2023

A Fraknói Kutatócsoport a névadó Fraknói Vilmos módszeres vatikáni kutatásainak továbbvivője. Történettudományi szaksorozata, a 2004 óta megjelenő Collectanea Vaticana Hungariae a Fraknói-féle Monunumenta Vaticana Hungariae folytatója. Működésének esszenciája, hogy míg a kutatás és az eredmények prezentálásának helyszíne meghatározóan Róma, a feldolgozó munka hazai kutatóhelyeken, mindenekelőtt a PPKE-n folyik. A vatikáni kutatások rendszerint egyénileg, vagy kisebb egységekben történnek. Fennállása történetében most először a Fraknói Kutatócsoport közös római kutatóutat szervezett az Örök Városba, 2023. május 29. és június 4. között. A levéltári expedíciónak tagja volt Szovák Kornél, a Moravcsik Intézet Igazgatója, aki a CVH szerkesztőbizottságának titkáraként vezető tagja a csapatnak. Az infrastrukturális hátteret a felújított Szent István Ház szolgáltatta. Május 31-én, szerda délelőtt a Kutatócsoport tagjai udvariassági látogatást tettek a Vatikáni Apostoli Levéltár püspök-prefektusánál. Mons. Sergio Pagano már a CVH indulásától fogva támogatója a Fraknói Kutatócsoport munkájának, 2015-ben Budapesten, 2022-ben Rómában prezentálta és méltatta eredményeit.

Az egy hetes kutatóút során a Kutatócsoport tagjai szerteágazó levéltári kutatásokat folytattak. Időrendben haladva Fedeles Tamás, a kutatócsoport tudományos tanácsadója és társvezetője a 2016-ban megkezdett kutatásait folytatva a 14. századi pápai adószedők tevékenységével kapcsolatban végzett forrásfeltáró munkát. Ezúttal a francia származású Helias de Vodronio kamarai klerikus, a német egyháztartományok, valamint a Cseh, a Magyar, a Lengyel, a Dán és a Svéd Királyság területére 1372-ben kinevezett apostoli nuncius kollektori működésére vonatkozó adatokat gyűjtötte a Registra Vaticana sorozat köteteiből.

Szovák Kornél folytatta VI. Sándor supplicatiós regisztrumainak átnézését, melyet 2010-ben Dreska Gáborral együtt kezdtek meg. Emellett a Vatikáni regisztrumok közül V. Márton pontifikátusának idejét vizgálta.

Nemes Gábor szintén a korábbi kutatásait folytatta. A Vatikáni Apostoli Levéltárban bréveregisztrumokat (Dataria Apostolica, Brevia Lateranensia; Arm. XXXIX.), és bréve fogalmazványokat (minute, Arm. XL.) nézett át. Az Archivio Storico Capitolinóban pedig a tavaly megkezdett munka nyomán a közjegyzői levéltár (Archivio Notarile Generale Urbano) 16. századi regisztrumköteteit (Sezione LXVI., Libri Instrumentorum) nézte át az 1509 és 1511 évekről.

Kanász Viktor a Kutatócsoport érkezését megelőző három hétben is a Vatikáni Apostoli Levéltában és az Apostoli Könyvtárban kutatott, amely során elsősorban az I. Ferdinánd mellé rendelt szentszéki nunciusok levelezését vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy a patinás Nuntiaturberichte aus Deutschland-sorozat vonatkozó köteteiből sok fontos magyar vonatkozású adat kimaradt, vagy csak rövid regeszta formájában került közlésre. Emellett több, máig publikálatlan nunciusi levelet talált. Ezenkívül a korabeli velencei nunciatúra magyar vonatkozású híreit is összegyűjtötte, amelyek fontos adalékokkal szolgálnak az 1540-60-as évek magyarországi egyház- és hadtörténetéhez, illetve az oszmán-ellenes küzdelmek korabeli megítéléséhez.

Kruppa Tamás a Vatikáni Levéltár Fondo Borghese gyűjteményében folytatott kutatásokat, amelynek témája a magyarok jelenléte II. Rudolf prágai udvarában volt. A témához nunciusi jelentéseket, ezen belül főleg Filippo Spinelli prágai pápai nuncius jelentéseit nézte át az 1599-1601 közötti időszakból. A kötetekben a már említett jelentések mellett a nuncius által beküldött egyéb iratok is megtalálhatók, amelyek azt a célt szolgálták, hogy háttéranyagként felhasználva megkönnyítsék a szentszéki döntéshozók tájékozódását és döntéseit. A kutatás eredményeként elmondható, hogy bár kiépített intézményi hálózattal, reprezentációval a magyarok Prágában nem rendelkeztek, a török háború miatt igen sok hír szólt róluk, illetve erdélyi viszonylatban több követség jelenléte is jól dokumentálható II. Rudolf udvarában.

Tusor Péter elsősorban a Processus Consistoriales Episcoporum ex Regnis Sacrae Coronae Hungariae I. (1605–1665), valamint a Series Episcoporum Regni Hungariae ex archivis Hungariae et Vaticanis compilata (1605–1665) c. munkáihoz végzett pótkutatásokat a vatikáni levéltárban egy 27 éve kezdett részprojekt első felének befejezéséhez. A konzultált archivisztikai egységek: AAV P. Cons., vol. 21. 23. 40; P. Dat. 4. 23; P. Vienna n. 21. 24. 44; AAV Act. Misc., vol. 97–98. Kiegészítette továbbá az idén márciusban kezdett levéltári vizsgálatát, amely az árpási oltárkép keletkezésének politikai kontextusára irányul. A konzultált kötetek: AAV Segr. Stato. Germnia, vol. 184 és 34; Vescovi e prelati, 36. 64. 67. Megjegyzendő, hogy a vatikáni levéltár kutatási szabályzata szerint egy nap csupán három levéltári egység kérhető ki. Az emiatt fennmaradó munkaidőben szokás szerint kiegészítő könyvészeti anyaggyűjtést folyatatott az apostoli könyvtárban.

Oláh Róbert első vatikáni kutatása során a bécsi nunciatúra 18. századi levelezését kutatta püspöki ágensekről szóló utalásokat keresve. Emellett szintén a bécsi nunciatúrai anyag 18. századi kánoni kivizsgálásait kutatta, amiben vizsgálat alatt álló, vagy tanúskodó győri kanonokok életrajzi adatait gyűjtötte készülő győri székeskáptalani proszopográfiai adatbázisához.

Rétfalvi Balázs a Vatikáni Apostoli Levéltárban végzett egy munkahetes kutatása során nyolc szombathelyi püspök, 1777 és 1901 közötti  kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvét tanulmányozta a Konzisztoriális Kongregáció levéltárának Processus Consistoriales sorozatában. A bécsi apostoli nunciatúrán lefolytatott processusok fontos adatokat őriztek meg a szombathelyi püspökök személyére, továbbá a püspöki székváros és az egyházmegye történetére vonatkozóan. Emellett a római és a párizsi nunciatúra levéltárának 1939 utáni magyar vonatkozású iratait tekintette át.

Sági György a pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában és a Vatikáni Apostoli Levéltárban egyaránt végzett kutatásokat. Előbbiben az Apostoli Szentszék és a magyarországi zsidó közösség soá alatti (1944–1945) vonatkozásait tekintette át, pontosítva jegyzeteit. Ebből a tervei szerint monografikus forráskiadványt szeretne majd összeállítani, ami a CVH köteteként jelenhetne majd meg. Ezen kívül készülő disszertációjához gyűjtött még további kiegészítő forrásokat Grősz József érsek működését vizsgálva. A másik archívumban pedig az 1945 utáni bécsi nunciatúrai anyag fasciculusaiban folytatott vizsgálatot, kiemelten ezúttal a Mindszenty Józseffel összefüggésben lévő iratokat tekintve át az 1940-es, 1950-es évek fordulóján; egyúttal pedig Giovanni Dellepiane bécsi internuncius, majd nuncius a magyarországi egyházi helyzetről írt korabeli feljegyzéseit és jelentéseit.

A Fraknói Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin, a kutatócsoport munkáját segítette, többek között annak szervezésében és előkészítésében.

A levéltári kutatás mellett Rómában tartotta meg a Kutatócsoport a következő akadémiai évet megtervező konzisztóriumát. Tusor Péter, Szovák Kornél, Kruppa Tamás, Kanász Viktor és Sági György a Vatikáni Rádiónak adott interjút a Kutatócsoport legújabb kiadványai kapcsán. Ezek a későbbiekben kerülnek adásba. Emellett Kanász Viktor a Mária Rádió hallgatói számára mutatta be, hogyan viszi tovább a Kutatócsoport Fraknói Vilmos szellemi örökségét (az interjú itt hallgatható meg). A vatikáni és más római könyvtárak számára a legújabb kutatócsoporti kiadványokat a két évtizedes gyakorlat szerint Tusor Péter juttatta el.

Végezetül a szentszéki gyűjtemények hétvégi zárvatartása alatt a Kutatócsoport tagjai az egykori Pápai Állam területén tettek két autóval tanulmányi kirándulást, amely során felkeresték a farfai bencés apátságot, valamint Rieti, Spoleto és Trevi városokat és templomjait. Trevit kifejezetten amiatt, mert püspöki titulusát annak a Központi Szemináriumnak a rektora viseli idén februártól, ahol a Kutatócsoport budapesti székhelye található. 

A vatikáni levéltári kutatótermekben nem megengedett – és egyébként sem ildomos az ilyesfajta – fényképezés. Magáról a kutatásról az iménti beszámolókon túl majd a publikált eredmények tanúskodnak. Minden másról pedig az alábbi galériában található fényképek adnak számot.

A 94. Ünnepi Könyvhét keretében mutatták be 2023. június 8-án a sárvári vár díszermében Bilkei Irén Hermelines subák, vízjeles papírok és a szelídített szarvas. Hétköznapi élet a Nyugat-Dunántúlon a 15-16. században című, a Nádasdy Kulturális Központ és a Szülőföld Könyvkiadó közös gondozásában megjelent könyvét.

A vendégeket a Nádasdy Kulturális Központ vezetője, Takács Zoltán Bálint és Máhr Tivadar alpolgármester köszöntötte. A kötetet a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa, a régió késő középkori és kora újkori történetével is foglalkozó Viktor Kanász mutatta be. Ennek során kiemelte, hogy a kötet célja az írott (okleveles), a régészeti, valamint a képi források segítségével rekonstuálni, hogyan éltek a 15-16. században Vas, valamint Zala vármegyében, elsősorban a Nádasdyak és a Kanizsaiak udvarában, birtokain, valamint szomszédságában. Ehhez Bilkei Irén egy fontos forráskorpuszra, az általa már évtizedek óta kutatott zalavári és kapornaki konventek Mohács utáni hiteleshelyi okleveleire támaszkodott.

A Nádasdyak hagyatéka sorozat 2. kötete egyes fejezeteinek ismertetését követően Kanász Viktor reményét fejezte ki, hogy a most napvilágot látott munka felhívja majd arra is a figyelmet, hogy a Kanizsai, valamint a Nádasdy család - különösen Nádasdy Tamás - történetének megírása a mai napig várat magára.

A Mária Rádiónak adott interjút a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Kanász Viktor. Május 30-án délelőtt, a Napindító című műsorban Perczel Éva kérdéseire válaszolva mutatta be, hogy a Kutatócsoport a szisztematikus vatikáni kutatás és forrásfeltárás, illetve publikálás révén hogyan viszi tovább Fraknói Vilmos szellemi örökségét. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a középkortól a 20. századig bezáróan kutatják és publikálják a Kutatócsoport tagjai a szentszéki-magyar kapcsolatok évezredes történetének fontos momentumait. Hangsúlyozta, hogy az eredményeket Magyarországon, illetve a külföldi kutatók számára is elérhetővé teszik, valamint külön figyelmet fordít a Kutatócsoport arra, hogy a kötetei teljes terjedelemben online is ingyenesen elérhetőek legyenek (ld. itt).

Az interjút itt hallgatható meg.

Tusor Péter Az 1635-ös nagyszombati egyetemalapítás és pápai "akkreditációja" címmel tartott előadást a "Pázmány 30" Egyetemtörténeti Emlékülésen 2023. május 10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál termében. További részletek, képek a Magyar Kurír oldalán itt. Az előadás meghallgatható itt (1:10:33-tól). Az előadás ppt-je itt, az emlékülés  programja pedig itt érhető el. – 2023. május 18-án győri az Apátúr-ház dísztermében rendezték meg "A Győr a nyugati kereszténység védőbástyája" című konferenciát, melyen Tusor Péter is előadást tartott. Előadása címe: Török háborús pszichózis a bécsi udvarban – Antonio Pignatelli nuncius jelentései Rómába (1668. június – 1670. május). Az előadás ppt-je: itt.  A győri vár visszafoglalása 425. évfordulójára rendezett a konferencia  programja: itt. Emellett Nemes Gábor tudományos főmunkatárssal együtt a két szekció levezető elnöki feladatait is ellátták. A konferencián a pázmányos történészhallgatókat Fejér Dávid és Rózsa Norbert képviselték Tusor Péter egyetemi szemináriumáról.

2023. május 24-én a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete Politikai, társadalmi és kulturális szövetségek a kora újkorban címmel szervezett konferenciát, amelyen Kruppa Tamás előadóként vett részt. Adalékok az 1501. évi magyar-velencei-papi szövetség történetéhez. Egy oszmánellenes liga anatómiája címmel megtartott előadásában egy eddig feltáratlan velencei eredetű levelezésanyag feldolgozása során elért legfrissebb kutatási eredményeit osztotta meg a jelenlévőkkel.

2023. május 2-án, a Központi Papnevelő Intézetben tartotta a Fraknói Kutatócsoport a Collectanea Studiorum et Textuum I/5-ös, A magyar katolicizmus és Trianon címet viselő kötetének bemutatóját. A tanulmánykötet Sági György  tudományos segédmunkatárs szerkesztésében és Tusor Péter kutatócsoport-vezető sorozatszerkesztésében látott napvilágot. A rendezvény elején Tusor Péter köszöntötte a megjelenteket, majd röviden szót ejtett a Kutatócsoport szervezésében és finanszírozásában 2021-ben megrendezett Trianon és az Egyház konferenciáról, mely jelen mű előzményének tekintendő.

A kutatócsoport-vezetői megnyitót követően kezdődött a kötet tartalmának, eredményeinek ismertetése. Elsőként Rétfalvi Balázs és Jávor Miklós, a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársai vették sorra a közölt 10 tanulmányt, röviden elemezve és szélesebb kontextusba is elhelyezve azokat, valamint informatív kiegészítéseket téve a téma vonatkozásában. Esetenként személyes észrevételeiket is megosztották, további kutatási javaslatokat is megemlítve.

Őket követően Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport vezetője vette át a szót. Mondandójában alapmű születéseként értékelte a tanulmánykötet elkészültét. Kiemelte, hogy hasonló szemléletű munkával protestáns szemszögből nincs tudomása, hogy létezne, noha persze tanulmányok születtek. Beszédében hangoztatta, hogy jelen kiadvánnyal mindenképpen bővül a Trianon-kutatás perspektívája, újabb nézőpontok kerülnek be a tudományos diskurzusba. Hangsúlyozta, hogy a közölt tanulmányok felépítéséből is egyértelműen látszik, hogy folyamatokban kell vizsgálni Trianon traumáját is, nem csak az akkor, 1920. június 4-én megtörtént eseményt, hanem annak a társadalom különböző szegmenseire, jelen esetben az egyházi intézményekre és személyekre gyakorolt hatásának menetét is érdemes feltárni. Mindez évtizedekkel is megnöveli a vizsgálat tárgyát képező időintervallumot. Az esemény a Trianon 100 és a szintén az MTA Lendület-program keretében 2012-ben alakult Fraknói Kcs. első, de remélhetőleg nem utolsó kooperációs alkalma volt. 

A tanulmánykötet Open Acess hozzáférhető és letölthető itt.

A Fraknói Kutatócsoport a pápalátogatás kapcsán az elmúlt hetekben bekapcsolódott több rendezvény szervezésébe. Április 11-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében vett részt egy kerekasztal-beszélgetés előkészítésében és lebonyolításában, közreműködött a kezdeményezésére megvalósult pápaságtörténeti Rubicon-szám szerkesztésében, illetve a PPKE BTK podcast-műsorában adtak interjút a Kutatócsoport munkatársai. A PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet szervezésében zajló Latinitas Hungarica-sorozat kertében Nemes Gábor és Tusor Péter tartott előadást.

Nemes Gábor Középkori pápai oklevelek Magyarországon címmel április 19-én adott elő. Előadása összefoglalója: 
"A Kárpát-medence levéltáraiban 1064 kéziratos példány – köztük 344 eredeti – 672 oklevélszöveget őrzött meg. Ha összevetjük ezt a számot a Vatikáni Levéltárban fennmaradt magyar vonatkozású pápai kiadványokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy a középkori magyar királyságba küldött pápai okleveleknek legfeljebb 2-3%-a őrződhetett meg korunkra. A fennmaradt pápai kiadványok tematikájuk alapján a következők szerint csoportosíthatók. Nagy részük perek vagy kiváltságok ügyében kelt, míg a diplomáciai, a kinevezési és a confessionale típusú ügyekben kiadott oklevelek száma elenyészően kevés. A pápai bullák sorsának vizsgálatában segítséget jelentenek a régészeti feltárások során előkerült ólombullák is. Angliában, valamint Németország, Ausztria területén több bullát is találtak sajátos városi környezetben: latrinákban és hulladékgödrökben. A kutatás kizárta, hogy ezek a protestáns reformáció idején antiklerikális jellegű cselekmények során kerültek volna oda, egyértelműen még a középkor folyamán dobták ki őket ezekre az „illetlen” helyekre. Céljuk minden bizonnyal a megsemmisítés, a másodlagos felhasználás megakadályozása lehetett. Nagy számban kerültek elő sírokban is pápai bullák szerte Európában. Magyarországon talán a leghíresebb Janus Pannonius pécsi sírja, de találtak Egerben, Veszprémben, Abasáron és Rudinán is."

Tusor Péter a tegnapi napon, április 26-án tartotta meg A vatikáni levéltár Hungaricumai a kora újkorban című előadását. Ennek összefoglalója:
"Az V. Pál által 1611-ben alapított vatikáni levéltár a 15. század végétől, 16. század elejétől a középkorral összevetve változatosabb forrásanyagot őriz. A bulla-, bréve-, szupplikáció-regisztrumok, konzisztoriális és kamarai akták sorozatai mellett egyre nagyobb számban maradtak fenn eredetiben a Magyarországról az Apostoli Székhez intézett uralkodói és egyéb misszilisek. A pápákhoz intézett levelek nyelve kizárólagosan latin, egyéb címzettek esetében is csupán elvétve olasz. Az olasz nyelv aránya az 1630-as évektől kezd valamelyest növekedni. A leveleket őrző legfontosabb fondok: Angyalvár (Archivum Arcis), az Államtitkárság (Secretaria Status) és a Borghese pápai dinasztia levéltára. A Magyarországra küldött pápai „levél” és „oklevél” jellegű brévék forrásértéke a kora újkorban szintén jelentős. Új forrásőrző sorozataik: Epistulae ad Principes, Registra Brevium.
A konzisztoriális levéltár mind nagyobb számban őrzi a bullák kiállításának alapjául szolgáló előkészítő iratokat (cedula/controcedula consistorialis, relatio/praeconisatio/propositio consistorialis). 1612-től kezdődik a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek sorozata. A változatos elnevezésű forráscsoport (processus informativus/canonicus/inquisitionis) főpapok életútjáról, illetve egyházmegyék állapotáról tett szóbeli tanúvallomásokból áll. Az esetek többségében latin nyelven tett tanúvallomások lejegyzését tartalmazzák „függő”, olykor „egyenes” beszédben. A jegyzőkönyvekhez csatolt mellékletek rendkívül változatosak: püspöki önéletrajzok, születési, iskolai bizonyítványok, kinevezési iratok, stb. Ezek jórészt hazai „kiadmányok”, melyek a Vatikán falai között maradtak meg az utókorra."
Külön említésre méltók a Vatikánban található peranyagok. Ismertetésük azonban már egy másik Latinitas Hungarica előadás témájául fog szolgálni a 2023. évi magyarországi pápalátogatáshoz kapcsolódóan – zárta előadását Tusor Péter, utalva Fedeles Tamás és Kanász Viktor később tartandó referátumaira.

Szent Péter utódának 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatására készülve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport aktív közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a pápalátogatás egyik helyszínén, a PPKE ITK aulájában.  A házigazda Cserey György dékán mellett a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont részéről  Ujházi Loránd, a Fraknói Kutatócsoportból pedig Tusor Péter, Fedeles Tamás, Kanász Viktor és Rétfalvi Balázs vett részt. A beszélgetést Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja moderálta. Az alkalom  elősegítette a PPKE karai közötti tudásmegosztást.

Az alább látható fotókat Sági György készítette.

Új Ember

A Fraknói Kutatócsoport korlátozott lehetőségei dacára aktívan részt vesz a római tudományos életben. Aktív és kreatív kapcsolatai a vatikáni levéltár mellett több külföldi intézetre, római egyetemre kiterjednek. E közel két évtizedes kooperáció eredménye Giulio Merlani most megjelent olasz nyelvű monográfiája. A Collectanea Vaticana Hungariae legújabb, I/22. kötetének címe: “Papato e politica internazionale nel Seicento. Il nunzio Francesco Buonvisi alla corte di Leopoldo I d’Asburgo imperatore e re d’Ungheria” (Budapest–Roma 2023). Magyarul: „Pápaság és nemzetközi politika a 17. században Francesco Buonvisi nuncius I. Lipót császár és magyar király udvarában”. A munka (letölthető itt) a luccai származású pápai diplomata, Francesco Buonvisi 1678-ig végzett külpolitikai tevékenységére összpontosít, különös tekintettel a császári és királyi udvarban töltött első éveire. A nunciatúrák prizmáján keresztül, az államtitkársági iránymutatások s a kuriális  működési módszerek bemutatása révén leírást nyújt a pápaság újradefiniálása és újjászületése összetett folyamatának céljairól s hatásairól a 17. század második felében. Mindazon római törekvésekről, melyek az 1680–1690-es években Magyarország szinte teljes területének felszabadításához vezettek a másfél évszázados oszmán uralom alól. A friss szemléletű, kiváló módszertant követő monográfia alapjául szolgáló doktori disszertációt szerzője, Giulio Merlani 2020. februárban védte meg Sapienza Università di Roma professzorai előtt. (Két korábbi, az Università Pontificia Gregorianán készült értekezés publikálása vagy vatikáni–magyar történeti sorozatban: CVH II/2 és CVH I/6.)

Fedeles Tamás, a PTE professzora, egyben pedig a Fraknói Kutatócsoport tudományos tanácsadója és társvezetője ma vette át nagydoktori oklevelét a Magyar Tudományos Akadémián. (A tavaly márciusi védésről információk itt.)

2023. március 10-én 17 órakor került sor a Pontificia Università Gregoriana és az Archivum Historiae Pontificiae legújabb kezdeményezésének: a pápaság történetével foglalkozó állandó szeminárium sorozat (Seminario permanente di Storia del Papato) második szemináriumára. Ez alkalommal Caterina Capuccio, Universität Wuppertal középkori történészeti kutatója tartott előadást a La Cappella papale: origine e sviluppo di un’istituzione della Curia romana (sec. XII-XIII). Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot a vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

Az előadást Andrea Verardi a Pontificia Università Gregoriana egyetemi docense nyitotta meg. Röviden bemutatta Caterina Capuccio életajzát és szemináriumának témáját, hozzáfűzve, hogy a közeljövőben egy kötetben is meg fognak jelenni a szóban forgó disszertáció eredményei.

Ez után, Caterina Capuccio, az Universität Wuppertal kutatója először is bemutatta a pápai káplán címet általánosságban: a pápai káplánok/szubdiakonusok a pápához szorosan kötődő klerikusok voltak. A pápa szentelte fel őket és csak az ő engedélyével kaphattak ennél magasabb rendű felszentelést. Ezután részletezte a kutatásának menetét. A legtöbb pápai káplán nemcsak Rómában, hanem más egyházmegyékben is gyakorolhatták tevékenységüket. Úgy szólva ők a pápa egyfajta funkcionális elitje voltak, nem kevés tagjukat püspökké szentelték, bíborossá kreálták, vagy mint III. Ince pápa esetében, pápává választották. Cappuccio kiemelte, hogy a disszertációja a pápai káplán cím kezdeti bevezetésére korlátozódik 1046-tól egészen III. Ince pápa pontifikátusa végéig (1198–1216). A projekt főként a milánói és salzburgi egyházi tartományokra fokuszál. A munka magját a pápai kápolna tagjainak prozopográfiai elemzése adja.

2023. február 28-án 17 órakor a Fraknói-műhelyelőadások negyedik alkalma. Ezúttal a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Oláh P. Róbert adott elő készülő doktori témájának egy fejezetéből. Címe: "Út a stallumig, A kora újkori győri székesegyházi kanonokok iskolázottsága és káptalanba kerülésük". 

Az online alkalmat Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében kifejtette, hogy az előadás-sorozat célja még nem publikált egyháztörténeti részkutatások bemutatása, illetve megvitatása. A Kutatócsoport lehetőség szerint külső előadók számára is fórumot kíván biztosítani ezzel az tudományos előadássorozattal.  

Oláh P. Róbert előadását két nagyobb részre bontotta, amely során először a 17. és 18. századi győri székeskáptalan kanonokjainak az egyetemjárási szokásait és a testület iskolázottságának jellegzetességeit vizsgálta a proszopográfia módszertanának segítségével. Ennek során, összehasonlításként kitért ugyanezen győri testület középkori viszonyaira, így adva átfogó képet hosszútávú egyetemjárási és iskolázottsági tendenciákról. Előadásának második részében a 18. századból hozott esetekkel szemléltette a káptalanba történő bejutás egy jellegzetes módját, a kommendálás intézményét.

A 4. Fraknói-műhelyelőadást a Kutatócsoport szokásos meetingje követte.

2023. január 24-én 17 órakor került megrendezésre a harmadik Fraknói Műhelyelőadás a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében. Ennek során Nagy Katalin, a Fraknói Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatási rezidense és Giulio Merlani, a La Sapienza római egyetem doktori hallgatója egy XVI. századi témáról tartottak előadást Gregorio XIII e l’Europa orientale: La visita apostolica del vescovo di Stagno Bonifacio de Stefani címmel.

A Műhelyelőadást a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter nyitotta meg. Beszédében üdvözölte és megköszönte a résztvevők jelenlétét, bemutatta a kutatócsoport tevékenységét, valamint a Collectanea Vaticana Hungraiae kötetsorozat jövőbeli projektjeit is összefoglalta. Megemlítette, hogy a sorozatban hamarosan napvilágot lát Merlani Buonvisi-monográfiája. Egyúttal aláhúzta, hogy ez az első olasz nyelvű előadás a Fraknói Műhelyelőadások sorozatában.

Ezután Giulio Merlani tartotta az előadás első részét. Felszólalásában az apostoli látogatás előzményeire és szervezésének mozzanataira fókuszált. Bemutatta, hogy a tizenhatodik század utolsó évtizedeiben, a Trentói/Trienti Zsinat és a lepantói csata nyomán hogyan került Róma figyelmébe Közép-Kelet-Európa, azzal a céllal, hogy az oszmán uralom felszámolása által a heterogén dunai-balkáni világ visszakerüljön a katolikus kereszténység szellemi és geopolitikai határai közé. Így XIII. Gergely pápa 1580-ban megbízta Raguzai Bonifác püspököt, valamint néhány jezsuita misszionáriust, hogy tegyen apostoli látogatást olyan területeken mint a dalmát, a bosnyák és a magyar, és ellenőrizze a a szultán alattvalóinak számító katolikusok és ortodoxok életkörülményeit és a török világgal való többszörös kapcsolatukat. Merlani különösen kitért a Vatikáni Apostoli Levéltárban fellelt dokumentumokra, többek között egy a XIII. Gergely pápától Raguzai Bonifácnak küldött Instructio-ra, amiben összefoglalta az apostoli látogatás célját: a tridentiánus diktátumok alkalmazásának ellenőrzését.

Az előadás második részét Nagy Katalin tartotta. Felszólalásában bemutatta a stagnói püspök biográfiájának legfontosabb adatait, rávilágítva, miért pont De Stefanit bízta meg a pápa ezzel a kiemelkedően fontos feladattal. Majd az Apostoli Levéltár és a római Jezsuiták Levéltárának eredeti dokumentumainak elemzése segítségével kitért az apostoli látogatás főbb állomásaira.

A magyar és olasz kutató műhelyelőadása rávilágított arra a tényre, hogy bár a régebbi és újabb magyar kutatás számára Raguzai Bonifác apostoli látogatása jól ismert téma, mindeközben a nemzetközi tudományosság számára még sok tekintetben ismeretlen alaknak számít, amit a témához felhasznált újonnan feltárt levéltári dokumentumok is igazolnak.

A Fraknói Kutatócsoport legújabb kezdeményezése, az olasz nyelven tartott műhelyelőadás a nemzetközi nyilvánosság figyelmét is felkeltette: az online előadást figyelemmel követték Magyarországról, Olaszországról, főként Róma és Viterbo városából, ezentúl Franciaországból és Kínából is bejelentkeztek.

Ez előadások ppt-je itt érhető el.

2023. január 23-án 17 órakor vette kezdetét a Pontificia Università Gregoriana és az Archivum Historiae Pontificiae legújabb kezdeményezése: a pápaság történetével foglalkozó állandó szeminárium sorozat Seminario permanente di Storia del Papato címmel. Az eseménysorozatot Prof. Samu Niskanen, a Helsinki Egyetem középkori történelmi tanszékének egyetemi docense L’Historia Apostolica di Aratore: la sua edizione e papa Vigilio című előadásával nyitotta meg. Ez alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

Az aznapi előadást Roberto Regoli, a Pontificia Università Gregoriana egyháztörténeti tanszék vezetője és ordinarius docense és Andrea Verardi szintén a Pontificia Università Gregoriana egyetemi docense nyitották meg, bíztató szavakkal mutatva be a szeminárium sorozatot. A kezdeményezés teret biztosít az egyháztörténelemmel foglalkozó kutatók számára egész Európából, így az egyetem székhelye lehet annak a közös találkozópontnak, ahol a kutatók megvitathatják az egyháztörténelemmel és a pápaság történetével kapcsolatos kutatásaikat, álláspontjukat. Ennek során a történelmi nézőpont mellett a művészettörténetet és a kulturális örökséget elemző tanulmányok is előtérbe kerülhetnek.

Prof. Samu Niskanen, körülbelül egy órás előadásában összefoglalta kutatásait a Historia Apostolica-t Aratore kiadásáról. Kutatásának célja a középkori művek kiadási körülményeinek tanulmányozása. Ismertette, hogy a középkorban az új művek kiadásában a pápai részvétel egy állandó jelenségnek számított a negyedik századtól. Esettanulmányában arra fókuszált, hogy bemutassa Aratore késő-antik írót, hogyan vitte előre irodalmi tevékenységében Virgiliusz pápával való kapcsolata. Aratore művének népszerűsége nagyrészt annak köszönhető, hogy az irodalmi projekt a pápa hozzájárulásában született. A pápai részvétel egy erőteljes promóciós eszközt nyújtott Aratore művének elterjesztéséhez és későbbi sikeréhez. Prof. Samu három fő pontban fejtette ki tanulmányát: először is részletesen bemutatta, hogy egy olyan műről van szó, amelynek tartalma a San Pietro in Vincoli bazilikára utal, ezután magának a publikálásnak a helyéről beszélt, majd pedig elemezte a San Pietro in Vincoli bazilika falain olvasható Historia Apostolica részleteit. Előadását a Publication and the Papacy in Late Antiquity and the Middle Ages monográfiájának bemutatásával zárta.