Tudomány-népszerűsítés

2023. január 10.
A nagyformátumú és karizmatikus egyházfő, II. János Pál pápa halála után a korunk legjelentősebb katolikus teológusaként számon tartott Joseph Ratzingerre hárult a kötelesség, hogy XVI. Benedek néven betöltse Szent Péter székét. Ezzel nem egyszerű feladat háramlott rá, de igyekezett egész szolgálata alatt helytállni. A Hittani Kongregáció bíboros prefektusaként, majd pápaként több mint három évtizeden keresztül a katolikus Egyház meghatározó személyisége volt, de egész teológiai munkássága is nagy nyomot hagyott maga után.
2022. december 22.
Fedeles Tamással az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárával a középkori búcsújárásokról és tovább élő elemeiről, hagyományairól beszélgettünk.
2022. december 21.
Fedeles Tamással az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárával a középkori búcsújárásokról beszélgettünk. Interjúnk első részében a legfontosabb hazai zarándokhelyeket ismerhetik meg.
2022. december 5.
Hetedszer került megrendezésre 2022. november 21-én a Fraknói Egyetemi Műhelyszeminárium, ezúttal Győrben, a Brenner János Hittudományi Főiskolán. A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport előadás-sorozatának kitűzött célja, hogy integrálja a professzionális történeti kutatást és az egyetemi oktatást, valamint egy-egy nyilvános esemény egyúttal római részprojektek lezárásaként is értelmezhető. Ezúttal Nemes Gábor és Kruppa Tamás mutatták be most befejezett és kötet formában napvilágot látott projektjeiket.
2022. november 8.
2022. október 17-én került sor a római Német Történeti Intézetben (Deutsches Historisches Institut in Rom, DHI) a vendéglátó intézmény és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat legújabb kiadványainak nemzetközi bemutatójára.
2022. november 7.
Kanizsa 1600-as török elfoglalása és az 1601-es visszafoglalás kudarca a történelmi emlékezetben.
2022. október 31.
A számos helyen felfedezhető, három méhhel díszített Barberini-címer a mai napig hirdeti az egykori itáliai család hajdani erejét, vagyonát és befolyását. Mindez elsősorban Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa (1623–1644) révén oly mértékben fonódott össze Rómával, valamint a Szentszékkel, hogy a család a 17. században az európai nagypolitika élvonalába is bekerült. A família különleges történetének Európához – és azon belül Magyarországhoz is – fűződő viszonyát járta körbe egy, 2021 decemberében a római Istituto Nazionale di Studi Romaniban tartott nemzetközi konferencia. Az ott elhangzó előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek „I Barberini e l’Europa” (A Barberinik és Európa) címmel Viterbóban, az Acta Barberiniana sorozatban, Tusor Péter és Alessandro Boccolini szerkesztésében, az Edizioni Sette Città gondozásában. A kötet bemutatójára pedig 2022. szeptember 22-én a budapesti Központi Szeminárium falai között került sor.
2022. október 3.
Több folyamat együttes hatása okozta Kanizsa középkori eredetű egyházi struktúrájának lassú hanyatlását. A történtek hátterében a veszprémi püspökség egyre rosszabb állapota – ne feledjük, maga a püspöki székhely is elveszett –, valamint az oszmán előretörést kísérő mérhetetlen pusztítás állhatott. A kanizsai főkapitányság is felhasználta az egyházi vagyont és az épületeket a védelem megszervezésére. Végül e folyamatokat erősítette a protestáns reformáció kanizsai megjelenése is. Mindezek hatására először a ferences kolostor néptelenedett el, majd valószínűleg az 1560-as évek végén a plébánia is megszűnt. A várban lévő kápolnát ekkor már raktárként használták, a Thury György sírját is rejtő Szent Bertalan-kápolna pedig katonai őrhely lett.
2022. szeptember 26.
A II. Vatikáni Zsinatot lezáró és a reformokat életbe léptető pápaként vonult be a katolikus Egyház történetébe VI. Pál pápa, akire újító konzervatívként a párbeszéd embereként tekinthet az utókor.
2022. szeptember 10.
Róma már évszázadok óta a magyar – és az egész keresztény Európa – zarándokainak egyik legkedveltebb úti célja volt. Ennek különösen nagy lökést adott a szentévek meghirdetése. Ilyenkor vallásos utazók ezrei keresték fel Szent Péter és Pál sírját, valamint a római bazilikákat. Közkedvelt úti célnak számított még Loreto is, ahová szintén tömegesen érkeztek zarándokok. Kanizsai László is ilyen útra vállalkozott az 1525-ös szentév alkalmával.
2022. szeptember 3.
2022. augusztus 5-én és 6-án Piliscsaba, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és – egyfajta visszatérésként a gyökerekhez – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara egykori campusának főépülete, a Stephaneum adott otthont a VIII. Fraknói Nyári Akadémiának. A megnyitón a nyári akadémia igazgatója, Kanász Viktor elmondta, hogy a rendezvény idén „hazatért” az egykori piliscsabai alma mater helyszínére. 2014–2015 folyamán ugyanis itt fogalmazódott meg az akadémia ötlete, és a 2001-ben Tusor Péter által megszervezett egyháztörténeti képzés eredeti helyszíne is a piliscsabai campus volt. Az e képzés során pallérozódott egykori Pázmányos hallgatók adják most a Fraknói Kutatócsoport meghatározó bázisát. Miután a kutatócsoport elnyerte az újabb ötéves pályázati támogatást, 2022–2027 között az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport hivatalos néven viszi tovább meghatározóan vatikáni kutatásait.
2022. július 22.
Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után II. Mehmed szultán elérkezettnek látta az időt, hogy elfoglalja Magyarország kulcsát, amelyet az oszmán csapatok már többször megkíséreltek bevenni. A Nándorfehérvár elleni előkészületek már 1455 decemberében megindultak. A konkrét csapatmozgással kapcsolatos hírek 1456. április 7-én értek Budára. Óriási török hadsereg készülődött: az egykorú források erős túlzással száz és százötvenezer közé tették az oszmán csapatok létszámát, de a mai mértékadó becslések is hatvan-nyolcvanezer főre becsülik a sereg nagyságát.
2022. február 12.
XI. Piusz pápa pontifikátusának jellemzője volt, hogy hol sikeresen, hogy pedig sikertelenül, de konkordátumok és egyéb egyezmények útján törekedett rendezni a fennálló vitás helyzeteket. Szintén fontosak enciklikái, melyekben igyekezett kifejezésre juttatni a pápaság és az egyház álláspontját a világ különböző szegleteiben jelentkező visszásságokról; máskor pedig az egyház célkitűzéseit rögzíteni ugyanebben a formában.
2021. november 23.
Fazekas István műhelyvezető korábbi meghívásának eleget téve tartott előadást az Eötvös Collegium Történész műhelyében 2021. november 10-én a Fraknói Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter „Magyar történeti kutatások a Vatikánban” címmel.
2021. október 24.
Ha az olasz kereszténydemokrácia gyökereit keressük a 19. századba, illetve a 20. század elejére kell visszanyúlnunk, amikor megszaporodtak a különféle társadalmi szerveződések, melyek sokat merítettek az első katolikus szociális enciklikából, az 1891-ben kiadott Rerum novarumból.
2021. szeptember 25.
1396. szeptember 25-én (más források szerint 28-án) szenvedett vereséget a nemzetközi összefogás eredményeként szerveződött nyugati lovagi sereg a magyar csapatokkal együtt Nikápoly mellett a Bajezid szultán vezette oszmán hadseregtől. A vereség hosszú távú következményeként nem került többé sor hasonló összefogásra. A nikápolyi csata emléke más és más módon hagyott nyomot a kudarcban részes országok történeti tudatában: az eseményt ez alkalommal az olasz historiográfia egyik közelmúltban megjelent műve alapján idézzük fel.
2021. szeptember 25.
Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe. Az egykor legendás hírű, de mára elfeledett Thury Györgyről Kanász Viktorral beszélgettünk.
2021. szeptember 17.
A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.
2021. szeptember 7.
A várakozás napjait éljük, hazánkban ugyanis szeptemberben egy nagyszabású nemzetközi esemény kerül megrendezésre: az 52. Eucharisztikus Világkongresszus. Különös megtiszteltetés, hogy Ferenc pápa személyesen részt vesz a kongresszus szeptember 12-ei záró szentmiséjén, hiszen az egyházfő általában legátus révén képviselteti magát ezen a katolikusoknak az Eucharisztia előtt tisztelgő seregszemléjén. Így történt ez több mint 80 évvel ezelőtt, 1938-ban is, amikor hazánk adott otthont a 34. nemzetközi eucharisztikus kongresszusnak, amelyen Eugenio Pacelli bíboros államtitkár – a későbbi XII. Pius pápa – vett részt XI. Pius pápa követeként. Készülődve a szeptemberi kongresszusra, tekintsük át, hogy honnan ered az eucharisztikus világkongresszusok rendezésének hagyománya, hogyan formálódott ki az az elképzelés, hogy Magyarországon kerüljön sor 1938-ban erre az eseményre és hogyan alakult a kapcsolódó programsorozat.
2021. augusztus 29.
A pápa támogatott minket, és a Magyar Királyság is minden tőle telhetőt megtett, hogy az oszmán támadásnak ellenálljon. Az ellenfél azonban olyan túlerővel támadott, amellyel szemben bármelyik európai nagyhatalom hadserege elvérzett volna – mondta el a Vasárnapnak Nemes Gábor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze.
2021. augusztus 24.
1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmise végén Paskai László bíboros, esztergomi érsek bejelentette, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát. Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a Keleti Blokkban ekkor még nem járt a pápa. A gazdaságilag roskadozó, erkölcsileg is megroppant magyar rendszernek pedig szándékában állhatott nemzetközi tekintélyének növelése. Jele volt továbbá a légkör enyhülésének, s egyben a változások irányát is mutatta. A pápa 1988. november 14-én elfogadta a meghívást, de ekkor még pontos dátumot nem jelölt meg, hogy mikor érkezik. Három évvel később, 1991. augusztus 16-án egy demokratikus, szabad országba látogatott el, ahol lelkiismereti- és vallásszabadság volt, szabadon működhettek a szerzetesrendek, újjáalakulhattak az egyházi szervezetek, egyesületek és vallásos világnézetet hirdető pártok, sőt, már az egyházi ingatlanok visszaadásáról is határozat született. Jelen cikkemben a harminc éves évforduló alkalmából a pápalátogatás előkészítését, főbb eseményeit és üzenetét tekintem át.
2021. július 30.
Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666. januártól esztergomi érsek, primas Regni Hungariae és főkancellár volt haláláig. Historiográfiai megítélését tekintve Magyarország kora újkori történelmének egyik legellentmondásosabb személyisége. Megítéléséről, prímási működéséről már a 19. század második felében késhegyig menő, felekezeti részrehajlástól sem mentes vitát folytattak a történészek. Alakja az újabb kutatásoknak köszönhetően mindinkább tárgyilagos megközelítésben áll előttünk.
2021. június 24.
A magyar domonkos rendtartomány idén ünnepli alapításának 800. évfordulóját. Az elmúlt évszázadok történetének bemutatására a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Szent István Tudományos Akadémia 2021. június 14-én konferenciát szervezett A magyar domonkos rendtartomány 800 éve címmel Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
2021. május 20.
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra. Kevesen tudják viszont, hogy a mozdulatlan katona nem más, mint a felszabadító háborúk egyik legnagyobb hadvezére, Savoyai Eugén. Pár méterrel eltávolodva a szobortól a Nemzeti Galériában találjuk Benczúr Gyula sokak által ismert, óriás, Budavár visszavétele című festményét, melynek közepén fehér lovon vonul be Lotharingiai Károly a középkori Magyarország egykori székhelyére. Érdekes, hogy amíg a többi törökverő híres hős, Kinizsi Pál, Dobó István, Thury György és Zrínyi Miklós emléke ma is virágzik a magyarság történelmi emlékezetében, addig az oszmán hadakat az országból végérvényesen kiűző seregek és vezéreik emlékezete igencsak megkopott.
2021. május 19.
A Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb 20. századi püspökeként számontartott Grősz József élete során számos alkalommal vette jó hasznát kiváló gazdasági és diplomáciai érzékének. Egész püspöki szolgálata alatt keresztény és nemzeti, patrióta alapokon állva igyekezett a különböző diktatúrák idején feladatait ellátni – egyháza és hívei érdekeit mindvégig szem előtt tartva. Nem egyszer került nehéz helyzetbe, dilemmákkal kellett megküzdenie. Kisebb-nagyobb sikerekkel lavírozott a gyakran a Magyar Katolikus Egyházzal ellenséges légkörben. Közvetlen, joviális és barátságos személyiségének köszönhetően a hívek szimpátiával viszonyultak hozzá.