2019

  • 2019. január 16.

    Presentation of the book about the armies of the pope (1595-1601) in Budapest. —  A Fraknói Kutatócsoport 2018. január 16-án rendezte meg Giampiero Brunelli: La santa impresa. Le crociate del papa in Ungheria (1595-1601) című kötetének budapesti bemutatóját a PPKE BTK Mikszáth téri épületében.

    A könyv hátteréről, céljáról és főbb pontjairól először a szerző beszélt, aki a Fraknói Kutatócsoport vendégeként érkezett Budapestre.  Kifejtette, hogy sokan mondják, az internet milyen károkat okozott a humán tudományokban, ám kiemelte, hogy e bemutató egy ellentétes példa, s az internet-adta gyors kapcsolatfelvétel, tudásmegosztás jó mintája. Majd a könyv megszületésének hátteret adó projektjéről szólt pár szót. Elmondása szerint – nem teljesen függetlenül muszlim fenyegetés a 21. századi visszatérésétől – az 1600 körüli események események logikáját próbálta megkeresni. Ezek közül egy: egy olasz embernek nem magától értetődő, hogy a keletről jövő török veszély nem a tengeren keresztül, hanem a szárazföldről. Ez a korszak emberének azonban egyértelműbb volt, így e szemszögből nézve más megvilágításba kerül az itáliai katonák magyarországi tevékenysége is. Kiemelte: Rómában, a pápai udvarban világosan tudták a 16. század végén, hogy Európa szárazföldi határa Magyarországon húzódik. A szerző többek közt külön kiemelte, hogy VIII. Kelemen pápa nem Jeruzsálemig elérő keresztes hadjáratokat álmodott meg, hanem nagy realizmusról tanúságot téve, Itália biztonságát is garantáló magyarországi győzelem lebegett a szeme előtt.
    Brunellit követően a bemutató házigazdája, a Fraknói Kutatócsoportnak a korszakkal foglalkozó tudományos főmunkatársa, Kruppa Tamás ismertette a kötetet.
    Kruppa kiemelte, hogy a nemzetközi szakirodalom a rendelkezésre álló kiadott és kiadatlan források ellenére nem sok figyelmet szentelt a Szentszék háborús erőfeszítéseinek a tizenöt éves háborúban. Sőt, a magyar szakirodalom az utóbbi évszázadban nem sokban gyarapította ismereteinket a témában: a tizenöt éves háborúról megjelenő munkák általában elkerülték az itáliai források használatát, még a kiadottakét is. Miután kitért ennek okaira, mindezek szemszögéből mutatta be Brunelli könyvét. A kötet elején áttekintést kapunk a törökellenes küzdelmekről és az Oszmán Birodalom magyarországi berendezkedéséről, mellyel a szerzőnek az volt a szándéka, hogy az olvasó előtt világossá hogy bemutassa, melyek voltak az előzményei a török hódoltság kiépülésének: ez számunkra evidencia, de egy külföldi olvasó számára egyáltalán nem az. Ezt követően a 15 éves háború kitörését vázolta fel, majd a pápai hadsereg szervezetének bemutatása után következik a könyv fő témája: Gianfrancesco Aldobrandini három magyarországi hadjárata, az 1595-ös, az 1597-es, végül Kanizsa sikertelen ostromába torkolló 1601-es, amely során maga a pápai csapatok főparancsnoka, Gianfrancesco Aldobrandini, VIII. Kelemen unokaöccse, a Római Egyház generálisa is életét vesztette.
    Brunelli munkájából kiviláglik, hogy a pápai csapatok 3 magyarországi hadjárata nem elszigetelt jelenség, egy elmúló felbuzdulás volt, hanem egy folyamatba, egy hagyományba, és politikába illeszkedett bele szerves részét képezve azoknak az erőfeszítéseknek, amelyet a pápaság tett, hogy a Magyar Királyságnak segítséget nyújtson.
    Mindezeket figyelembe véve Kruppa megállapította, hogy a 2018 őszén megjelent kötet külföldön és Magyarországon is hézagpótló alkotás. Ennek bizonyítéka a gyors budapesti bemutató mellett a Corriére della Serában szinte azonnal megjelent hosszas méltatás és ismertetés.

    Szovák Márton a Vestigia kutatócsoport által feltárt és feltárásra váró itáliai levéltári anyagok kapcsolódási pontjait világította meg Giampiero Brunelli munkájával, többek között Ercole Torbidi rendszeres Rómába küldött leveleit ismertetve.

    A bemutatót követően a kérdésekre válaszolva Brunelli felvázolta a további kutatások lehetséges irányait, végül pedig Tusor Péter zárszavával ért véget a rendezvény. Aláhúzta, hogy a vatikáni alapkutatások mellett a római tudományosság magyar vonatkozású eredményeinek kurrens recepciója Fraknói Kutatócsoport kiemelt feladata. 

    A tolmácsolást Domokos György biztosította.

  • 2019. január 9.

    Péter Tusor’s lecture in Cambridge about the Hungarian Royal Patronage and Supremacy (1417–1918) on the international Conference „Monarchy & Modernity since 1500” organised by the University of Cambridge — „Monarchia és modernitás 1500-tól”, a konferencia címének legfontosabb szava kétségtelenül az „és”. 1500 előtt Nyugaton és másutt a monarchia politikai és teológiai nyilvánvalóság volt. Annak az időszaknak a kezdetétől, melyet a történészek az „újkor” jelzővel illetnek, a monarchiát egyre inkább kétségbe vonták, jóllehet maga szolgált indokként arra, hogy a modernitás nyilvánvaló jellegét vitassák. A századokon keresztül Cambdrige, ahol John Milton és Robert Filmer tanultak (előbbi a Christ’s College-ban, utóbbi a Trinity Hall-ban), jelentős mértékben előmozdította az ilyen diszkussziót. Ez alkalommal is magas szintű, eredeti és ösztönző reflexiók kibontakozásának adott helyet a University of Cambridge erről a jelentős kérdésről.

    A konferenciára 34 országból és 6 kontinensről érkeztek előadók, akik a jogtudomány, történettudomány, teológia, filozófia és politikatudomány szemszögéből vizsgálták a monarchia és modernitás kérdését. A konferencia szervezői, Carolina Armenteros és Philippe Barthelet, a városban összegyűlt nemzetközi tudományos elitet a sodalitates litterariae-hez hasonlították, amely kifejezés 1500 körül – amely a konferencia témájának kezdődátuma – Európában a tudósok nagyszámú, nemzetek feletti közösségeit jelentette, melyek a humanista ideált testesítették meg.

    A Fraknói Kutatócsoport a szimpózium munkájába a “Monarchy in the Seventeenth Century” c. panel moderálásával, valamint Tusor Péter előadásával kapcsolódott be. Címe: “Apostolic Rights of a Catholic Monarch? The Hungarian Royal Patronage and Supremacy (1417–1918)” magyarul Katolikus király apostoli jogai? A magyar királyi főkegyúri jog (1417–1918). Az előadás magyar nyelvű összefoglalója elolvasható itt, az előadás teljes angol szövege pedig itt. A tanácskozások helyszínei az egyetemi jogi fakultása és történeti intézete voltak, az előadók egy részének a Selwyn College adott otthon.

    Program

  • 2019. január 3.

    Viktor Kanász gave an interview about the history of the Twelfth Day in the Hungarian Television (MTV). — A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor a Vízkereszt történetéről, teológiai és történelmi hátteréről, egyházi szokásairól adott interjút az MTV-ben. Külön kiemelte, hogy XV. Gergely Vízkereszt napján, 1622. január 6-án  szervezte meg a Hitterjesztési Kongregációt (Congregatio de Propaganda Fide), amely a hódoltsági missziók szervezése révén az újkori magyar történelemben is kiemelkedően fontos szerepet játszott.