Tudomány-népszerűsítés

Örvendetes, hogy az évtizedekig mellőzött magyar egyháztörténeti kutatások az elmúlt időszakban nagy lendületet vettek. E kutatások egyik zászlóshajója az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport, amelynek a vezetője, Tusor Péter március 18-i könyvbemutatóján újabb kötettel örvendeztette meg az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora programjának keretében az érdeklődőket. Az „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…”, Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635-1665) című kötet az érsek 448 magyar nyelven írt levelét tartalmazza. Ezt egészíti ki a szerző közel ötven oldalas előtanulmánya, amelyben magáról a kutatási programról, valamint a levelek kiadásáról és forrásértékéről olvashatunk. A kötet emellett egy új sorozat, a nem vatikáni kutatásokon alapuló eredményeket közreadó Collectanea Studiorum et Textuum első kötete, így programadónak is tekinthető.
2016. február 8-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán került sor Tusor Péter Pázmány, a jezsuita érsek kinevezésének története 1615-1616 (Mikropolitikai tanulmány) című új monográfiájának a bemutatójára, amely az immár több mint egy évtizede fennálló Collectanea Vaticana Hungariae I/13-as köteteként jelent meg.
Különleges alkalom miatt telt meg 2017. május 3-án délután a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, ugyanis az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívását elfogadva először látogatott Magyarországra, s tartott a fővárosban előadást a történettudományban ismert és elismert Wolfgang Reinhard.
Stefan Wyszyński bíboros, a 20. századi Lengyel Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb alakjaként egyszerre testesítette meg a nemzeti öntudatot, a keresztény elhivatottságot és a szocialista rendszerrel szembeni józan, kompromisszumkereső fellépést. Személyisége és tettei révén a múlt század legjelentősebb hatású lengyel katolikus főpapjává emelkedett a pápává választott Karol Wojtyła krakkói érsek mellett. 
2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE  „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében.  Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina – Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum I. – A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939) című kötet, melynek megjelenésével a „Lendület” programhoz köthető egyháztörténeti kutatásokban elért tudományos eredmények tovább gyarapodtak.
Kétségtelen, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket az állami erőszakkal és elnyomással szembeni helytállása és kálváriája, egyházi kulcsszerepe kiemeli a 20. századi magyar püspökök közül, azonban a példamutatás tekintetében nem járt egyedül ezen a rögös úton. Számos püspöktársa, pap és világi hívő is osztozott a megpróbáltatásokban a kommunista uralom idején. Ezen személyek közé tartozott Pétery József, az szentistváni alapítású Váci Egyházmegye 1942 és 1967 közötti püspöke (1953–1956, majd 1957–1967 között akadályoztatva hivatala ellátásában). Noha a második világháború utáni politikai vezetés szavának még kezdetben túlzott hitelt is adott, később félelem nélkül emelte fel szavát a törvénytelenségek és visszaélések kapcsán. Pétery püspököt egész működése folyamán alapvetően mindenkor a széleskörű empátia, határozottság és az elvekhez, keresztény értékekhez való ragaszkodás jellemezte.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és a MTA-HIM-SZTE-MNL OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közös részprojektjének keretében napvilágot látott kötet VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez.
Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok és arbei címzetes püspök a 19–20. századi magyar katolicizmus nagyformátumú egyénisége, a történettudomány kiváló ismerője és művelője, a vatikáni magyar történeti kutatások úttörője és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Születésének 175. évfordulóján a hazáját szerető tudós pap életére, munkásságára és mecénási tevékenységére emlékezünk.