskáptalanokkal kapcsolatos megállapításaira. Az előadást a zsűri a szekció első helyezésével jutalmazta.

    840
  • 2019. február 5.

    A fiatalon elhunyt történész, Csíky Balázs 1978-ban született Budapesten. A pannonhalmi bencés gimnáziumi évek után az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 2003-ban történelem és levéltár, valamint 2004-ben politológia szakon. 2003-ban az OTDK-n első helyezést ért el, és az egyetemi évek alatt végzett kiemelkedő tudományos munkásságáért Pro Scientia Aranyérmet kapott. Doktori fokozatot 2010 őszén szerzett az ELTE-n a Serédi Jusztinián hercegprímásról írt disszertációjával. 2015-től Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatársként kapcsolódott be az MTA–PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport munkájába. Mindeközben folyamatosan dolgozott doktori dolgozatának továbbfejlesztésén is, és kutatásokat folytatott hozzá Lendület-program támogatásával a Vatikánban. A kézirat véglegesítését azonban 2016-ban bekövetkezett halála miatt már nem tudta befejezni. E munkát kutatócsoportbeli kollégája, Tóth Krisztina vállalta magára. Így tarthatja most az olvasó a kezében ezt a kötetet, amely átfogóan bemutatja Serédi Jusztinián életének eddig kevésbé ismert részleteit, főpásztori és kánonjogászi munkásságát, valamint a Horthy-korszakban betöltött politikai szerepét. Csíky Balázs könyve az első olyan monográfia, amely a gazdag és sokrétű forrásanyagból szintézist alkotva egységében, tudományos igénnyel vizsgálja Serédi hercegprímási tevékenységét. A Fraknói Kutatócsoportban Tóth Krisztina által sajtó alá rendezett és szerkesztett kötet, melynek mutatóját Sági György készítette el, az MTA Történettudományi Intézetével közös kiadásban látott napvilágot. 

    Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása (szerkesztette, lektorálta és sajtó alá rendezte: Tóth Krisztina) (CST I/3, Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések), Budapest 2018. 484 p. + suppl. (14 fotó)

     

    838
  • 2019. február 1.

    2019. február 1-jén a Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány szervezésében a 80 éve elhunyt Bedy Vince győri nagyprépostra, jeles egyháztörténészre emlékeztek. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Bedy Vince máig ható tudományos eredményei - a győri székesegyház, káptalan, papnevelés történetének monografikus igényű feldolgozása - mellett emberi nagyságát emelte ki, aki alázatával, bölcsességével és szorgalmával általános tiszteletet vívott ki magának nemcsak az egész egyházmegye papsága előtt, hanem a győri városházán és az Országgyűlés felső házában is. A tudós kanonok emléktáblájánál Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelője, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, a Hansági Múzeum, a Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet, a Győri Egyházmegyei Levéltár, valamint a Bedy Vince Alapítvány képviselői helyezték el az emlékezés koszorúját. A megemlékezést Nemes Gábor püspöki főlevéltáros, a Kutatócsoport tudományos munkatársa szervezte.

    837
  • 2019. január 16.

    A Fraknói Kutatócsoport 2018. január 16-án rendezte meg Giampiero Brunelli: La santa impresa. Le crociate del papa in Ungheria (1595-1601) című kötetének budapesti bemutatóját a PPKE BTK Mikszáth téri épületében.

    A könyv hátteréről, céljáról és főbb pontjairól először a szerző beszélt, aki a Fraknói Kutatócsoport vendégeként érkezett Budapestre.  Kifejtette, hogy sokan mondják, az internet milyen károkat okozott a humán tudományokban, ám kiemelte, hogy e bemutató egy ellentétes példa, s az internet-adta gyors kapcsolatfelvétel, tudásmegosztás jó mintája. Majd a könyv megszületésének hátteret adó projektjéről szólt pár szót. Elmondása szerint – nem teljesen függetlenül muszlim fenyegetés a 21. századi visszatérésétől – az 1600 körüli események események logikáját próbálta megkeresni. Ezek közül egy: egy olasz embernek nem magától értetődő, hogy a keletről jövő török veszély nem a tengeren keresztül, hanem a szárazföldről. Ez a korszak emberének azonban egyértelműbb volt, így e szemszögből nézve más megvilágításba kerül az itáliai katonák magyarországi tevékenysége is. Kiemelte: Rómában, a pápai udvarban világosan tudták a 16. század végén, hogy Európa szárazföldi határa Magyarországon húzódik. A szerző többek közt külön kiemelte, hogy VIII. Kelemen pápa nem Jeruzsálemig elérő keresztes hadjáratokat álmodott meg, hanem nagy realizmusról tanúságot téve, Itália biztonságát is garantáló magyarországi győzelem lebegett a szeme előtt.
    Brunellit követően a bemutató házigazdája, a Fraknói Kutatócsoportnak a korszakkal foglalkozó tudományos főmunkatársa, Kruppa Tamás ismertette a kötetet.
    Kruppa kiemelte, hogy a nemzetközi szakirodalom a rendelkezésre álló kiadott és kiadatlan források ellenére nem sok figyelmet szentelt a Szentszék háborús erőfeszítéseinek a tizenöt éves háborúban. Sőt, a magyar szakirodalom az utóbbi évszázadban nem sokban gyarapította ismereteinket a témában: a tizenöt éves háborúról megjelenő munkák általában elkerülték az itáliai források használatát, még a kiadottakét is. Miután kitért ennek okaira, mindezek szemszögéből mutatta be Brunelli könyvét. A kötet elején áttekintést kapunk a törökellenes küzdelmekről és az Oszmán Birodalom magyarországi berendezkedéséről, mellyel a szerzőnek az volt a szándéka, hogy az olvasó előtt világossá hogy bemutassa, melyek voltak az előzményei a török hódoltság kiépülésének: ez számunkra evidencia, de egy külföldi olvasó számára egyáltalán nem az. Ezt követően a 15 éves háború kitörését vázolta fel, majd a pápai hadsereg szervezetének bemutatása után következik a könyv fő témája: Gianfrancesco Aldobrandini három magyarországi hadjárata, az 1595-ös, az 1597-es, végül Kanizsa sikertelen ostromába torkolló 1601-es, amely során maga a pápai csapatok főparancsnoka, Gianfrancesco Aldobrandini, VIII. Kelemen unokaöccse, a Római Egyház generálisa is életét vesztette.
    Brunelli munkájából kiviláglik, hogy a pápai csapatok 3 magyarországi hadjárata nem elszigetelt jelenség, egy elmúló felbuzdulás volt, hanem egy folyamatba, egy hagyományba, és politikába illeszkedett bele szerves részét képezve azoknak az erőfeszítéseknek, amelyet a pápaság tett, hogy a Magyar Királyságnak segítséget nyújtson.
    Mindezeket figyelembe véve Kruppa megállapította, hogy a 2018 őszén megjelent kötet külföldön és Magyarországon is hézagpótló alkotás. Ennek bizonyítéka a gyors budapesti bemutató mellett a Corriére della Serában szinte azonnal megjelent hosszas méltatás és ismertetés.

    Szovák Márton a Vestigia kutatócsoport által feltárt és feltárásra váró itáliai levéltári anyagok kapcsolódási pontjait világította meg Giampiero Brunelli munkájával, többek között Ercole Torbidi rendszeres Rómába küldött leveleit ismertetve.

    A bemutatót követően a kérdésekre válaszolva Brunelli felvázolta a további kutatások lehetséges irányait, végül pedig Tusor Péter zárszavával ért véget a rendezvény. Aláhúzta, hogy a vatikáni alapkutatások mellett a római tudományosság magyar vonatkozású eredményeinek kurrens recepciója Fraknói Kutatócsoport kiemelt feladata. 

    A tolmácsolást Domokos György biztosította.

    834
  • 2019. január 9.

    „Monarchia és modernitás 1500-tól”, a konferencia címének legfontosabb szava kétségtelenül az „és”. 1500 előtt Nyugaton és másutt a monarchia politikai és teológiai nyilvánvalóság volt. Annak az időszaknak a kezdetétől, melyet a történészek az „újkor” jelzővel illetnek, a monarchiát egyre inkább kétségbe vonták, jóllehet maga szolgált indokként arra, hogy a modernitás nyilvánvaló jellegét vitassák. A századokon keresztül Cambdrige, ahol John Milton és Robert Filmer tanultak (előbbi a Christ’s College-ban, utóbbi a Trinity Hall-ban), jelentős mértékben előmozdította az ilyen diszkussziót. Ez alkalommal is magas szintű, eredeti és ösztönző reflexiók kibontakozásának adott helyet a University of Cambridge erről a jelentős kérdésről.

    A konferenciára 34 országból és 6 kontinensről érkeztek előadók, akik a jogtudomány, történettudomány, teológia, filozófia és politikatudomány szemszögéből vizsgálták a monarchia és modernitás kérdését. A konferencia szervezői, Carolina Armenteros és Philippe Barthelet, a városban összegyűlt nemzetközi tudományos elitet a sodalitates litterariae-hez hasonlították, amely kifejezés 1500 körül – amely a konferencia témájának kezdődátuma – Európában a tudósok nagyszámú, nemzetek feletti közösségeit jelentette, melyek a humanista ideált testesítették meg.

    A Fraknói Kutatócsoport a szimpózium munkájába a “Monarchy in the Seventeenth Century” c. panel moderálásával, valamint Tusor Péter előadásával kapcsolódott be. Címe: “Apostolic Rights of a Catholic Monarch? The Hungarian Royal Patronage and Supremacy (1417–1918)” magyarul Katolikus király apostoli jogai? A magyar királyi főkegyúri jog (1417–1918). Az előadás magyar nyelvű összefoglalója elolvasható itt, az előadás teljes angol szövege pedig itt. A tanácskozások helyszínei az egyetemi jogi fakultása és történeti intézete voltak, az előadók egy részének a Selwyn College adott otthon.

    Program

    833
  • 2019. január 3.

    A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor a Vízkereszt történetéről, teológiai és történelmi hátteréről, egyházi szokásairól adott interjút az MTV-ben. Külön kiemelte, hogy XV. Gergely Vízkereszt napján, 1622. január 6-án  szervezte meg a Hitterjesztési Kongregációt (Congregatio de Propaganda Fide), amely a hódoltsági missziók szervezése révén az újkori magyar történelemben is kiemelkedően fontos szerepet játszott.
     

    832