Collectanea Studiorum et Textuum


A Collectanea Studiorum et Textuum a római kutatási eredményeket nem, vagy csak részben tartalmazó monográfiákat, értekezéseket, tanulmány- és lexikonköteteket tartalmaz. Rendeltetése továbbá a hazai és bécsi (valamint egyéb) vonatkozású forrásfeltárás szolgálata, a szövegközlések mellett adattárak, segédletek közreadásával.

Rendelés: cvh@btk.ppke.hu

CLASSIS I

vol. 1
Tusor Péter

TUSOR PÉTER, „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak”. Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635–1665) (CST I/1), Budapest 2015. liv + 544 p. + 9 melléklet (hasonmások, térkép)
 
A kötet, amely egy korábbi gyűjtés kiegészítése, szakapparátussal történő „felszerelése” és sajtó alá rendezése, az eredeti Lendület-program szupplementumaként készült el. A benne közlésre kerülő forrásanyag: a Lippay György által akár bécsi udvari magyar kancellárként (1635–1642), akár az ország prímásaként (1642–1666) a nádorokhoz, országbírókhoz, kerületi főkapitányokhoz stb. írott, összesen 448 levél a 17. század középső harmadának duális, a rendek és az uralkodó között megoszló hatalomgyakorlás működésének részleteibe engednek bepillantást.
 
Szemléltetik, hogy az ország kormányzása milyen transzmissziókon keresztül működött a bécsi birodalmi központból, mi volt ebben az egyházi rend vezetőinek a szerepe, viszonya a „status saecularis” irányítóihoz. Bemutatják, hogy melyek voltak az összetett rendszer mozgásának nehézségei, buktatói (kiváltképpen a két rendi pólus, a prímás és a nádor folyamatosan hullámzó viszonya tekintetében). Megtudható belőlük, hogy milyen technikák szolgáltak a működőképesség biztosítására, alkalmasint gyors és eredményes döntések elérésére, végrehajtására. Adatoltan nyomon követhető, hogy a 17. század elején kialakult, Pázmány érseksége alatt konszolidálódott rendszer, melyben az esztergomi érsek az ország prímásaként megkerülhetetlen hatalmi központ a nádor mellett a Királyság kormányzásában, az 1650–1660-as évek fordulóján hogyan porlad szét hétről-hétre a formálódó Habsburg-abszolutizmus zátonyain.
 
Az akár kancellárként, akár prímásként írt levelek fontos mozaikkockái azok a hiánypótló információk, amelyek a császári udvarról tudósítanak. Kormányzattörténeti szempontokat vizsgálva számos hiánypótló adatot találunk az udvari döntéshozatal hivatali működésének részleteire. A magyar kormányszervek, az Udvari Magyar Kancellária, a Pozsonyi Kamara szerepére és a Magyar Tanácsra vonatkozó utalások mellett az országgyűlések előkészítése szintén gyakran visszatérő téma. Az erdélyi politikára vonatkozó szépszámú iratból kitapintható, hogy Lippaynak minden igyekezete ellenére sem sikerült Pázmány helyébe lépni az I. Rákóczy Györggyel ápolt kapcsolatok terén.
 
A politika- és kormányzattörténet mellett meghatározók a hadtörténeti dimenziók. Az iratanyagban a kifejezetten egyházi vonatkozású tematika tulajdonképpen másodlagosnak tekinthető. A levelekből egy magyar főpap rendkívül sokrétű, összetett társadalmi kapcsolatrendszere tárul fel. Kezdve a társadalmi, hivatali állásból fakadó jogi, reprezentációs jellegű érintkezések sorától egészen a személyes, mély barátság vagy épp ennek ellenkezőjének példáiig. A közlésre kerülő levelekből történelmi szerepe, kapcsolatai mellett számos személyes adatot, érdekességet is megtudhatunk írójukról.
 
Recenzió (Obeliscus)
Recenzió (Aetas)

Letöltés:
vol. 2
Tóth Krisztina

Tóth Krisztina: A szombathelyi egyházmegye története Grősz József egyházkormányzása idején (1936–1944) (CST I/2), Budapest 2015. 326 p. + 4 melléklet (fényképek)

A könyv a szombathelyi egyházmegye eddig ismeretlen 20. századi fejezetét tárgyalja, amikor az élén Grősz József állt – 1936-tól 1939-ig apostoli adminisztrátorként, 1939-től 1943-ig megyéspüspökként, 1943-tól 1944-ig pedig ismét apostoli adminisztrátorként –, folytatva a Géfin Gyula paptörténész által szerkesztett és 1929 és 1935 között kiadott három kötetes A szombathelyi egyházmegye történetét. Jelentősége kettős. Egyrészt Vanyó Tihamér szempontjait alapul véve és a vizsgált kor sajátosságaihoz igazítva egy mintaszerű egyházmegye történetet kínál. Sorra veszi a főpásztor kinevezéseinek hátterét, az egyházmegye igazgatását, a papság feladatait, szerzetesek szerepét, a katolikus oktatást, a világiak apostolkodását és a lelkiségi mozgalmakat. Másrészt a Mindszenty távollétében három alkalommal a püspöki kar élén álló Grősz József egyházi karrierjének egy korábbi fejezetébe enged betekintést, felvázolva egyházkormányzati elveit.

A szerző rendkívül széles forrásbázisra építette művét: 13 levéltár és 1 kézirattár anyagát használta, köztük jelentős számban vatikáni levéltári dokumentumokat. A kötethez függelék – forrásközlés, térképek, táblázatok –, négy egész oldalas fénykép, valamint jegyzetekkel ellátott, hosszabb angol nyelvű összefoglaló tartozik. Mindazok, akik az egyházmegye története iránt érdeklődnek vagy a Szentszék és Magyarország kapcsolatához keresnek adalékot, haszonnal forgathatják.

Letöltés:

CLASSIS II

tom. 1
Török József–Tusor Péter–Tóth Krisztina (szerk.)

TÖRÖK JÓZSEF–TUSOR PÉTER–TÓTH KRISZITNA (szerk.): Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában, (CST II/1), Budapest 2015. pp. 436 + 2 melléklet (fényképek)
 
A II. Vatikáni Zsinat bezárása 50. évfordulója alkalmából kiadott kötet a Pápai Történettudományi Bizottsággal történő kooperáció keretében, illetve ennek nyomán született. Török József és Tusor Péter előszavát követően első része tanulmányokat tartalmaz, amik új szemszögből közelítik meg a zsinat és recepciója témakörét, míg második része a kooperáció keretében végzett tekintélyes anyaggyűjtés eredményét tárja az érdeklődők elé.
 
A tanulmányok sorát Gárdonyi Mátéé nyitja, aki egy általános áttekintést adva mutatja be a teológia útkeresését a „szocialista társadalomban” a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint. Rétfalvi Balázs Kovács Sándor szombathelyi püspök zsinati részvételével foglalkozik, melyhez többek között a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban őrzött gazdag forrásanyagot vonultatja fel. Sági György Brezanóczy Pál életútját vizsgálja, különös tekintettel II. Vatikáni Zsinati részvételére. Tóth Krisztina Klempa Sándor Károly zsinati szakértőnek a zsinat harmadik ülésszakáról egyházmegyéje papjainak írt beszámolóját adja közre közvetlenül egy résztvevő szemszögéből láttatva azt.
 
A kötet nemcsak a konkrét zsinati részvételre koncentrál, hanem a határozatok, elképzelések megvalósításának lehetőségeit is felvillantja azokon a kereteken belül, amelyet a kommunista berendezkedés lehetővé tett. Jávor Miklós a hivatalos egyházi hierarchia egy aspektusát, a katolikus és protestáns „békeszervezetek”-et és „béketevékenység”-et vizsgálja a Kádár-korszakban. Beke Péter az Állami Egyházügyi Hivatal Szolnok megyei tevékenységét részletezi az 1970-es években. Benyhe Bernát pedig a Bokor közösség szerepét mutatja be a kötet legterjedelmesebb tanulmányában, széleskörű forrásfeltárás alapján.
 
Az inventárium rész Tóth Krisztina bevezetésével indul, aki a kutatástervezést, a kutatás módszertanát, eredményeit és kilátásait veszi sorra. Ezek után következik a kutatócsoport által összeállított táblázat a magyar zsinati atyák magyarországi levéltárakban fellelhető hagyatékáról, amely kiváló tájékozódási pontul szolgál az e témával foglalkozó történészeknek. A kötethez név és helymutató, illetve az egyes tanulmányokról angol összefoglaló tartozik.
 
Az inventárium táblázata bővebb változatban letölthető: Scheda Descrittiva dei padri conciliari ungheresi
A kutatást összefoglaló angol nyelvű tanulmány: Krisztina Tóth, Documents of the Hungarian Council Fathers in Hungarian Archives. Lessons and perspectives of a teamwork,  Il concilio Vaticano II alla luce degli archivi dei padri conciliari (a cura di Philippe Chenaux), Roma 2015, 253–269.

Letöltés: