Tudomány-népszerűsítés

2020. június 4.
A trianoni békeszerződés következtében a magyar katolikus egyháznak is jelentős veszteséget kellett elszenvednie: az egyházmegyék egy része teljesen, mások részben külföldre kerültek, mindössze négy egyházmegye maradt érintetlen. Ezekkel együtt hívei, földbirtokai, iskolái, intézményei jelentős része került a határok másik oldalára. Ekkor még a gyászé volt a döntő szó, de a későbbiek során a területi revízió és a határokon túli magyarság nyelvének, szokásainak, nemzettudatának megőrzése lett a legfőbb törekvés: állam és egyház érdekei ennek megvalósításában összefonódtak. Hogyan tükröződött ez a szentszéki politikában és hogyan változott meg az egyházszervezet Trianon után? A Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina e kérdésekre keresi a választ.
2020. május 27.
Vanyó Tihamér OSB azon ritka történészek közé tartozott, akik megérték századik születésnapjukat. Egyháztörténészek számára megkerülhetetlen életművében okmánytárakat, elemzéseket, recenziókat, kutatásmódszertani kézikönyveket egyaránt találunk, és csak találgathatunk, mennyivel gazdagabb lehetne szellemi hagyatéka, ha nem kényszerült volna több évtizedes hallgatásra a kommunista hatalomátvétel után. Pályáját és életművét minden 20. század iránt érdeklődőnek érdemes jobban megismerni.
2020. május 18.
A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb alakja. Majd’ 27 esztendős pontifikátusa alatt nagy történelmi változásoknak tanúja, olykor mozgatója is volt, karizmatikus személye pedig nagy hatást gyakorolt kortársaira, nemzeti, vallási és kulturális hovatartozástól függetlenül. Hosszú pápasága is kiemelkedő, csak IX. Piusz (1846–1878) előzi meg közel 32 évi pontifikálásával, illetve a hagyomány szerint Péter apostol körülbelül 34 évvel.
2020. április 28.
II. János Pál pápa mindenki pápája volt, 2005. április 8-ai temetési szertartásán a hívek egy része azonnali szenttéavatását kérte: „santo subito” zengett a Szent Péter téren. Karizmatikus, méltóságot sugározó volt egész személyisége. Nagy meglepetés volt a világnak, amikor annyi olasz származású pápa után, 1978-ban a Keleti Blokkból, Lengyelországból őt választották Szent Péter trónusára.
2020. március 14.
óth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól. Március 1-je egy szokványos tavaszi napnak ígérkezett szemerkélő esővel és széllel, amikor kora reggel leszállt a repülőgépem Rómában. Az utazást hosszas megfontolás előzte meg, mivel északon történt már néhány koronavírusos megbetegedés ugyan, de úgy tűnt, az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet, és Rómában is csak az a két kínai turista kapta el korábban a vírust, akik addigra már meg is gyógyultak. A történelmi pillanat is az Örök Város felé vonzott: Ferenc pápa döntése értelmében ugyanis március 2-ától kutathatóvá váltak a XII. Pius (1939–1958) pápasága idején keletkezett iratok.
2020. január 26.
1989. október 23-án a déli harangszó után Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az országház erkélyéről hatalmas tömeg előtt kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ez a mind a magyar nemzet mind a magyar egyházak számára jelentős történelmi pillanat azonban nem volt minden előzmények nélküli, és nem is lehet azt mondani, hogy az egyházak egy csapásra ismét elfoglalták volna a két világháború között a társadalom életében betöltött szerepüket és minden anyagi és személyi feltételük ehhez azonnal rendelkezésre állt volna. Inkább egy pár évig tartó átmenetként, folyamatként kell ezt a hangsúlyeltolódást elképzelnünk, amely a kommunista rendszer meggyengülésével kezdődött. Melyek voltak a változásra utaló jelek és hogyan formálódott a rendszerváltást követően az állam és egyház kapcsolata?
2019. november 16.
Giesswein Sándor a következőképpen jellemezte Zichy Nándort 80. születésnapján: „Zichy Nándor nagysága és ereje abban áll, hogy ő egy eszmének élt, annak az eszmének t.i., hogy a keresztény világnézetet s nevezetesen ennek legtökéletesebb kifejezését, a katholikus gondolatot belevigye a közélet minden megnyilvánulásába, hogy azt összeforrassza a társadalmi, kulturális, politikai, irodalmi élet minden mozzanatával.” Túri Béla pedig születése 100. évfordulóján azt írta róla, hogy ő volt az, aki „Magyarországon a katholikus renaissance-t megindította, ki a katholikus öntudatot elevenebbé tette, kinek hite hegyeket mozdított meg; cselekvésre bírva a magyar katholikusokat társadalmi, karitatív, szociális, hitbuzgalmi és politikai akciókban egyaránt.” Hogyan jutott el idáig Zichy Nándor és miben nyilvánult meg a társadalmi-politikai katolicizmus melletti elkötelezettsége?
2019. október 27.
Az 1960-as évek fordulóján jelentős változás következett be a világegyház vezetésében: XII. Pius pápa 1958-ban elhunyt és utódjául XXIII. Jánost választották. Idős kora miatt átmeneti pápának szánták, mégis reformpápa lett, meghirdette a II. vatikáni zsinatot és ő kezdeményezte a „keleti nyitás” politikáját is. Ennek mintegy kísérleti terepe volt Magyarország, amellyel 1963-ban tárgyalások kezdődtek. Ezek konkordátumra nem vezettek ugyan, de 1964-ben egy részleges megállapodás mégiscsak létrejött, elsőként Magyarországgal a keleti blokk országai közül. Sikerült egyezségre jutni a püspökök kinevezéséről, a püspökök és papok államesküjéről és a római Pápai Magyar Intézetről. Az okmány kimondta, hogy az Apostoli Szentszék joga a püspöki kinevezés, de az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulását ki kell kérni.  
2019. október 5.
Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége. Örvendetes módon azonban egyre több kutató foglalkozik e szerepkör tartalmának érdekes és számos kihívást jelentő feltárásával. A katolikus egyetemen működő Fraknói Kutatócsoport 2018 szeptemberében Budapesten, az MTA palotájában már nagyszabású tudományos ülést rendezett a témában, „The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome” (A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei) címmel. Míg a tavalyi alkalommal a 15–18. századi ágensek tevékenységét vizsgálták az előadók, idén azonos címmel, csak éppen immár a 19–20. századot tárgyalva került sor olasz, osztrák és magyar előadókat felvonultató újabb nemzetközi konferenciára, ezúttal már az Örök Városban.
2019. szeptember 25.
Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra. Bár elvben az 1949-es alkotmány kimondta állam és egyház szétválasztását és hirdette a vallásszabadságot, a gyakorlatban a vallásos meggyőződést minden eszközzel üldözték, és az államtól függő bábegyházak kiépítésére történt kísérlet az 1951-ben megalakult Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül. Ez az intézmény hivatalosan a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtására és a vallásfelekezetek állami támogatására alakult, de hatásköre ennél sokkal szélesebb volt, lényegében az egyházak felett teljes adminisztratív felügyeletet gyakorolt.
2019. szeptember 22.
A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük. Mindkét szélsőséggel szemben törekedtek – népük boldogulását szem előtt tartva – egyházuk és híveik érdekeit és jogait biztosítani, védeni. A cseh Beran így méltán egy lapon említhető a magyar Mindszenty Józseffel vagy éppen a horvát Alojzije Stepinaccal.
2019. augusztus 31.
Idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a hagyományosan augusztus első napjaiban tartott Egyháztörténeti Nyári Akadémiáját. Az első, 2015. évi „szabadegyetem” óta hagyománnyá vált esemény idén Eger városában zajlott augusztus 1. és 4. között, középpontjában ez alkalommal az Egri Főegyházmegye története állt. A szakmai programok fő helyszíne az Egri Érseki Papnevelő Intézet Szent János-háza volt, az utolsó nap pedig az Egri Főegyházmegyei Levéltár, valamint az Érseki Látogatóközpont meglátogatásával telt.
2019. augusztus 23.
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek emlékirataiban egy helyen így ír: „Ám az egyháznak sohasem alkonyodik. A várfalakat a barbárok elpusztítják, az egyházat még az időnként felburjánzó belső emberi hibák, sőt maguk az ördögök sem tudják elpusztítani… Üldöztetése növekedését, virulását, szilárdságát jelenti… Megtámadva győz, tőrvetéseken felülkerekedik, gyalázatoktól tetézve még tündöklőbb lesz… és az ő igazi húsvétja odaát következik el.” A magyar egyházat a szocializmus közel negyven éve alatt, bár kemény megpróbáltatásokon ment keresztül, nem sikerült megtörni. Sőt, ez az időszak vértanúkat, boldogokat adott a magyarok lelki épülésére, s a templomfalak közé visszaszorított hivatalos vallásosság mellett búgópatakként magánházaknál, kirándulásokon, titokban elindult a kisközösségi vallásgyakorlás, ami a hit megerősödését hozta. Ennek az időszaknak a nyitányát, a katolikus egyház meggyengítésének, alávetésének első lépéseit szeretném megvizsgálni jelen cikkemben.
2019. május 9.
120 éve született, már 1969-ben felvették a világ igazai sorába,  1996-ban helytállásáért Magyarországon posztumusz Bátorság érdemjelet kapott, 13 éve avatták boldoggá.
2019. április 5.
Megjelent a 2016-ban elhunyt Csíky Balázs történész monográfiája Serédi Jusztinián bíborosról, egykori esztergomi érsekről. A posztumusz kötetet április 3-án mutatták be Budapesten. A Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása című könyv bemutatójának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Sophianum épülete adott otthont. A kiadvány az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének együttműködésében jelent meg, így egyszerre két sorozatnak is tagja, a Fraknói Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum és az MTA BTK TTI Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések sorozatának.
2019. április 4.
2019. április 3-án 17 órától rendezték meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Mikszáth téri Sophianum épületében Csíky Balázs: „Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása című, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének együttműködésében posztumusz megjelenő monográfia szakmai prezentálását. Így a kötet egyszerre két sorozatnak is tagja, a Fraknói Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum és az MTA BTK TTI Magyar Történelmi Emlékek: Értekezések sorozatának. A szerző kutatásának főszereplőjeként meghatározott Serédi Jusztinián bencés kánonjogász bíboros 1927-től 1945-ben bekövetkezett haláláig állt a magyar katolikus egyház élén, mint Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek.
2019. március 5.
Mindszenty József bíboros esztergomi érsekké való kinevezése, az 1956-tal kapcsolatos római történészek állásfoglalása, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi területek egyházkormányzati kezelése, az 1940-50-es évekbeli püspöki kinevezések: a magyar történelem számos kérdése tisztázódik annak köszönhetően, hogy kutathatóvá válik az 1939 és 1958 közötti időszak, XII. Piusz pápaságára vonatkozóan. Erről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Tusor Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító vezetője.
2019. február 27.
A vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetőjének, Zágorhidi Czigány Balázsnak a szerkesztésében megjelenő Magyar Domonkos Rendtörténet sorozat harmadik köteteként jelent meg 2018-ban P. Bőle Kornél (1887–1961) domonkos szerzetes 1944-ig terjedő visszaemlékezése.
2019. február 8.
A magyar hercegprímás, esztergomi érsek feszült figyelemmel az ítélethirdetésre koncentráló, összekulcsolt kezű, nyúlánk, megtört alakja köszön vissza ránk 1949. február 9-én több hazai újság címlapjáról. Az előző nap ugyanis koncepciós perben hét vádpontban találták bűnösnek és életfogytiglani fegyházra, politikai jogaitól történő megfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
2018. december 23.
2018. december 17-én mutatták be a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény Levéltárának és a Magyar Napló Kiadó legújabb kiadványait.
2018. december 15.
Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a jeles pap történész, Fraknói Vilmos vezetésével, nagy erőkkel indult el. A nyolc kötetben napvilágot látott Vatikáni Magyar Okirattár jelentős tudományos presztízst szerzett a magyar kutatásnak.
2018. november 21.
A 2016-os év fontos jubileum volt a Domonkos Rend számára, mivel ekkor ünnepelték a rend alapításának 800 éves évfordulóját. Az évforduló alkalmából 2016. november 4-én Budapesten a Szent István Akadémia és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény szervezett konferenciát, ahol a magyarországi Domonkos Rend kora újkori–jelenkori történetének egyes epizódjainak bemutatására került sor. Az elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza az alábbiakban ismertetésre kerülő kötet, mely a Magyar Domonkos Rendtörténet sorozat második köteteként látott napvilágot.
2018. október 30.
A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai recepciója és integrációja érdekében, részben pedig a ‘Lendületes’ előzmények folyományaként. Ennek jegyében került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Egyházmegyei Levéltár és a Kubinyi András Történész Műhely szervezésében 2018. október 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 2018-as, legújabb két kötetének bemutatójára.
2018. augusztus 19.
A karizmatikus horvát főpap, Alojzije Viktor Stepinac személye olyan a horvát nemzetnek mint számunkra Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Zágráb érsekeként a legválságosabb időkben is emberséges maradt az embertelenségek közepette, s egyaránt védte a katolikusokat és más vallásúakat, a horvátokat és más nemzetiségűeket. Mindemellett pedig minden erejével küzdött híveiért és a Horvát Katolikus Egyház érdekeinek megőrzéséért a kiépülő Tito-rendszerben is.
2018. augusztus 11.
Az idei évben immár negyedik alkalommal, 2018. augusztus 2–5. között rendezték meg a Fraknói Egyháztörténeti Nyári Akadémiát, melyet hagyományteremtő céllal keltett életre 2015-ben az akkor még MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportként működő MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport.