Tudomány-népszerűsítés

2018. december 23.
2018. december 17-én mutatták be a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény Levéltárának és a Magyar Napló Kiadó legújabb kiadványait.
2018. december 22.
Immár második alkalommal mutatták be a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport új kötetét (Formularium Ecclesiae Strigoniensis). Róma után Budapesten az MTA Székházának második emeleti Kistermében 2018. december 13-án délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémia került sor a prezentációra. Az új kötet a Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum sorozatának negyedik köteteként látott napvilágot.
2018. december 15.
Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a jeles pap történész, Fraknói Vilmos vezetésével, nagy erőkkel indult el. A nyolc kötetben napvilágot látott Vatikáni Magyar Okirattár jelentős tudományos presztízst szerzett a magyar kutatásnak.
2018. november 22.
A Hunyadi Mátyás születésének 575. és trónra lépése 560. évfordulója alkalmából rendezett emlékév egyik kiemelkedő eseménye volt a 2018. november 15-én Pécsett, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában Mátyás király és az Egyház címmel megrendezett tudományos konferencia.
2018. október 22.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome címmel rangos nemzetközi konferenciát szervezett 2018. szeptember 27–28-án Budapesten.
2018. október 10.
A második világháborút követő kommunista diktatúra sok egyháztörténeti kutatást lehetetlenített el, s így több fontos könyv torzóban, a fiókok mélyén maradt. Az elmúlt évtizedek során külön figyelmet fordított a magyar tudományos közeg e könyvek kiadására. Ennek kiváló példája a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény által nemrég megjelent kötet, amelyet a domonkosok magyar rendtartományának tartományfőnöke, Implom Lajos OP (Gyula, 1903–Budapest, 1969) állított össze, s a középkori magyar domonkosok működését mutatja be.
2018. október 4.
Rangos nemzetközi szimpóziumot szervezett a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja szeptember 27–28-án Budapesten. A szimpózium azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A tanácskozásnak, melynek a Magyar Tudományos Akadémia Képes terme adott otthont, társszervezője volt a viterbói egyetem bölcsészkaráról (DISUCOM) Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete.
2018. augusztus 11.
Az idei évben immár negyedik alkalommal, 2018. augusztus 2–5. között rendezték meg a Fraknói Egyháztörténeti Nyári Akadémiát, melyet hagyományteremtő céllal keltett életre 2015-ben az akkor még MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportként működő MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport.
2016. augusztus 17.
Az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport Kanász Viktor igazgatásával másodszor szervezte meg az MTA támogatásával a Fraknói Nyári Akadémiát, amelyet idén Siófok-Kiliti plébániáján tartottak augusztus 1. és 4. között. Hende Fanni beszámolóját tesszük közzé.
2015. augusztus 16.
2015. augusztus 10. és 13. között került megrendezésre első ízben a Fraknói Nyári Akadémia, melyet az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport hagyományteremtő céllal keltett életre a fiatal egyháztörténészek szakmai találkozójaként. A nyári akadémia helyszínéül idén a murakeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia és közösségi terei, valamint Surd szolgált. A négynapos akadémia során a közép-, új- és jelenkori egyháztörténeti előadások után közösségi és sportprogramok, bográcsozás, gyalogtúra a surdi szőlőhegyre, egyháztörténeti kvíz és népzenés est színesítették a programot. Az első nyári akadémia kurátorai Gárdonyi Máté és Tusor Péter, medievista konzulense Szovák Kornél, hallgatói szervezője és igazgatója pedig Kanász Viktor volt.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és a MTA-HIM-SZTE-MNL OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közös részprojektjének keretében napvilágot látott kötet VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez.
2015. szeptember 24-én délután különleges eseménynek adott otthont a PPKE BTK Sophianum 205-ös terme – ekkor került sor a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár hármas könyvbemutatójára. Az esemény házigazdáinak nevében Forgó András (PPKE BTK) megnyitó szavaiban kiemelte a könyvbemutató helyszínének apropóját: a levéltár vezetője és munkatársa, Karlinszky Balázs, valamint Varga Tibor László egykor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakos hallgatói voltak.
Az V. Miklós pontifikátusával (1447–1455) kezdődő és III. Pál uralkodásával (1534–1549) véget érő időszak a reneszánsz pápaság kora. Az évszázados periódus általános jellemzői közé sorolhatjuk többek között a pápák művészet- és tudománypártoló tevékenységét, rokonaik nagymértékű támogatását, az Egyházi Állam területének növelését célzó politikai és katonai akciókat, s ugyancsak e periódus ismérveként említhető a főpapság egyre világiasabbá váló életmódja. A nagy pompával megrendezett, esetenként orgiába hajló lakomákkal, vadászatokkal, a nyíltan felvállalt szeretőkkel, hovatovább törvénytelen gyermekekkel (is) jellemezhető életstílus a korszak főpapjaitól, így a bíborosoktól, sőt néhány egyházfőtől sem állt távol. Közülük a „Vénusz vonzásában” élő VI. Sándor pápa (1492–1493) életvitele botránkoztatta meg leginkább a kortársakat és az utókort.
Idén immár harmadik alkalommal, augusztus 7-10. között került megrendezésre az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia, melynek középpontjában ez alkalommal a Veszprémi Főegyházmegye története állt. Mivel a Lendület kutatócsoport 2012 óta végzett öt éves munkája lezárult, és 2017. július 1-jével MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportként folytatja tevékenységét, így az idei szakmai találkozót immár ezekben az új keretekben szervezték meg, melyet az MTA, a veszprémi érsekség és a balatonkiliti plébánia támogatott. A program helyszínéül az előző évhez hasonlóan ismét a Balaton partja szolgált, ezúttal Tihany, „a Balaton koronája”, ahol az apátságban és a hozzá tartozó Szent Kristóf Vendégházban zajlottak az első három nap programjai, az utolsó nap pedig Veszprém tanulmányozásának jegyében telt. Az elmúlt évekhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola), Balatonkiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a kutatócsoport vezetője voltak az akadémia kurátorai, az igazgató pedig Kanász Viktor volt. Idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek előadók és résztvevő hallgatók.
Migráció a történelemben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést 2015. október 20-án a Kubinyi András Történész Műhely a PPKE BTK piliscsabai campusán. Az eseményt nagy érdeklődés kísérte. A rendezvényen Rácz György (PPKE BTK Medievisztika Tanszék) moderálásával Forgó András (PPKE BTK Újkori Történeti Tanszék), Kőszeghy Miklós (PPKE BTK Ókortörténeti Tanszék) valamint Tüske László (PPKE BTK Keleti Intézet) fejtette ki nézeteit. Rácz György bevezető szavaiban annak a véleménynek adott hangot, miszerint noha a történelem nem példatár, ennek ellenére tanulhatunk belőle, s ez a migráció több ezer éves történetére is igaz. A beszélgetést két nagy téma uralta: a történelem nagy migrációs hullámainak jellegzetességei, illetve az asszimiláció kérdése.
2015. március 8-án a PPKE BTK piliscsabai campusán került sor a Kubinyi András Történész Műhely Kalandozások workshop című rendezvényére. Az első alkalom a honfoglalást követő kalandozások jegyében telt – új és izgalmas kutatási eredményekkel és nézőpontokkal gazdagítva a korszak iránt érdeklődőket. Kanász Viktor elnök megnyitó gondolataiban kiemelte az esemény lényegét, amelynek célja, hogy egy-egy tematikus egység égisze alatt egyesítse azokat a fiatal kutatókat, akik a történettudomány különböző területeit művelik. A három előadó – Bácsatyai Dániel (PhD hallgató PPKE BTK), Haramza Márk (PhD hallgató PPKE BTK) és Varga Mátyás (MA hallgató PPKE BTK) – más-más szegmensét ragadta meg a témának.
Augusztus első napjaiban került megrendezésre immár második alkalommal az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia. A szakmai találkozó helyszínéül a tavalyi murakeresztúri plébánia és Surd után idén Siófok-Kiliti szolgált. Az elmúlt évhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár, Kiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens, az Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője voltak a szabadegyetem kurátorai, a hallgatói szervező és igazgató pedig Kanász Viktor volt.
Május 18-án tartották az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport harmadik egyetemi műhelyszemináriumárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményen Lakatos Bálint, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa mutatta be a kutatócsoport új forráskiadványát.
Nemzeti emlékezetünk egyik legtöbbet citált eseménye a mohácsi csatavesztés, melyben az útókor a középkori Magyar Királyság sírba szállását látja. Ennek következtében a mohácsi csatát nem csak a történészek körében övezi nagy érdeklődés. Így a csata 490. évfordulóján is több tudományos program várta az érdeklődőket. Eme emlékév zárásának is tekinthető a 2016. december 17-én Mohácson megtartott tudományos konferencia, ami a csatát, valamint annak előzményeit és utóéletét kívánta különböző szempontokból, eddig nem, vagy csak kevésbé kutatott források alapján bemutatni.
A budapesti Központi Papnevelő Intézetben január 14-én mutatták be a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) című forrásgyűjtemény két kötetét. Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja írt beszámolót a rendezvényről.
Az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság történész-hallgatói példás módon szervezték meg saját egyesületeiket, műhelyeiket, amelyek tudományos, tudománynépszerűsítő és közösségi programjaikkal meghatározó szereplőivé váltak az egyetemi universitas világának. Igaz ez a 2011 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem öntevékeny köreként működő Kubinyi Andás Történész Műhelyre is, ami felvállalta, hogy 2018. március 21. és 23. között megrendezi a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáját, lehetőséget biztosítva ezáltal az új tudományos eredmények bemutatására és egymás megismerésére. Erre minden lehetőség adott volt, ugyanis a Kárpát-medence 17 műhelye vett részt a nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencián.
Különleges eseménnyel zárta le a Győri Egyházmegyei Levéltár és az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport a 2015-ös évet, ugyanis december 1-jén kettős könyvbemutatóra várták az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi-termébe. A rendezvény Vajk Ádámnak, az Egyházmegyei Levéltár igazgatójának köszöntőjével kezdődött, amelyben örömét fejezte ki e sikeres együttműködés felett. Ezt követően Szovák Kornél (PPKE egyetemi docens, a MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) és Lakatos Bálint (MTA-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa) mutatta be a Nemes Gábor által feltárt és közreadott, VII. Kelemen pápa 1523 és 1526 között kelt másfélszáz brévéjét tartalmazó kötetet.
A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus első munkanapján, augusztus 23-án a Pécsi Tudományegyetem Vargha Damján konferenciaterme adott helyet a 21. századi vatikáni magyar történeti kutatásokat ismertető előadás-sorozatnak. A szimpóziumról Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja számolt be.
A Szent Domonkos Rend 2015 novembere és 2017 januárja között ünnepelte nyolcszáz éves évfordulóját, mellyel kapcsolatban számos, a rend történetével foglalkozó megemlékezés és konferencia szerveződött. A teljesség igénye nélkül ilyen volt 2015. szeptember 18-án Kunszentmártonban a „Szent Domonkos Rend és a kunok”; 2016. május 20-án Debrecenben a „Domonkos szentek és szent helyek”; 2016. november 2-3-án Székesfehérváron „Az első 300 év Magyarországon és Európában”, majd november 4-én Budapesten az ezt követő második rész, „A 800 éves Domonkos Rend Magyarországon”. A konferenciáknak ugyan (egyelőre) vége, de az ott elhangzott előadások és új kutatási eredmények bővítve, illő kiadásban is megjelentek. Így négy új kiadvánnyal ismerkedhetett meg, aki ellátogatott 2017. december 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti, Szentkirályi utcai épületének dísztermébe a délután 15 órakor kezdődő könyvbemutatóra.