2015

  • 2015. január 14.

    Mons. Sergio Pagano, az Archivio Segreto Vaticano prefektusa mutatta be Budapesten a CVH októberben napvilágot látott I/9–10. köteteit (Cameralia Documenta Pontificia...). Mons. Pagano az eseményen a vatikáni és egyetemes tudományosság patinás intézményének tevékenységéről, terveiről is tájékoztatta a nagyszámú érdeklődőt.

    Meghívó

    Beharangozók: MNO; Magyar Kurír; Katolikus.hu
    Beszámolók:  Magyar Kurír; MTA.hu (KAB.ro); Múlt-kor.huMagyar Nemzet (2015. 01.15.); Híradó.hu (Hír.ma - Hír-újság.hu - Erdon.ro - Szuperinfo-hu); OTP Fáy-alap.; Esti Hírlap; Új Ember (2015. 01. 25. - online)
    MP3 (teljes) – MP4 (összefoglaló)  – MTVA (tudósítás) –  Képek

    Sergio Pagano 1948-ban született, 1966-ban lépett be a barnabita rendbe. Bölcsészettudományi és teológiai tanulmányait Rómában végezte, 1977-ben szentelték pappá. 1978-ban a Vatikáni Paleográfiai, Diplomatikai és Levéltári Iskolában szerzett levéltáros-paleográfus végzettséget. Ettől az évtől kezdve dolgozott a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano), melynek 1995-ben helyettes prefektusává, 1997-től prefektusává nevezte ki a pápa. 1610/1611-től kezdődően ő az intézmény 33. prefeketusa. Ezzel párhuzamosan a Vatikáni Paleográfiai, Diplomatikai és Levéltári Iskola igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett. 2007-ben nevezte ki a pápa celenei címzetes püspökké. Több vatikáni kongregációnak és pápai bizottságnak befolyásos tagja. Tudományos munkássága – mely a középkortól a legújabb korig bezárólag az egyháztörténet valamennyi szegmensére kiterjed – széles körben ismert. Személyében először jár Magyarországon Vatikáni Titkos Levéltár, e nemzetközileg is meghatározó vatikáni tudományos intézmény vezetője az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívására.

    A kortárs regényírók fantáziáját is megmozgató Vatikáni Titkos Levéltárat 1611-ben alapította V. Pál pápa, s a világegyház valamint az Egyházi Állam kormányzásával kapcsolatos dokumentumokat őriz. Itt kerültek elhelyezésre az ősi pápai hivatalok és családok iratai, valamint az angyalvári levéltár is. Máig az egyetemes történelemtudomány legfontosabb és legrangosabb forrásőrző helye. Elnevezésében a „segreto” szó „magán” vagy „privát” értelemben fordítandó – tehát eredetileg a pápák magánlevéltárát jelölte. 1810-ben anyagát Napóleon Párizsba szállíttatta. Bukása után, 1815-17-ben került vissza a dokumentumok egy része Rómába. Az archívum a tudósok számára 1881-ben nyitotta meg először a kapuit. Ekkor XIII. Leó pápa 1815-ig bezárólag tette kutathatóvá anyagát. Feltárására számos ország, köztük Fraknói Vilmosnak, az MTA főtitkárának köszönhetően Magyarország saját történeti intézetet hozott létre Rómában, ezek jórésze máig működik. A levéltár modernkori forrásai fokozatosan válnak kutathatóvá. Legutóbbi nyitására 2006-ban került sor, mikor XI. Pius pápa haláláig bezárólag tette hozzáférhetővé a dokumentumokat XVI. Benedek pápa. A vatikáni fondokban rejtőző óriási iratanyag nagy része máig feltáratlan, ezért jelentős eredmény a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) publikálása.

  • 2015. január 25.

    'SZEMbeszéd' Bárány Krisztiánnal Mons. Pagano budapesti látogatásáról és a vatikáni magyar történeti kutatásokról

  • 2015. február 3.

    Megjelent Viterbóban a Kutatócsoport első, teljes egészében külföldi kiadású kötete. Címe: Il Papato e le Chiese locali – The Papacy and the local Churches. Kiindulópontját az azonos címmel 2013 májusában Budapesten rendezett nemzetközi konferencia adja. Az olasz, spanyol, francia, német, osztrák, szlovén és magyar résztvevők kivétel nélkül nagyobb szabású – olasz vagy angol nyelvű – tanulmányban részletezték szóban elmondott gondolataikat, hasznosították a többnapos tudományos eszmecsere tapasztalatait. A kötet a viterbói Università della Tuscia vatikáni kutatási központjával folytatott szakmai kooperáció újabb fontos eredménye. Bemutatójára 2015 április végén kerül sor Rómában.

    Locandina

  • 2015. február 12.

    Beszélgetés Nagy Katalinnal az Apostoli Kamara forrásainak jelentőségéről a magyar történelem megismerésében, a vatikáni magyar kutatásokról, a Kutatócsoport stratégiai feladatáról, miszerint Magyarországnak a Vatikánban őrzött közép- és kora újkori dokumentumai a magyar történelem forrásaiként jelenjenek meg, és ne legyenek felhasználhatóak a Trianon utáni status quo történeti megalapozására.

  • 2015. február 25.

    2015. február 25-én került sor a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában a Kutatócsoport tudományos könyvsorozata, a Collectanea Vaticana Hungariae II/5., 2014 decemberében megjelent kötetének szakmai bemutatójára. A 16. század végi pápai diplomácia oszmánellenes szerepét bemutató könyvről Ötvös Péter, Balázs Mihály, Erdősi Péter és Bagi Zoltán beszélgetett a szerzővel, Kruppa Tamással.
     
    Meghívó
    Plakát
    MTA.hu
    Az esemény hanganyaga (mp3)
    Képek
     

  • 2015. március 4.

    Elindult a Kutatócsoport új tudományos könyvsorozata, a Collectanea Studiorum et Textuum, melynek rendeltetése a nem vatikáni kutatási eredmények egységes színvonalú és arculatú publikálása. Az első kötet, Lippay György esztergomi érsek mintegy 500 magyar levele a Lendület-program kiegészítéseként a bécsi kutatási irány kora újkori megalapozását kívánja szolgálni. Többek között a császári(-királyi) udvari magyar jelenlétre és viszonyrendszerre nyújt számos és értékes adatot. Bemutatója 2015. március 18-án, szerdán, 17.00 órai kezdettel kerül megrendezésre az MTA Könyvtárának 2. emeleti konferenciatermében.

  • 2015. március 18.

    2015. március 18-án került sor a Kutatócsoport új tudományos könysorozata, a Collectanea Studiorum et Textuum március elején megjelent első kötetének bemutatójára az Agora-rendezvények részeként az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A kötetet Monok István főigazgató, Jankovics József (MTA ITI), Fazekas István (ELTE BTK), Pálffy Géza és Kármán Gábor (MTA TTI) ismertették.

    Meghívó; KatalistPlakát
    .studiolo

    Obeliscus
    Magyar Kurír
    Újkor.hu
    Az esemény hanganyaga (mp3)
    Képek
    Képek az MTA KIK honlapján

  • 2015. március 26.

    A Kutatócsoport kiadványai, 2015. március 26-ai állapot, PPKE BTK, Anselmianum, 2. emelet. Az alsó két sorban a saját kiadású könyvek (Collectanea Vaticana Hungariae, Classis I–II; Collectanea Studiorum et Textuum, Classis I–II), a felsőben társkiadásban, társzerkesztésben napvilágot látott munkák (a CVH mintájára létrehozott Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 4 kötete), valamint három egyéb mű látható. Katt. ide és ide!

     

     

  • 2015. április 11.

    A ‘Lendület’ kutatócsoportok közötti együttműködés jegyében két előadással vettünk részt a "Magyarország a középkori Európában" MTA-DE Lendület Kutatócsoport által szervezett nemzetközi Jagelló-konferencián („The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations – International Conference and Roundtable”): Nemes Gábor: Die Beziehungen zwischen Ungarn und dem Heiligen Stuhl (1521–1526); illetve Tusor Péter: The Hungarian Royal Patronage and Supremacy in the Hunyadis’ and the Jagiellonian age. Az esemény 2015. április 10–11-én került megrendezésre a Debreceni Egyetem Történeti Intézetében.

    Program

     

  • 2015. április 13.

    Interjút kért és közölt a Kutatócsoport munkájáról, eredményeiről és motivációiról a Múlt-kor.hu, valamint a Turai Hírlap is (12–13. oldal).

  • 2015. április 15.

    A Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában két tantermi előadás keretében kerültek bemutatásra – a vatikáni kutatások historiográfiájának áttekintését követően – a Kutatócsoport újabb eredményei. A kiemelt szempontok középkori (Fedeles Tamás) és kora újkori  (Tusor Péter) hasznosításuk perspektívái, módszertani kérdései voltak. 
     
     

  • 2015. április 21.

    Rómában, az 1551/1583-ban alapított Pontificia Universitas Gregorianán (nevét a naptárreformról híres XIII. Gergelyről veszi) került sor 2015. április 21-én a Kutatócsoport nemzetközi együttműködés keretében 2014 decemberében, Viterbóban megjelent tanulmánykötetének szakmai bemutatójára (Il Papato e le Chiese locali – The Papacy and the local Curches [Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 4]. A kötetet Prof. Massimo Carlo Giannini, az Università degli Studi di Teramo tanára, és Mons. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mutatta be Prof. Filippo Lovison, a Gregoriana Egyháztörténeti Intézetének igazgatója moderálásával. Az eseményt, mely 2012-ben megkezdett kooperációnk folytatása, megtisztelte jelenlétével Nuno da Silva Gonçalves S.I. dékán (Facoltà della Storia e dei Beni culturali della Chiesa, PUG) is. 

    Plakát
    MTA.hu
    PUG honlap (archív)
    Magyar Kurír
    MP3
    Interjú
    Galéria

  • 2015. április 22.

    A Gregoriana-könyvbemutató (A pápaság és a helyi egyházak, Viterbo 2014) alkalmából Rómában járva került sor a Vatikáni Rádióban a Collectanea Vaticana Hungariae I/9–10. köteteinek (Cameralia Documenta Pontficia) ismertetésére. A P. Vértesaljai László által készített interjú meghallgatható itt.
      

  • 2015. május 6.

    A vatikáni magyar kutatások egyik meghatározó területe a missziótörténet. Az elsősorban a Sacra Congregazione de Propaganda Fide római archívumára épülő vizsgálatok eddigi legkiemelkedőbb eredménye, a kora újkori pálos missziók Galla Ferenc által megírt monográfiája napvilágot látott a Collectanea Vaticana Hungariae I/11. köteteként. A tudományos igényű sajtó alá rendezés munkálatait Fazekas István, a Kutatócsoport senior kutatója végezte a Lendület-program keretében. Ennek során a szakapparátus részben önálló kutatás útján került rekonstruálásra.

    A kora újkori pálos apostoli missziók nagymonográfiájának megjelentetése azon részprogramunk fotnos állomása, melynek keretében elődeink maradandó értékű, ám a 20. század ismert problémái miatt kiadatlan vatikáni vonatkozású kéziratait tudományos igénnyel feldolgozzuk, sajtó alá rendezzük és publikáljuk – átmenetileg így is pótolva egy valódi római magyar történeti intézet hiányát.

    A kötetet Galla Ferenc első számú örökösének, a vatikáni magyar missziótörténeti kutatások kiemelkedő alakjának, a tragikusan fiatalon, tíz esztendeje elhunyt Tóth István György (1956–2005) emlékének ajánlottuk. Munkahelyi szobáiban (MTA TTI, CEU) személyes és gazdag tudományos hagyatékának előrendezését, dobzolását mi végeztük el 2006. február–márciusban. Életmű-bibliográfiáját a Kutatócsoport viterbói partnerintézménye jelentette meg (Ab imo pectore).

    A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent könyv e-book formájában teljes terjedelmében letölthető, illetve online olvasható. Szakmai bemutatójára május végén kerül sor az ELTE-n.

  • 2015. május 7.

    "Fejezetek az ezeréves egri egyházmegye történetéből" címmel rendezett egyháztörténeti konferenciát az Egri Főegyházmegye és az Egri Hittudományi Főiskola. A szimpózium munkájába a Kutatócsoport két előadás keretében kapcsolódott be. Fedeles Tamás (Az Apostoli Kamara és az egri egyházmegye javadalmai a középkorban) és Tusor Péter (Lippay György egri püspök, a főpap és a politikus).

  • 2015. május 23.

    A Central European Exchange Program for University Studies keretében mutattuk be a Kutatócsoport munkáját, eredményeit, prezentáltuk a CVH és a CST eddig megjelent összes kötetét a grazi Karl Franzens Universität Történettudományi Intézetében. A fogadóprofesszor Prof. Dr. Gabriele Haug-Moritz volt.

    Lecture 1
    Lecture 2

  • 2015. május 28.

    2015. május 28-án mutatta be Véghseő Tamás (Terdik Szilveszter) és Mihalik Béla az újonnan napvilágott látott pálos Galla-monográfiát (Collectanea Vaticana Hungariae I/11) az ELTE Szekfű Gyula Történeti Könyvtárban. Ez esemény megrendezésében közreműködött az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék.

    MeghívóPlakát
    MTA.huObeliscus
    Magyar Kurír
    mp.3
    Képek

     

  • 2015. június 3.

    A vatikáni magyar kutatások jelene és távlatai címmel tartottunk előadást az "Egyháztörténészek II. Országos Találkozóján". A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola által rendezett eseményen (2015. június 3–4.) a történeti előzményeket nyomon követve vázoltuk fel egy funkcionális Római Magyar Történeti Intézet létrehozásának és működésének szükségességét.
     
    Program
    Beszámoló és képek

  • 2015. június 8.

    A II. Vatikáni Zsinat lezárásának 50. évfordulója alkalmából a Gondolat Kiadó gondozásában most megjelent, Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában c. kötetünk (CST II/1)  magvát széleskörű team-munkában létrehozott levéltári adatbázis (inventárium) képezi. A magyar zsinati résztvevők forrásainak összegyűjtését a Lendület-kutatócsoporton belül Tóth Krisztina tudományos munkatárs koordinálta. A kutatás a Pápai Történettudományi Bizottság által szervezett világméretű nemzetközi projekt keretében valósult meg.
     
    Elöljáróban több tanulmány mutatja be a feltárt anyag által kínált kutatási perspektívákat. Néhány írás arra tesz módszertani kísérletet, hogy a Zsinat kutatását kiemelje a jószerével kritikátlan „ügynöközés” ingoványából, és helyére komplexebb, a történeti valóságnak megfelelőbb megközelítést állítson.
     
    A kötet e-könyv formájában teljes terjedelmében letölthető, illetve online is olvasható.

  • 2015. június 12.

    A Kutatócsoport vatikáni kutatásainak kiemelt célterülete az 1922–1939 közötti, a kutatás számára néhány éve megnyitott diplomáciai fondok feltárása. A szisztematikus kutatás többirányú: részletező inventáriumok készítése; az adatok felhasználása az egyházmegye-történetírásban; alapproblémák megoldása. Utóbbi területhez tartozik az a két angol nyelvű előadás, amelyet Tóth Krisztina tudományos munkatárs (Instructions for Nuncio Lorenzo Schioppa at the beginning of his mission) és Csiky Balázs, a Kutatócsoport Bolyai-ösztöndíjas kutatója (Justinian Cardinal Serédi’s Proposal for a New Nomination Process of Hungarian Bishops in 1937) tartott 2015. június 12-én, a római Falconieri-palotában ("Rapporti diplomatici tra la santa Sede e l'Ungheria. Convegno promosso dall’Ambasciata d’Ungheria presso la Santa Sede e dall’Accademia d’Ungheria in Roma in occasione del 95o anniversario dell’istituzione della Nunziatura di Budapest e del 25o anniversario dalla sua riapertura").
     
    Program
    Lecture (Tóth K.)
    Képek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

  • 2015. június 15.

    A brüsszeli "Magyar Hullám. Közéleti és Kulturális Társaság" meghívására tartottunk elődást és pódiumbeszélgetést a brüsszeli Magyar Házban 2015. június 15-én (Kutatások a Vatikán titkos levéltárában – Párhuzamok Brüsszel és Róma között). A beszélgetőtárs Borzsák Levente, az Európai Bizottság munkatársa volt.  Az eseményen megjelent Magyarország Belga Királysághoz akkreditált nagykövete is.
     
    Meghívó 1; 2
    Beszámoló 1; 2
    K é p e k
     

  • 2015. június 26.

    A Kutatócsoport alapvető célkitűzései között szerepel az egyházmegye-történetírás felújítása.  A jelenleg is működő intézmények által őrzött forrásanyag hatalmas és sok szempontból kiaknázatlan. A szervesen továbbfejleszthető módszertani alapokat már Vanyó Tihamér lefektette.

    Az egyházmegye-történet művelése ugyan nem tartozik a szorosabban vett vatikáni kutatások körébe, a szentszéki gyűjtemények forrásainak hasznosítása nemcsak megkerülhetetlen, hanem fontos problémák megoldásához egyenesen kulcsfontosságú. A magyar egyházmegyék történetének feltárását Kutatócsoport a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola Egyháztörténeti Műhelyének keretében készíti elő, szervezi.

    E kutatási részirány első, mérföldkőnek számító eredménye Tóth Krisztina tudományos munkatárs most megjelent monográfiája a szombathelyi egyházmegye Grősz József főpásztorsága alatti történetéről (Collectanea Studiorum et Textuum I/2). Szakmai bemutatójára szeptemberben kerül sor.

    A kötet e-book formájában teljes terjedelmében olvasható online, illetve letölthető a sorozati oldalról.

  • 2015. június 30.

    A vatikáni–magyar történeti könyvsorozat (Collectanea Vaticana Hungariae) rendeltetése a Kutatócsoport fő kutatási területén születő tudományos eredmények egységes arculatú, színvonalas, a nemzetközi tudományosság számára is használható és hozzáférhető publikálása. Célunk, hogy az egyes kötetek teljes terjedelmükben pdf-változatban, illetve az újabb munkák e-book formájában online is hozzáférhetővé váljanak.
    A CVH vol. I/1–2 és tom. II/1–2 után mostantól az összes, 2012-ig megjelent könyv letölthető pdf-változatban a sorozati honlapról: CVH I/3; CVH I/4; CVH I/5; CVH I/6; CVH I/7, valamint a Kutatócsoport vatikáni ‘Lendület’-programját előtanulmányok formájában vázoló CVH I/8; továbbá CVH II/3; CVH II/4.
    E-book formájában, külön ISBN-számmal ellátva a következő teljes kötetek használhatók már digitális formában is: CVH I/11 és II/5; illetve a nem a vatikáni kutatásokra alapuló vizsgálatok eredményeit közreadó Collectanea Studiorum et Textuum vol. I/2 és tom. II/1.
    Az online egyelőre csupán részlegesen hozzáférhető CVH/9–10 és CST I/1 kötetek előkészítése folyamatban, digitális megjelentetésük 2016 során esedékes. Ezzel a Kutatócsosport két specifikus szakmai sorozata hiánytalanul elérhető lesz a világhálón.
     

  • 2015. augusztus 14.

    A murakeresztúri plébánia vendégháza adott otthont augusztus 10–13. között a Fraknói Nyári Akadémiának. A Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal, az MTA támogatásával első alkalommal megrendezett esemény eszmei célja Fraknói Vilmos emlékének ápolása. A nagyváradi kanonok, arbei választott püspök, az MTA főtitkára máig a vatikáni magyar történeti kutatások legnagyobb formátumú alakja, aki szentjobbi apátsága jövedelmeiből építette fel a Római Magyar Történeti Intézet villáját az Örök Városban. Ő a már modernnek tekinthető pozitivista magyar egyháztörténetírás és egyben magyar történettudomány egyik megalapozója.
     
    A nevét viselő summer school a tudományos utánpótlás neveléséhez, az akadémiai kutatás és az egyetemi oktatás természetszerű kapcsolatának elmélyítéséhez kívánt hozzájárulni. Lehetőséget biztosított pázmányos hallgatóknak, hogy szervezett, közösségi formában megosszák egymással és a jelenlévő konzulensekkel előző évbeli egyháztörténeti vonatkozású kutatásaik eredményeit, előkészítve publikálásukat. A műhelymunka fontos részét képezték neves egyháztörténészek  vendégelőadásai.
     
    Az I. Fraknói Nyári Akadémia szervező kurátorai Gárdonyi Máté és Tusor Péter, medievista konzulense Szovák Kornél, fő szervezője és hallgatói igzagatója Kanász Viktor volt.
     
    ProgramRoll-up; Kvíz-oklevél
    Magyar Kurír; Ujkor.hu
    KépekStudiolo FbPázmány BTK történelem szak Fb
    Tudományos előadások (mp4)
    Szabadidős program (mp4)
     
     

  • 2015. augusztus 26.

     A Veszprémi Érsekség, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága, a Veszprémi Hittudományi Főiskola és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár által 2015. augusztus 26-án Veszprémben rendezett „Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban” konferencia munkájába a Kutatócsoport is bekapcsolódott.

    Tóth Krisztina tudományos munkatárs A veszprémi püspökség és káptalan gazdálkodása a világháború idején c. előadásában az egyháztörténet egy meglehetősen elhanyagolt, de számos értékes forrást rejtő területének, az egyházi gazdaságtörténetnek két érdekes szeletét vizsgálta, kitekintéssel az előzményekre. Kifejtette, hogy a II. világháború idején a két egyházi entitás gazdálkodása meglehetősen eltérően alakult. Míg a káptalan anyagi gondokkal küszködött és szanálásra szorult, a püspökség elégséges anyagi háttérrel rendelkezett, hogy az Apostoli Szentszék utasítására és beleegyezésével a szegényebb egyházi javadalmak, a szombathelyi és székesfehérvári püspökség megsegítésén munkálkodjon. Az előadás e különbség okaira mutatott rá, megvizsgálva egyrészt azt, hogy miért adósodott el a káptalan, milyen lépéseket tett a helyzet normalizálására, milyen eredménnyel, másrészt azt, hogy mi tette a püspökséget alkalmassá arra, hogy belőle tervezzék a szomszédos püspökségek feljavítását, illetve hogyan vélekedtek erről az aktuális megyéspüspökök.

    Program
    K é
    p e k

  • 2015. szeptember 17.

    Szeptember 17-én Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara adott otthont egy különleges vendég előadásának. Az egyetemi oktatás és professzionális kutatás együttes művelését működése középpontjába állító MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívására érkezett Budapestre Carlo Pioppi, a római Pontificia Università della Santa Croce egyháztörténész professzora. Don Carlo átfogó előadást tartott a római forrásőrző intézményekről, tudományos intézetekről, és kiemelten az 1984-ben alapított Pápai Szent Kereszt Egyetemről.
    A zsúfolásig megtelt teremben az előadást a kutatócsoport vezetője, és az egyetem docense, Tusor Péter nyitotta meg. Előszavában felhívta a történésznek készülő hallgatóság figyelmét, a ritkán adódó helyzetre, mely szerint a képzés egyik egyháztörténeti óráját egy római egyetem tanára tartja.
    Carlo Pioppi a mindvégig oldott hangvételű és rengeteg érdekességet tartalmazó előadását három nagy részre osztotta. Elsőként ismertette a Vatikáni Könyvtár és Titkos Levéltár alapításának történetét és az ott őrzött állomány jellegét. Külön kiemelte a két intézményben őrzött nagyszámú különösen értékes dokumentumokat és azok jelentőségét a történettudomány számára. A Könyvtár mértékeinek érzékeltetésére több adatot is említett az előadó, mely szerint több mint hetvenezer kézzel írt könyv és több mint egymillió korai időkből származó nyomtatvány gazdagítja a gyűjteményt. A Levéltárral kapcsolatban felhívta az előadó a hallgatóság figyelmét arra, hogy az 1610-es alapítási évnél sokkal korábbi dokumentumokat is találunk az iratállományban, hiszen ekkor csak az iratok összegyűjtése történt. Pápai levelek registrumait már a tizenkettedik századtól kezdve találunk itt. Az itt őrzött levéltári anyagot 1883-ban XIII Leó pápa uralkodása alatt nyitották meg a kutatók számára, ezt követően egy- két éves levéltári képzés is elérhetővé vált, melynek során nagy hangsúlyt fektetnek a paleográfiai és diplomatikai ismeretekre. E stúdiumokat Pioppi professzor minden jelenlévő latinul tudó hallgatónak szívélyesen ajánlott. Az előadás külön kitért a szerzetesrendek levéltáraira és azokban történő kutatási lehetőségekre, megjegyezve, hogy egyetemes jellegükből adódóan számos kutatónak fontos állomása a római levéltárak.
    A Rómában tartózkodás gondolata vitte tovább az előadást a második nagyobb gondolati egységre. A különböző nemzetek Rómában működő kollégiumainak hasznosságát és szerepét részletezte Don Carlo, felsorolva itt mind a régebbi nagy kollégiumokat  ̶  mint például a Collegium Germanicum et Hungaricumot  ̶  mind az újabbakat, Kiemelte, a nemzeti és a nemzetközi kollégiumok jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy megtapasztalja a kiutazó hallgató, kutató az Egyház egyetemességét. Különösen nagyszerű alkalom ez az előadó szerint a nyitottabbá válásra.
    Utolsó nagy gondolati egységként előadásában Don Carlo saját egyeteméről és annak oktatási rendszeréről értekezett. A viszonylag fiatalnak számító Pápai Szent Kereszt Egyetem az Opus Dei vezetése alá van rendelve, négy fakultással rendelkezik. A világ minden tájáról érkező fiatalok a teológia, a filozófia, a kánonjog és a kommunikáció közül választhatnak maguknak szakot. Legjobban a teológia fakultás további egységeit taglalta az előadó, hiszen az közönség szempontjából érdekes egyháztörténet e nagyobb egység alá van betagozva. Külön kiemelte, egyháztörténet mesterszakra világi, humán előtanulmányokkal rendelkező személy is jelentkezhet. Így a jelenlévő hallgatók is eséllyel aspirálhatnak római egyetemi helyekre. Az egyetemi képzés módszertani érdekességeinek ismertetése után szó esett a Szent Kereszt Egyetem közösség formáló erejéről és kultúrák közti áthidaló szerepéről. Az előadásban felsorolt nemzetek fiai a föld minden tájáról érkeztek Rómába, hogy ott bővítsék egyháztörténeti ismereteiket. Az előadás végén a hallgatóságnak azonnali kérdések feltevésére volt lehetősége, melynek végén Pioppi professzor elektronikus elérhetőségét is megosztotta a jelenlévőkkel, annak reményében, hogy minél többen fogják keresni római tanulmány- és kutatóutakkal kapcsolatban.
    A vendégelőadás kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a hallgatóság nagyobb kontextusba helyezhesse egyháztörténeti stúdiumait. Célját a szervezés maradéktalanul elérte, miszerint példákkal alátámasztva láthassa a fiatal hallgatóság, hogy e kutatási téren milyen hazai és nemzetközi perspektívák nyílhatnak meg számukra érdeklődésüknek e tudományterületre történő irányításával.
    Oláh Róbert
     
    Magyar Kurír
    Képek
    Az előadás hanganyaga (mp3)
     

  • 2015. október 2.

    Egyház–sajtó–politika. Emlékkonferencia Steiner Fülöp püspöki székfoglalásának 125., halálának 115. évében címmel rendezett a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár konferenciát 2015. október 2-án Székesfehérváron. Mózessy Gergely megnyitó szavai és Spányi Antal székesfehérvári püspök, valamint Sarbak Gábor irodalomtörténész köszöntője után Kleistenitz Tibor (MTA BTK) és Györgyi Csaba (BFL) mellett a Kutatócsoport szerződéses munkatársa, Kanász Viktor tartott előadást Steiner Fülöp és a bécsi Frintaneum (Augustineum) kapcsolatáról.
     
    Előadásában kiemelte, hogy ez a magyar történetírás által sokáig méltatlanul elfeledett intézet történetét és magyar vonatkozásait a kutatócsoport munkája révén egyre jobban megismerhetjük. Jó példa erre Steiner Fülöpnek 1868 és 1882 között a Frintaneum tanulmányi felügyelőjeként a császárvárosban töltött időszaka. A 102 évig fennálló, tipikus posztjozefinista intézmény történetének ismertetése után bemutatta, hogy Steiner miért foglalhatta el később a székesfehérvári püspöki széket és kerülhetett ezáltal bizonyos értelemben „történelemalakító” pozícióba. Kifejtette, hogy tanulmányi felügyelőként (prefektusként) milyen feladatot látott el az intézmény falai közt, s az ott eltöltött évek milyen hatással voltak későbbi előmenetelében.
     
    Kanász Viktor írta meg eredeti levéltári kutatások alapján a intézmény fehérvári egyházmegyés növendékeinek biogrammjait a készülő Augustinum-lexikonba. E projekt  a Kutatócsoportnak a Bécsi Egyetem Egyháztörténeti Intézetével közösen folytatott nemzetközi vállalkozása (vö. Kronológia/2014/dec. 4. "A bécsi Augustineum és Magyarország").
     
    Program
    Beszámoló; Magyar Kurír
    Interjúk (3:07-től)
    K é p ek
     

  • 2015. október 3.

    2015. október 3-án, szombaton Tihanyban rendeztek – kapcsolódva a Magyar Bencés Kongregáció 500 éves évfordulójához – modern kori bencés rendtörténeti konferenciát, egyben bencés „családi” találkozót, amelyen Kutatócsoport két tagja is tartott előadást. A bencés rendház tetőtéri konferenciatermét megtöltötte a hallgatóság: bencés atyák, tanárok, öregdiákok, jelenlegi diákok és érdeklődők. Jelen volt Tóth Krisztina tudományos munkatárs is. A konferencián Borián Elréd elnökölt. A délelőtti szekció után napközi imaóra következett a templomban, majd ebéd után a restaurált 18. századi bencés kriptát tekinthették meg a résztvevők.
     
    A délutáni szekcióban tartotta meg Csíky Balázs Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatárs Barátságtól az ellentétekig: Kelemen Krizosztom és Serédi Jusztinián kapcsolata című előadását. A 20. század első felének két meghatározó jelentőségű főpapja, a pannonhalmi főapát és a hercegprímás életében számos közös vonás fedezhető fel, mindketten bencések voltak és fiatal koruk óta barátok. Az 1930-as évek közepétől azonban egyre inkább kiütköztek azok a nézetkülönbségek, amelyek a két főpap között politikai és egyházpolitikai téren is megvoltak, így barátságuk megromlott. Kettejük kapcsolatának alakulása rávilágít a Magyar Katolikus Egyház vezetésében meglévő eltérő elképzelésekre, ugyanakkor e mögött egy személyes történet is megjelenik.
     
    A következő előadást Rétfalvi Balázs szombathelyi püspöki levéltáros, a kutatócsoport külső tudományos munkatársa tartotta „Kincések” a szombathelyi egyházmegyében címmel. Számba vette azokat a bencés szerzeteseket, akik az 1940-es évek végén és az 1950-es években a szombathelyi egyházmegye területén szolgáltak lelkészként vagy más beosztásban. Kiemelte azokat, akik hosszabb ideig voltak egy helyen, illetve akik a bencés rendtörténetből ismert személyiségek voltak, mint például Legányi Norbert vagy Sólymos Szilveszter.
     
    A konferencia értékelését Várszegi Asztrik főapát és Korzenszky Richárd perjel végezte el zárszavában. Kiemelték, hogy a konferencia hozzájárult a jelen megértéséhez, hátterének világos ismeretéhez.
     
    Program
    p ek

  • 2015. október 9.

    A szervezők felkérésére az országos levéltári és pázmányos kutatások sorában 2015. október 9-én ismertettük a Kutatócsoport munkáját és eredményeit a következő konferencián: „Die habsburgische Variante des aufgeklärten Absolutismus“ Budapest, 8–9. Oktober 2015 Internazionale Konferenz 250. Jahrestag der Ernennung Josephs II. zum Mitregenten (1765) 100. Geburtstag von Prof. Éva H. Balázs (1915–2006). Az esemény szervezői a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara voltak.
     
    Beszámoló
    pek
    mp3

  • 2015. október 22.

    Közel fél évtizeden keresztül – az ösztöndíj lehetőségektől függően – szakaszosan folytatott vatikáni (és részben bécsi) kutatások eredményeként 15 éve készült el a „Magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607–1685) c. Ph.D. értekezés, mely Kutatócsoport vizsgálatainak egyik kiindulópontja lett. Témavezetője professor emeritusként R. Várkonyi Ágnes volt.

    Az újabban a világhálón is hozzáférhető disszertáció elmélyült kísérlet volt arra, hogy érzékeltesse azokat a dimenziókat, melyek Magyarország és az Apostoli Szék történeti kapcsolataiból akár csak egy évszázadnak (pontosabban egy hosszabb történeti periódusnak) alapkutatás szintjén megvalósuló nagymonografikus feldolgozását jellemzik. A bevezetésben vázolt kutatási program, az egyes részfejezetek összegzései és a mű periodizációja továbbra is támpontul szolgálhat a kutatás számára. A bőséges jegyzetapparátusban számos olyan vatikáni forrás közlése található, amely még nem jelent meg nyomtatásban.

    Sokak, köztük az opponens Péter Katalin tanácsára mindazonáltal a posztgraduális kutatásokat jelentős koncepcióváltás jellemezte. Az alapkutatás szintjén megírandó kora újkori „össz-szintézis” ideáját az önállóan közölt és kidolgozott „rész-szintézisek” és a vatikáni kutatások egészében történő gondolkodás váltotta fel. A 17. századi vizsgálatokat a jövőben is tanulmány- majd tanulmánykötet-szintű, monografikus (római magyar érdekképviselet, kapcsolat az egyes kongregációkkal stb.) feldolgozások, és fondszerű forráskiadások (BAV Barb. Lat.; ASV Segr. Stato; ASV Proc. Cons.) fogják jellemezni.

    Továbbra is kiemelt figyelmnek kell fordulnia a pápai gyűjteményekbe, kivátlképpen a Vatikáni Titkos Levéltárba és az Apostoli Könyvtárba be nem került, ám provenienciájuk, tárgyuk szerint odatartozó, magán- vagy olasz állami tulajdonban, kezelésben lévő forrásanyagra.

     

  • 2015. november 4.

    2015. november 3-án délután került sor a MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport 2015-ben útjára indult Collectanea Studiorum et Textuum tudományos könyvsorozata két újabb kötetének bemutatójára (A Szombathelyi Egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idejénKatolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában. Tanulmányok és inventárium)

    Az eseménynek a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium adott otthont. A rendezvény a Kutatócsoport és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szombathelyi csoportjának szervezésében Rétfalvi Balázs szombathelyi KÉSz elnök, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa levezetésével zajlott. Rétfalvi bevezető szavaiban felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az elmúlt év kutatásai mennyivel gazdagították az egyházmegye történetét, s e folyamat fontos állomásának nevezte e könyvbemutatót.

    Őt követően Véghné Busics Hilda, az eseménynek helyt adó iskola igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, majd röviden ismertette volt diákjuknak, Tóth Krisztinának eddigi életpályáját, nem leplezett büszkeséggel bemutatva egykori tanítványuk tudományos munkásságát.

    Rétfalvi ezt követően a rendezvényen megjelent Puskás Tivadart, Szombathely Megyei Jogú Város polgármesterét szólította az emelvényre, aki külön örömét fejezte ki, hogy Szombathelynek ilyen elhivatott fiataljai vannak. A polgármester felszólalásában köszönetet mondott a város múltjának még teljesebb megismertetéséért, mivel ahogy fogalmazott, a múltunk nélkül gyökértelenül élünk, és e nélkül nem lehet jövőnk sem.

    Ezek után került sor Veres András szombathelyi megyéspüspök, a MKPK elnöke és a PPKE nagykancellárja köszöntő szavaira. A főpásztor beszédében reményét fejezte ki, hogy mostantól kezdve tovább bővül a Géfin Gyula (1889–1973) néhai pap-történész által megkezdett szombathelyi egyházmegye-történeti kutatás, és Tóth Krisztina könyve méltó folytatása Géfin munkájának. Veres püspök kifejtette, hogy ugyan igen nehéz objektív képet alkotni az egyház XX. századi történelméről, mégis – széleskörű forrásismerettel és empátiával felvértezve – erre kell törekedni a kutatóknak. Veres András püspök fontosnak tartotta hangsúlyozni azt, hogy az egyház a társadalomban él, s annak szerves része. Így a történelem során is az egyház és a társadalom nem egymással párhuzamosan létezett, hanem átszőtte egyik a másikat, s így a két területet utólagosan elkülöníteni, az egyháztörténetet a társadalomtörténetből „kizárni” nem lehet. Különösen igaz ez a II. Vatikáni Zsinat korszakalkotó idejére, ugyanis a Zsinat minden pozitív és negatív hozadéka a mai napig meghatározza a katolikus klérus és társadalom mindennapjait.

    A PPKE nagykancellárját követően Gárdonyi Máté a Veszprémi Hittudományi Főiskola docense, siófok-kiliti plébános kapott szót, aki Tóth Krisztina művének (CST I/2) bemutatására vállalkozott. Gárdonyi mondandója elején hangsúlyozta, hogy Szombathely főpásztorához hasonlóan ő is Géfin méltó folytatásának tekintette a megjelenő Grősz-kötetet. Az egyháztörténetírás szempontjából fontosnak nevezte, hogy egy „vidéki” egyházmegye működéséről kapunk átfogó képet azzal, hogy Grősz József életének egy eddig kevésbé kutatott időszaka kerül a könyvben tárgyalásra. Nagy erénynek nevezte, hogy a szerző Szombathelytől kezdve Kalocsán, Esztergomon, Vasváron és a Vatikánon át számtalan helyen kutatott, így mély forrásismeretről tett tanúbizonyságot, és a Vanyó Tihamér (1905–2005) bencés történész által lefektetett egyházmegye-történetírás módszertanát felhasználva nem pusztán püspökéletrajzot írt, hanem egy átfogó, a z egyházmegye gazdasági, oktatási, gyülekezeti életét is bemutató művet alkotott.

    Gárdonyit követően Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa mutatta be a Kutatócsoport másik kötetét (CST II/1). Mondandója elején külön örömét fejezte ki, hogy fiatal, a történészi pálya kezdetén álló szerzők írásait tartalmazza a könyv. Ezt követően részletesen mutatta be a kötet egyes tanulmányait. Gárdonyi Máté bevezető tanulmányában (Teológiai szempontok a magyar katolikusok kommunizmus alatti történetéhez) teológiai szempontok szerint vizsgálta a szocialista magyar állam katolikusokra irányuló hatását, és a kor marxista és katolikus filozófiájának közeledési kísérleteit.

    Szabó az ezt követő hat tanulmányt két nagyobb blokkra osztva fel egyenként mutatta be. Az első három tanulmány rendhagyóan egy-egy zsinaton részt vevő főpásztor munkásságát eleveníti fel. Rétfalvi Balázs tanulmányában (Kovács Sándor szombathelyi püspök a II. Vatikáni Zsinatin) Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök működését vizsgálta, különös figyelmet szentelve annak zsinati részvételére. Külön feltárja írásában azt, hogy az állam hogyan próbálta meggátolni a zsinati atyáknak a Rómába való kijutását.

    Mindezeket követte a Kutatócsoport gyakornokának, Sági Györgynek Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó, utóbb érsek működését bemutató tanulmánya (Brezanóczy Pál útkeresése Egyház és pártállam között). Sági írása kapcsán Szabó kiemelte, hogy a szerző kutatásai során az írott források felhasználása mellett az egykori főpásztor családtagjait is megkereste, és az ő visszaemlékezéseik segítségével sokkal árnyaltabb képet adhatott. Külön foglalkozott a néhai egri főpásztor ügynök voltából származó lelkiismereti válságával is.

    Klempa Sándor Károly veszprémi apostoli kormányzó zsinati működésének egy szeletét tárta fel Tóth Krisztina Klempa közel harminc oldalas, eddig kiadatlan, páratlanul érdekes és komoly forrásértékkel bíró visszaemlékezésének közlésével („Vigilate et orate semper!” Klempa Sándor Károly beszámolója a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakáról).

    Áttérve a kötet második blokkjára, Jávor Miklós tanulmánya (Katolikus és protestáns „békeszervezetek” és „béketevékenység” a Kádár-korszakban) kapcsán Szabó Csaba méltatta, hogy a szerző sikeresen választotta el egymástól a „békeszervezetek” tekintetében is teljesen eltérő Rákosi- és Kádár-korszakot. Így a „békeszervezeteiből” illetve „béketevékenységéből” kiindulva sikeresen mutatta be a diktatórikus rendszer két arcának az egyházak irányában mutatkozó különbözőségét, az egyházak pártállami értelmezését.

    Beke Péter tanulmányában (Az Állami Egyházügyi Hivatal Szolnok megyei tevékenysége az 1970-es években) mutatta be, hogyan jutottak le az felső direktívák az egyes régiókba, jelen esetben Szolnok megyébe. A Zsinat hatásait figyelembe véve vizsgálta a szerző a terület hitéleti változásait katolikus és protestáns viszonylatban egyaránt.

    Az utolsó, Benyhe Bernát tollából származó tanulmány (A Bulányi György-féle Bokor közösség, a kommunista pártállam és a magyar katolikus hierarchia) Bulányi György piarista szerzetes és a hozzá kapcsolódó Bokor közösség működését tárja elénk. Szabó Csaba e tanulmány kapcsán kiemelte, hogy a témát, annak máig érzelmeket felkavaró volta miatt – lévén Bulányi csupán 2010-ben hunyt el – feldolgozni igen nagy kihívás, ám Benyhe jól oldotta meg a feladatot.

    A kötet végén található a Tóth Krisztina által összeállított inventárium (A magyar zsinati atyák levéltári anyagának kutatása), amely a II. Vatikáni Zsinaton részt vevő zsinati atyák Zsinatra vonatkozó levéltári lelőhelyét közli kiterjedt, jórészt Pázmányos hallgatók által teammunkában végzett gyűjtés eredményeként. Mindezek után Szabó Csaba ismételten gratulációját fejezte ki, hogy fiatal pályakezdő kutatók munkája kerülhet ez alkalommal a tudományos közösség kezébe.

    A kötetek bemutatását követően Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője és a PPKE BTK docense röviden összefoglalva ismertette a 2012 óta működő „minikutatóintézet” létrejöttét és munkáját, kitérve a Lendület-program Pálinkás József egykori kecskeméti piarista diák általi életre hívásának hátterére. Továbbá szót ejtett a Kutatócsoport Collectanea Vaticana Hungariae és az idén meginduló Collectanea Studiorum et Textuum sorozatokban publikált eredményekre. Megemlítette, hogy Rétfalvi Balázs jóvoltából nemsokára újabb szombathelyi vonatkozású eredmény várható: Kovács Sándor főpásztorsága első évtizedének módszeres feldolgozása. Végül hangsúlyozta, hogy a közelmúlt egyháztörténetét ideje végre kiemelni a zsurnaliszta, ügynökközpontú hozzáállásból, hiszen a komplex, letisztult megközelítés csak komoly tudományos felkészültséggel lehetséges. E felkészültség biztosítása a katolikus egyetem fontos feladata – húzta alá.

    A rendezvény zárásaként Török József teológus-egyháztörténész, a PPKE HTK professzora, a Kutatócsoport szenior kutatója és tanácsadója lépett a pulpitusra, és az elmúlt tíz év eredményei felett érzett örömének adott hangot. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Veres András megyéspüspök továbbra is figyelemmel fogja kísérni a Kutatócsoport munkáját, és az Egyetem nagykancellárjaként támogatni fogja egyháztörténeti kutatásait és egyetemi oktatói tevékenységét, mely az utóbbi két évben sajnálatosan háttérbe szorult az Egyetem bölcsészeti karán.

    A rendezvényt végül fogadás és kötetlen szakmai diskurzus zárta.

    Sági György–Kanász Viktor

     

    Meghívó; Plakát
    Beharangozók (válogatás): nyugat.hu; martinus.hu; szombathely.hu; eke
    Beszámolók: vaskarika.hu; vaol.hu; Magyar Kurír; SzTV; Szombathelyi Egyházmegye; Egyháztörténeti Szemle
    mp4
    Képek

     

  • 2015. november 7.

    A Kutatócsoport vatikáni kutatásaiban a kora újkor és a 20. század mellett kiemelt figyelmet élvez a késő középkor. E figyelem bizonyítéka akár a VIII. Orbán (1623–1644) családja, a Barberinik levéltárában fennmaradt körmendi kolostorper (1518) jegyzőkönyvének közreadása (CVH II/1), akár a konzisztoriális és a kamarai dokumentumok publikálása (CVH I/7; I/9–10).

    A jövőben az eddiginél is nagyobb teret kap a medievisztika: meghatározóan a bréve-, szupplikáció- és bulla-regisztrumok fondszerű, szisztematikus rendbe illeszkedő feltárása és publikálása. A részprojekt első eleme a Kutatócsoport szerződéses munkatársa, Nemes Gábor győri püspöki főlevéltáros gyűjtésében és gondozásában most napvilágot látott Brevia Clementina. A kötet a Medici-pápa, VII. Kelemen (1523–1534) magyar vonatkozású brévéit adja közre 1523–1526-ból. A kritikai jelleggel közölt források nemcsak a Mohácshoz vezető út méylebb megismerését teszik lehetővé a csatavesztés után majd 490 évvel, hanem a pápai diplomácia magyar vonatkozásainak is fontos dokumentumai.

    A különleges kötet felerészben újonnan, Győrött tervezett védőborítóval készült. Megjelennek rajta a fontosabb történeti szereplők, helyszínek, és egy-két forráshasonmás is. A kötet vászonprégelt, sárga kreatív kartonja és a zöld envelope együtt a püspöki címerek és a liturgikus alkalmakkor használt pectorale episcopale színvilágát idézik.

    A forráskiadvány a Győri Könyvszalonra időzítve jelent meg. Győri bemutatójára november 7-én került sor (képek, tudósítás (MK), hangfelvétel). A kutatás, a feldolgozás s a publikálás a Kutatócsoport és a Győri Egyházmegyei Levéltár kooperációjában valósult meg. (Lásd még: gyor.egyhazmegye.hu)

    Budapesti prezentációja december 1-jén volt Budapest Főváros Levéltárában. A BFL-bemutató ismertetése (ujkor.hu); képei; hanganyaga

    Bemutatója a 2015. évi középkori kiadványok seregszemléjén, Magyar Országos Levéltár, dec. 11. (képek); "Év levéltári kiadványa" díj, II. helyezés

  • 2015. november 14.

    2015. november 14-én volt napra pontosan 400 esztendeje annak, hogy V. Pál kiadta első brévéjét – még kettő követi majd –, melyben megengedte Pázmány Péternek: a jezsuita rendből átléphet egy másik szerzetesi közösségbe. Ezzel megnyitotta számára az esztergomi érsekség felé vezető utat. A Kutatócsoport pápai diplomáciatörténetre irányuló kutatásainak fontos eredményeként 2016-os impresszummal, ám e napra időzítetten megjelent monográfia dolgozza fel az eseményeket: Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány).
     
    A terjedelmes kötet segítségével az érdeklődő olvasó 400 év távlatából szinte hétről-hétre nyomon követheti az 1616. szeptember 28-ai királyi kinevezésben csúcsosodó páratlan karrierfordulat részleteit, érdekfeszítő fordulatait, problémáit és összetett tanulságait. Bemutatója 2016. február 8-án lesz, annak a napnak a 4. centenáriumán, amikor Pázmány hosszas levélben kérte a jezsuita rend generálisától elbocsátását a Jézus Társaságból és maga is elindult, hogy írói tollát pásztorbotra cserélje.
     
    A kötetek egy részéhez, miként a Brevia Clementinához, kivételesen külső borító is készült. Megelevenednek rajta a fontosabb történeti szereplők, színhelyek. Pázmány mellett Melchior Klesl, II. Mátyás, Scipione Borghese és V. Pál, a Quirinale (a Szent Palota trónterme) és a prágai Hradzsin, továbbá II. Ferdinánd és a korabeli Bécs.
     
    A könyv e-book formájában is olvasható, letölthető.

  • 2015. november 20.
    Lendület kutatócsoport hároméves értékelése
    MTA Lendület Program
     

    Iktatószám: 81/79/2015
    Tusor Péter kutatócsoport-vezető részére
    Pázmány Péter Katolikus Egyetem
    MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport
     
     
    Tisztelt Lendület Kutatócsoport-vezető!
     
     
    A Lendület program hosszú távú fenntarthatósága és a kiválósági alapelvek folyamatos és következetes érvényesítése céljából bevezetett beszámolási rendben elvégezték a 2012-ben indult Lendület kutatócsoportja hároméves beszámolójának értékelését. A beszámolót két anonim bíráló véleményezte, majd az AKT tudományterületi szakbizottsága – a beszámolók és a vélemények alapján – javaslatot tett a kutatócsoport hároméves tevékenységének minősítésére.
     
    A Lendület kiválósági pályázati modellben a kiemelkedő kutatócsoportok számára kizárólag teljesítményük és eredményességük teremthet hosszú távú kilátásokat: „kiváló” minősítést csak olyan kutatócsoport kaphat, amelynek teljesítménye magasan kiemelkedik az MTA kutatóhálózati átlagból, és amelynek eredményeit mind az anonim bírálók többsége, mind a szakbizottság kiválóra értékelte. „Jó” minősítést olyan kutatócsoport kaphat, amelynek eredményei elérik a Lendület-kutatócsoportoktól elvárható (az MTA kutatóhálózati átlagból kiemelkedő) szintet. Az akadémiai átlagnak megfelelő szinten teljesítő kutatócsoport a Lendület program szempontjából „megfelelő”-nek számít. Az akadémiai kutatóhálózat teljesítményátlaga alatti Lendület-kutatócsoportnak a „nem eredményes” minősítéssel kell szembenéznie.
     
    Az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport tevékenységét a bírálók véleményeit alapul véve a szakbizottság igen gondosan – a Lendület-kutatócsoportoktól elméletileg elvárható szinthez mérve – értékelte.
     
    Az MTA elnöke a hároméves beszámoló, az értékelések és a szakbizottság javaslatát egyaránt mérlegelve az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport munkáját „kiváló” színvonalúnak értékelte, ezért a 41/2013 (IX. 24.) számú MTA elnökségi határozattal elfogadott elnöki rendelkezés értelmében a kutatócsoport további támogatása mellett döntött.
     
     
     
    Lovász László elnök úr megbízásából
     
    üdvözlettel:
    Szarka László főosztályvezető
    MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály

  • 2015. december 3.

    Pázmány Péter Kalauzáról rendezett műhelykonferenciát kiemelt együttműködő partnerünk, az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2015. december 3-án. A konferencia munkájába Pázmány 400 éves érseki kinevezése és írói, lelkipásztori munkássága c. előadással kapcsolódtunk be. 
     
    Program
    Képek
     

  • 2015. december 12.

    2015. december 9. és 11. között a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 50. évfordulója alkalmából került megrendezésre Rómában a „II. Vatikáni Zsinat és résztvevői a levéltárak fényében” (Il Concilio Vaticano II e i suoi protagonisti alla luce degli archivi) nemzetközi konferencia, amelyet a Pápai Történettudományi Bizottság és a Pápai Lateráni Egyetem II. Vatikáni Zsinat tanulmányi és kutatóközpontja szervezett. A mostani konferencia a 2011-ben elindított, a zsinati atyák hagyatékának feltárására irányuló nagyszabású nemzetközi kutatómunkát zárta le, annak eredményeit összegezte. Ezáltal mintegy szerves folytatása volt a 2012-ben szintén Rómában, az említett intézmények által megrendezett „A II. Vatikáni Zsinat a zsinati atyák archívumainak fényében (Il Concilio Ecumenico Vaticano II alla luce degli archivi dei padri conciliari) konferenciának, ahol a hangsúly nagyrészt a kutatás metodológiájára és perspektíváira esett. A tudományos szimpóziumnak a Vatikán falain belül a  püspöki szinódusok aulája adott helyet.
     
    Az eseményen az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport képviseletében Tóth Krisztina tudományos munkatárs vett részt meghívott előadóként, aki a vonatkozó hazai kutatásokat koordinálta. Expozéjának címe „A magyar zsinati atyák részvétele a II. Vatikáni Zsinaton (The participation of the Hungarian Council Fathers at the Second Vatican Council) volt. Először a Kutatócsoport munkájára támaszkodva egy általános képet adott a magyar zsinati atyák zsinati részvételéről, elsősorban vatikáni levéltári kutatások és az egyházi levéltárak anyagának segítségével, kiegészítve, helyenként helyesbítve a szakirodalom meglátásait. Fontos megállapítása volt, hogy a zsinati atyák nem csak saját írásban benyújtott vagy az általános üléseken elhangzott hozzászólásaikkal, hanem külföldi zsinati atyák hozzászólásainak aláírásával, illetve különböző nemzetiségű zsinati atyákkal közösen benyújtott beadványokkal is aktívan részt vettek a zsinaton. Előadása második részében a Kutatócsoport tudományos munkatársa egy magyar zsinati atya, Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök és egy magyar zsinati szakértő, Klempa Sándor Károly O.Praem szemszögéből mutatta be, hogyan vélekedtek a zsinat egyes témaköreiről. A kiválasztás szempontját az adta, hogy Kovács részt vett a zsinat mind a négy ülésszakán és ott naplót vezetett, Klempa pedig a papjainak készített terjedelmes beszámolót a harmadik ülésszakról. Az előadó összegzésében rámutatott, hogy a kutatócsoport nem az Állambiztonság, hanem elsősorban a zsinati atyák szemszögéből végezte vizsgálódásait, illetve, hogy a zsinati atyák karrierje, neveltetése, olvasottsága, a történelmi gyökerek és az ország hagyományai is meghatároz(hat)ták véleményüket a zsinat egyes témáiról.
     
    Program
    K é p e k
    Magyar Kurír

  • 2015. december 23.

    A Vatikáni Titkos Levéltárban és a Vatikáni Apostoli Könyvtárban folytatott újabb kutatások alkalmával ismertettük a Kutatócsoport legutóbbi eredményeit (a CVH II/5. és I/11. 12. 13. köteteit) a Vatikáni Rádióban. A december 23-án este és 24-én délelőtt adásba került interjú itt hallgatható meg.