Collectanea Vaticana Hungariae


A Collectanea Vaticana Hungariae pozitivizmus-kori elődjén túlmenően (Monumenta Vaticana Hungariae) a vatikáni magyar történeti kutatások témakörébe vágó monográfiákat, tanulmányokat, regesztaszerű és teljes forrásközléseket, repertóriumokat és bibliográfiákat közöl, minden további belső – műfaji – tagozódás nélkül.

Rendelés: cvh@btk.ppke.hu

CLASSIS I

vol. 1
Artner Edgár
ARTNER EDGÁR, „Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája”. A Vatikáni Levéltárnak azok az okiratai, melyek őseinknek a Keletről Európát fenyegető veszedelmek ellen kifejtett erőfeszítéseire vonatkoznak (CVH I/1), kiad. SZOVÁK KORNÉL–TÖRÖK JÓZSEF–TUSOR PÉTER, Budapest–Róma 2004. ccvi + 336 p. + 11 melléklet (képek, facsimilék, térkép)
 
A kézirat a vatikáni levéltár legkülönfélébb fondjaiból, a 13 –17. század közötti időszakból összesen 206, javarészt kiadatlan történeti dokumentum betűhív átírását tartalmazza. A latin és olasz nyelvű iratok számottevő része pápai (levél)brévékből áll, amelyeket tizedszedői iratok, nunciusi jelentések és instrukciók egészítenek ki.
 
A kötethez magyar nyelvű apparátus, Bibliográfia (pp. 271–276), továbbá részletes, latin nyelvű Index (pp. 276–304) és bőséges, jegyzetelt angol nyelvű tartalmi Összefoglaló és Tartalomjegyzék tartozik (pp. 305–335). (A kötet önállóan is megjelentetett, saját mutatóval ellátott Bevezetésére lásd az Excerptumot.)
Letöltés:
vol. 1 Excerptum
Tusor Péter
TUSOR PÉTER, Magyar történeti kutatások a Vatikánban (CVH I/1exc.), Budapest–Róma 2004. ccxxx p. + 7 melléklet (képek, facsimilék)
 
Az első kötet önálló kiadványként és saját címmel megjelentetett bevezetése az Apostoli Szentszék levéltáraiban végzett magyar kutatásokat tekinti át a 16. század végétől napjainkig. Bemutatja a különféle kutatástörténeti periódusokat, kiadványokat, a fontosabb és rendre ismétlődő problémákat. A monográfia egy rangos és nemzetközi vonatkozásaiban is jelentős „részdiszciplina” elemzésével szemléletesen diagnosztizálja a magyar történettudomány alapvető hiányosságát: a nyugat-európai példákkal ellentétben a századokon átívelő intézményi, még inkább projekt- kontinuitás fogyatékosságát, illetve az ebből fakadó folytonos újrakezdések parabolikáját. Fő tézise: a magyar tudományosságnak és államnak szakmai, morális és jogi kötelessége Fraknói Vilmos örökségének méltó ápolása és továbbvitele: azaz egy valódi magyar történeti intézet fenntartása és működtetése Rómában.
 
Tartalmazza a római, vatikáni anyagról készült magyarországi másolatok, mikrofilmek jegyzékét. E kutatástörténeti adatgyűjtés nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a diszkontinuitás végre kiküszöbölődjék a három évszázados vatikáni magyar kutatások történetéből. A magyar nyelvű kötethez külön Bibliográfia (pp. clxxxix–cciv), Index (pp. ccviii–ccxiv) és bőséges, jegyzetelt angol nyelvű tartalmi Összefoglaló, Tartalomjegyzék (pp. ccxv–ccxxix) tartozik.
Letöltés:
vol. 2
Galla Ferenc

GALLA FERENC, Ferences misszionáriusok Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 1718. században (CVH I/2), kiad. FAZEKAS ISTVÁN, Budapest–Róma 2005. 408 p. + 6 melléklet (képek, térkép)

A magyar nyelvű, adatgazdag missziótörténeti monográfia a ferences rend különféle ágai, kiváltképpen a minoriták és obszervánsok 17. századi felső-magyarországi és erdélyi hittérítő tevékenységét mutatja be. A főként olasz származású misszionáriusok jelentésein, Rómába küldött levelein alapuló munka látóközelbe hozza Magyarország kora újkori egyháztörténetét.

Használhatóságát a hazai és a nemzetközi tudományosság számára a Sacra Congregazione de Propaganda Fide archívumából és más római levéltárakból származó anyagra épülő óriási szakapparátus, ezen források mutatója (pp. 359–362), a Bibliográfia (pp. 363–367), alapos Index (pp. 369–390), továbbá kimerítő, jegyzetekkel és fejezetcímekkel ellátott angol nyelvű Összefoglaló és Tartalomjegyzék könnyíti meg, teszi lehetővé (pp. 391–406).
Recenzió

Letöltés:
vol. 3
Tusor Péter

TUSOR PÉTER, Purpura Pannonica. Az esztergomi „bíborosi szék" kialakulásának előzményei a 17. században (CVH I/3), Budapest–Róma 2005. 334 p. + 17 melléklet (képek, facsimilék, térkép)

E munka a Bíborosi Kollégium és a magyar egyház évezredes kapcsolatainak problémaérzékeny tárgyalása. Középpontjában az a törekvés áll, amellyel Európa keresztény uralkodói befolyásolni igyekeztek a bíborosi kinevezéseket, leginkább alattvalóikét. Nálunk Mátyás királynak köszönhetően terebélyesedett ki ez a jogszokás.

Az önálló magyar államiság megszűnése azonban azzal járt, hogy a magyar főpapok csak császári jelöltként lehettek a római egyház kardinálisai. Míg Pázmány Péternek sikerült ez, utódainak már nem. Lippay György és Szelepchény György prímások Rómában és Bécsben egyaránt a legváltozatosabb egyházpolitikai, diplomáciai eszközöket vetették be, széleskörű kapcsolatrendszert mozgósítottak kinevezésük érdekében.

Lippay fő érvként azt hangoztatta, hogy a Bíborosi Kollégiumban Magyarországnak történelmi jogosultsága van egy saját helyre. A részletekbe menően rekonstruált, izgalmas fordulatokban sem szűkölködő, a korszak bel- és külpolitikai összefüggéseibe helyezett erőfeszítések nem értek célt. A jogigény életben tartásával a két Pázmány-utód mégis sokban hozzájárult ahhoz, hogy Mária Teréziának 1747-ben sikerült elismertetnie XIV. Benedekkel a magyar uralkodók „bíborosjelölő jogát”. Bár ez a kiváltság arra az esetre szólt, ha az apostoli király személye nem azonos a császáréval, ettől kezdve a magyar jelenlét – a megváltozott történelmi viszonyok között is – folyamatosnak mondható a pápaválasztó testületben.

Az olvasmányos kötet imponálóan gazdag levéltári és szakirodalmi alapra épül. Elsődleges narratíváján túl számos adattal, szemponttal, dokumentummal gazdagítja a kora újkori szentszéki–magyar kapcsolatok történetét. A magyar nyelven írt kötet nemzetközi használhatóságát a vatikáni, római és más itáliai, bécsi, brünni stb. levéltárakból származó, olasz és latin, többségében szövegszerűen is idézett, illetve a Függelékben (pp.  211–284) közölt forrásanyag, továbbá a források mutatója (pp.  285–290), Bibliográfia (pp.  291–304), Index (pp. 307–314) és annotált, fejezetcímekkel ellátott angol Összefoglaló és Tartalomjegyzék (pp.  315–334) teszi lehetővé.

Letöltés:
vol. 4
Gaetano Platania–Matteo Sanfilippo–Péter Tusor (a cura di):

Gli archivi della Santa Sede e il regno d’Ungheria (secc. 15–20). In memoriam di Lajos Pásztor (CVH I/4), a cura di GAETANO PLATANIA–MATTEO SANFILIPPO–PÉTER TUSOR, Budapest–Roma 2008. xviii + 322 p. és 16 melléklet (4 térkép, 12 kép). A viterbói egyetemmel (Università della Tuscia) közös kiadás. 
 
A képekkel, térképekkel gazdagon illusztrált kötet a nemzetközi vatikáni kutatások neves, külföldi és hazai szakembereinek tanulmányait közli, melyek témája a legkülönfélébb aspektusok bemutatása Magyarország és a pápaság közös történetéből. A tanulmányok alapjául a Római Magyar Akadémia, a Viterbói Egyetem és a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport által 2007. június 12-én Rómában közösen rendezett, a kötettel azonos című nemzetközi konferencia előadásai szolgálnak.
 
Az olasz, angol és német nyelvű írások szerzői között találjuk többek között a viterbói egyetem bölcsészkari dékánját, a római német történeti intézet igazgatóhelyettesét, a vatikáni apostoli könyvtár főkönyvtárosát, a római osztrák történeti intézet munkatársát, a bécsi, spalatói egyetem egy-egy professzorát, a grazi egyetem doktoranduszát.
 

Letöltés:
vol. 5
Kruppa Tamás

KRUPPA TAMÁS, Erdély és a Szentszék a Báthoryak korában. Okmánytár II (1595–1613) (CVH I/5), Budapest–Róma–Szeged 2009. xxxi + 303 p. és 3 melléklet (képek, térkép) (= Adattár xvi–xviii. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 38)
 
A vatikáni–magyar történeti könyvsorozat e kötete forráskiadás. Eredeti, olasz és latin nyelven itáliai, főként vatikáni levéltárakból közöl kiadatlan dokumentumokat. Az iratok Erdély történelméből tárnak elénk új, izgalmas adatokat a 16—17. század fordulójáról. Báthory Zsigmond hadjáratai, válása és lemondásai, Székely Mózes és Basta csatái, dúlásai, Báthory Gábor szerencsétlen uralkodásának ismeretlen részletei pápai diplomaták tollán elevenednek meg.
 
Az olvasót részletes magyar nyelvű kivonatok segítik a korszak tüzetesebb megismerésében. Az eligazodást a sorozati kívánalmaknak megfelelően kötetvégi apparátus és angol összefoglaló tanulmány könnyíti meg.

Letöltés:
vol. 6
Tamás Tóth

TAMÁS TÓTH, «Si nullus incipiat, nullus finiet». La rinascita della Chiesa d’Ungheria dopo la conquista turca nell’attività di Gábor Patachich e di Ádám Patachich, Arcivescovi di Kalocsa-Bács (17331784) (CVH I/6), Budapest–Roma 2011. 374 p. + 9 melléklet (képek, facsimilék, családfa)

Az olasz nyelvű kötet hazai, bécsi és római levéltári források alapján a római Collegium Germanicum et Hungaricum volt növendékeinek, Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek főpásztori, újjáépítő, mecénási tevékenységét tárgyalja a volt hódoltsági területeken, különös tekintettel római kötődéseikre. A munka elsődlegesen egyházmegye-történet. A szentszéki gyűjteményekből felhasznált dokumnetumok aránya, a főszereplők örök városbeli neveltetése, e neveltetés hatásainak széleskörű vizsgálata, valamint a kötet előzményéül szolgáló Gregoriana-disszertáció indokolta felvételét a vatikáni sorozatba.
 
A Dél-Alföld történetében is hiánypótló munkát modern, római egyháztörténeti tanulmányok során elsajátított szemlélet jellemzi.

Letöltés:
vol. 7
Tusor Péter–Nemes Gábor (ed.)

TUSOR PÉTER–NEMES GÁBOR (ed.), Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605) (CVH I/7), Budapest – Róma 2011. lxviii + 304 p. + mellékletek (2 kép és 1 térkép)

A kötet elsődlegesen a Vatikáni Titkos Levéltár (Archivio Segreto Vaticano) Archivio Concistoriale nevű, egyik legjelentősebb és terjedelmesebb fondjában található magyar vonatkozású forrásait publikálja a 15–16. századból. Komoly nyelvi és paleográfiai kompetenciát igénylő feltárásukkal a bulla-, bréve-, supplicatio-sorozatok, illetve a Cameralia melletti legnagyobb vatikáni állag középkori, korai kora újkori Hungaricumai kerülnek teljességre törekvő, bőséges könyvészeti és levéltári – például bécsi gyűjteményekből merítő – szakapparátussal, kismonográfiaszerű bevezetéssel ellátott publikálásra.
 
A magyar nyelvű kivonatokkal kiegészített latin iratok nemcsak a magyar egyház, illetve állam római kapcsolataihoz nyújtanak újabb adatokat a késő középkorból és a kora újkorból, hanem a korabeli főpapkinevezések közelebbi megismeréséhez, illetve az egyházi elit proszopográfiájának megalkotásához viszik közelebb a történelemtudományt. Emellett sok esetben hiánypótló hely- és művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak a püspöki székhelyek állapotáról, életéről. E kutatás nemcsak a korszak egyik meghatározó hatalmi központját irányító „államtanács” magyar vonatkozásait tárja a hazai és nemzetközi tudományosság elé, hanem konkrét kiindulópontjául szolgál a 17–18. századi, a konzisztoriális anyagon alapuló proszopográfiai vizsgálatoknak is.
 
A forráskiadvány – egyetemi speciális kollégiumokon e célra „kiképzett” – pázmányos hallgatókkal együtt több éven keresztül folytatott közös teammunka, vatikáni levéltári kutatási projekt eredménye. Bizonyítja, hogy az ilyesfajta átfogó alapkutatások a természettudományok mintájára a történettudományban is csak így valósíthatóak meg. A pontos munkamegosztás ismertetése: Bevezetés, p. lxviii, 245. jz.
 
A dokumentumok használhatóságát a részletes történeti bevezető, regeszták és szakhivatkozások mellett könyvészet, továbbá adatokban gazdag mutató, angol nyelvű összefoglaló könnyíti meg.

Letöltés:
vol. 8
Tusor Péter (szerk.)

Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére (CVH I/8), szerk. TUSOR PÉTER, Budapest–Róma 2012. 466 p. + 3 melléklet (képek, térkép)
 
A tanulmánykötet a vatikáni magyar kutatások aktuális állásáról, irányairól nyújt kutatási programadónak szánt áttekintést. Több tanulmány előpublikációként jelzi a Lendület-program során kidolgozni tervezett vatikáni tematikákat. Dedikációját a Collectanea Vaticana Hungariae fővédnöke, Erdő Péter bíboros 60. születésnapja magyarázza.
 
Összesen 16 tanulmányt tartalmaz, amelyek a pápaság és Magyarország sokrétű kapcsolatának egy-egy érdekes fejezetét vonultatják fel a 15–20. századra fókuszálva. A közlemények időrendben követik egymást, s mindegyikhez illusztratív forrásközlés is tartozik.  Szerzői a szakma jeles képviselői, illetve fiatal tehetségei. Többségükben a Lendület-program munkatársai.
 
Mindazok, akiket az újkori szentszéki diplomácia, akiket a vatikáni kutatások historiográfiája, mind pedig azok, akiket a 20. századi magyar történelem általában is érdekel, érdeklődéssel vehetik kezükbe. A kötetet praktikus név- és helymutató, valamint angol nyelvű összefoglalók egészítik ki.
Recenzió 1
The Catholic Historical Review 100 (2014) 579–581.
Recenzió 2
 
 

Letöltés:
vol. 9
† Lukcsics József, Tusor Péter, Fedeles Tamás et al. (ed.),

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). I: Obligationes, Solutiones, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF, TUSOR PÉTER, FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak: Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/9), Budapest–Róma 2014. (lxiv + 384 p, 1 képmelléklettel)
 
A magyar medievisztika és történelemtudomány régi adósságát törleszti a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 9. és 10. volumenje, ugyanis egy, a középkori magyar egyháztörténeti kutatások számára nélkülözhetetlen forráscsoportot adnak közre. Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású iratanyagát a 20. század elején Fraknói Vilmos jobbkeze, Lukcsics József tárta fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Gyűjtése azonban a vatikáni magyar kutatások 20. századi strukturális problémái miatt végül nem került kiadásra. A kötetek ezen páratlanul értékes anyag napjaink tudományos igényének megfelelő sajtó alá rendezését tartalmazzák.
 
Hét hazai kutatóhely kilenc munkatársának összetett, többéves csapatmunkája révén immár a hazai és a nemzetközi kutatás számára is hozzáférhetővé válik e szinte kimeríthetetlenül gazdag matéria. A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál – többek között – a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi archontológiájának összeállítására, a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére.
 
A kötetek használatát gazdag apparátus (jegyzetek, bibliográfia, közel száz oldalas, adatolt személy- és helynévmutató, valamint iratjegyzék), a terjedelmes annotált angol nyelvű összefoglaló tanulmány segíti.
 

Letöltés:
vol. 10
† Lukcsics József, Tusor Péter, Fedeles Tamás et al. (ed.),

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). II: Divisiones, Provisiones, Visitationes, Quindennia, Rationes, Annatae, Obligationes particulares, Legationes, Varia, Taxae, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF–TUSOR PÉTER–FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/10), Budapest–Róma 2014. (pp. 488 + 1 térképmelléklettel)
 
A magyar medievisztika és történelemtudomány régi adósságát törleszti a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 9. és 10. volumenje, ugyanis egy, a középkori magyar egyháztörténeti kutatások számára nélkülözhetetlen forráscsoportot adnak közre. Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású iratanyagát a 20. század elején Fraknói Vilmos jobbkeze, Lukcsics József tárta fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Gyűjtése azonban a vatikáni magyar kutatások 20. századi strukturális problémái miatt végül nem került kiadásra. A kötetek ezen páratlanul értékes anyag napjaink tudományos igényének megfelelő sajtó alá rendezését tartalmazzák.
 
Hét hazai kutatóhely kilenc munkatársának összetett, többéves csapatmunkája révén immár a hazai és a nemzetközi kutatás számára is hozzáférhetővé válik e szinte kimeríthetetlenül gazdag matéria. A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál – többek között – a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi archontológiájának összeállítására, a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére.
 
A kötetek használatát gazdag apparátus (jegyzetek, bibliográfia, közel száz oldalas, adatolt személy- és helynévmutatóvalamint iratjegyzék), a terjedelmes annotált angol nyelvű összefoglaló tanulmány segíti.

Letöltés:
vol. 11
Galla Ferenc

GALLA FERENC, Pálos missziók Magyarországon a 17–18. században (CVH I/11), s.a.r. Fazekas István, Budapest–Róma 2015, x+536 p. + 1 melléklet (térkép)
 
A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi kara egyháztörténelem professzorának magyar nyelvű monográfiája a pálos rend 17. és 18. századi magyarországi hitterjesztésben betöltött szerepét dolgozza fel. A munka három részre tagolódik. Az első részben a szerző előbb a rend belső megújulásával, majd a hitterjesztésbe való bekapcsolódásával foglalkozik. A második rész tárgya a pálos missziók kibontakozása, amely egybeesik a 17. század utolsó harmadában kibontakozó kuruc háborúk, Habsburg ellenes felkelések, a török elleni visszafoglaló háborúk korával. A harmadik részben a rend 18. században kifejtett missziós tevékenysége kerül bemutatásra. A monográfia több évtizedes levéltári kutatás során a  Sacra Congregazione de Propaganda Fide levéltárában, ill. a Magyar Nemzeti Levéltár Országos levéltárában feltárt, nagy mennyiségű forráson alapul. A kötetet a feltárt adattömegen túl a szerző igen finom, mai is helytálló ítéletei teszik a kora újkori magyar egyház- és társadalomtörténet iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmánnyá.
 
A tudományos igényű sajtó alá rendezés munkálatait Fazekas István, a Kutatócsoport senior kutatója végezte a Lendület-program keretében. Ennek során a szakapparátus részben önálló kutatás útján került rekonstruálásra.
A kötet dedikációja Galla Ferenc első számú örökösének, a vatikáni magyar missziótörténeti kutatások kiemelkedő alakjának, a tragikusan fiatalon, tíz esztendeje elhunyt Tóth István György (1956–2005) emlékének szól.
 
A monográfia használhatóságát szakapparátus, a felhasznált források mutatója és Bibliográfia (pp. 465–474), Index (pp. 475–520), továbbá részletes, jegyzetekkel és fejezetcímekkel ellátott angol nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék könnyíti meg (pp. 521–532 és 533–535).
 
Recenzió 1
Recenzió 2

Letöltés:
vol. 12
Nemes Gábor

 
Brevia Clementina. VII. Kelemen pápa magyar vonatkozású brévéi (1523–1526), feltárta és közreadja NEMES GÁBOR (CVH I/12; A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 23), BudapestGyőr–Róma 2015. (xxii + 207. p. + 12 p. képmelléklet)
 
A Vatikáni Levéltár (Archivio Segreto Vaticano) megnyitása óta a magyar történeti kutatás középkori érdeklődése leginkább a kérvény- és bullaregisztrumok, valamint az Apostoli Kamara fondjai felé fordult. A diplomáciai levelezés és az állami adminisztrációval kapcsolatos bizalmas rendelkezések számára létrehozott, a pápa titkárai által kiállított új irattípus, a bréve összegyűjtése, feltárása és kiadása ugyanakkor nem keltett komolyabb érdeklődést. A Vatikáni Levéltárban a Trienti Zsinat szervezeti reformjai előtt kiadott brévék – a kérvény- és a bullaregisztrumok összefüggő sorozataival szemben – szétszórtan helyezkednek el. A brévék többségét a levéltár ősi része, az úgynevezettArmadi őrzi. A Dataria Apostolica levéltárában a kérvényükre bréve formában választ várók iratait kellett kigyűjteni(Brevia Lateranensia). Az Angyalvár levéltára (Archivum Arcis) elsősorban a Szentszék hazatért követeinek eredeti ajánlóleveleit rejtik. VII. Kelemen pápának e kötetben kiadott, 1523 és 1526 között kelt 150 irata a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakába ad betekintést. Megismerkedhetünk a szentszéki és a magyar diplomácia működésével, és azzal, hogyan is próbált a pápa segíteni a végveszélybe sodródott Magyarországon. 
 
A kötet használatát a sorozati elvárásokkal összhangban gazdag apparátus (kritikai és tárgyi jegyzetek, bibliográfia, hely- és tárgynévmutató), valamint angol nyelvű összefoglaló segíti.
 

Letöltés:
vol. 13
Tusor Péter

TUSOR PÉTER, Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány) (CVH I/13), Budapest–Róma 2016, 460 p. + 6 melléklet (képek, facsimile, térkép)
 
A monográfia témája Pázmány Péter prímási kinevezése. A kora újkori magyar történelem egyik legnagyobb hatású makropolitikai tényének körülményeit, okait, célját, összefüggéseit elemzi a – korszakra Wolfgang Reinhard által kidolgozott – „mikropolitikai” megközelítésben, fordulatos eseményeit rekonstruálja kritikai igénnyel. A kérdés Pray Györgytől kezdve harmadfél százada áll a magyar historiográfia érdeklődésének homlokterében. Mégis csupán részleges, vagy kifejezetten téves eredmények születtek. A kötet egyaránt felölel politika-, diplomácia- és egyháztörténeti dimenziókat, sőt a művészettörténet is új eredménnyel gazdagodik. Bátran él a latin és olasz szövegfilológia eszközeivel, és segédtudományként világi és kánonjogtörténettel.
 
Külön fejezet tárgyalja a Habsburg- és a pápai diplomácia elhúzódó tárgyalásait, Pázmánynak a jezsuita rendből átmenetileg kifelé vezető útját, az ezt övező rendi feszültséget, vádakat, szomaszka novícius-jelöltségét stb. Fény derül támogatóira és szépszámú ellenségeire. Eldől, hogy kinevezése tényleg aggályos volt-e egyházjogilag, avagy mégsem, volt-e gyereke, vagy mégsem, fűtötte-e becsvágy, akart-e egyáltalán Magyarország prímása lenni, illetve kinek állt leginkább érdekében, hogy azzá tegye őt, és végül ki lett kinevezésének legfőbb haszonélvezője. A római és a prágai udvar belső viszonyai és az európai nagypolitika elemzése nyomán tárulnak fel a páratlan karrierfordulat okai, mozgatórugói a harmincéves háború kitörésének előestéjén.
A szerencsés forrásadottságoknak és az itáliai, osztrák, cseh és magyar levéltárakra kiterjedő széleskörű feltáró munkának köszönhetően az olvasó történeti megismerhetőség különleges mélységeibe juthat el négy évszázad távlatából. E mélységekbe elsődlegesen a római Habsburg diplomáciai és egyházi képviselet mindeddig homályban rejtőző informátorai kalauzolnak el.
 
A monográfia használhatóságát terjedelmes szakapparátus, forrásfüggelék (pp. 339–390), kronológia (pp. 391–400) a felhasznált források jegyzéke és könyvészet (pp. 401–416), mutató (pp. 419–426), továbbá angol nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék segíti (pp. 429–456 és 457–459).
 
Recenzió

Letöltés:
vol. 14
Tóth Krisztina–Tusor Péter

Tóth Krisztina–Tusor Péter, Inventarium Vaticanum I. A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920–1939) (CVH I/14), Budapest–Róma 2016. lxii + 360 p. és 4 melléklet (képek, térkép)
 
A kötet, amely nemzetközi szinten is egyedülálló vállalkozás, a két világháború közötti vatikáni diplomáciai fondok közül a Budapesti Apostoli Nunciatúrának a vatikáni levéltárban őrzött iratanyagát dolgozza fel áttekintő inventárium formájában. Az inventárium elkészítése a Fraknói Vilmos nevével jellemzett, nagy múltú és stratégiai fontosságú vatikáni kutatásokhoz kapcsolódva a jelenleg funkcionálisan nem létező Római Magyar Történeti Intézet munkáját pótolja.
A Szentszék és Magyarország kapcsolatát a vizsgált időszakban, 1920–1939 között érintő legfontosabb témaköröket körvonalazva egy kifejezetten magyar vonatkozású, rendkívül szerteágazó s gazdag iratanyag szerkezetéről és tartalmáról nyújt képet. Ebben kül- és belpolitikai szempontból egyaránt meghatározó kérdések helyet kapnak. Például Trianon hatása az egyházszervezetre, a katolicizmus szerepe és jelentősége a magyar kultúra megőrzésére az elcsatolt területeken, a főkegyúri jog, a katolikus újjászületés, nagyszabású katolikus ünnepségek, stb. A kötet az egyes egyházmegyék, szerzetesrendek, intézmények történetéhez, egyházi és világi személyek curriculumához is értékes adalékokkal szolgál.
Az inventárium jelentőségét egyrészt az adja, hogy megkönnyíti a Archivio Segreto Vaticanóba érkező kutatók feladatát, hiszen így előre tudnak tájékozódni a busták tartalmáról, és ezáltal célirányosan keresni az anyagban. Másrészt kiadásával hozzájárul ahhoz, hogy a két világháború közötti szentszéki–magyar kapcsolatok, a pápai diplomácia közép-európai korabeli szerepe kellő árnyaltsággal legyen megismerhető és feldolgozható, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Folytatása, az Inventarium Vaticanum II., előkészületben lévő kötete a prágai, bukaresti és belgrádi nunciatúrák és Congregazione per gli Affari Ecclesiastici Straordinari bőséges magyar anyagát tartalmazza majd.
A kötetet részletes, a nunciatúra történetét, a 2006-ban megnyitott vatikáni fondok eddigi magyar hasznosítását és az inventárium elkészítésének módszertanát is tárgyaló bevezető, korabeli fényképek, térkép, Sági György összeállításában alapos hely- és névmutató, valamint angol nyelvű összefoglaló tanulmány egészíti ki.

Letöltés:

Classis I

vol. 15
Tusor Péter–Szovák Kornél–Fedeles Tamás

Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században (CVH I/15), szerk. Tusor Péter–Szovák Kornél–Fedeles Tamás, Budapest–Róma 2017. 436 p. + (11 melléklet (7 p. műnyomó képmell., 4 térkép)

A kötet a Lendület-kutatócsoport szerves folytatásaként 2017-ben megalakult, a vatikáni magyar történeti kutatásokat működése középpontjába állító MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport számára ad szakmai prognózist az elkövetkezendő öt évre. Alapjául a 2016. augusztus 23-án a pécsi VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Lendület-kutatócsoport által szervezett Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.

A tanulmányok kronológiai, tematikai rendje körvonalazza a kutatócsoport tervezett kutatásainak súlypontját, irányait. Az első öt tanulmány késő középkori témát vizsgál. Maléth Ágnes I. Károly és a pápai udvar közötti diplomáciai kapcsolatokat elemezi vatikáni levéltári források fényében. Fedeles Tamás a pápai tizedszedők munkájához szolgál adalékkal, a magyar és a lengyel kutatás számára egyaránt ismert pápai adószedő, István fia Péter kollektori működésének bemutatásával. Szovák Kornél azt vizsgálja, hogyan jelent meg a török kérdés a 15. században a pápához benyújtott folyamodványokban, az ún. szupplikációkban. Nemes Gábor a győri egyházmegyés hívek és papság késő középkori római jelenlétét dolgozza fel különféle kuriális forrástípusokra támaszkodva. Végül Lakatos Bálint tanulmánya a pápai udvar ceremoniális rangsorába enged betekintést, melyben Magyarország helyét vizsgálja.

A következő hat tanulmány súlypontját a kora újkor adja. Kanász Viktor Fráter György kuriális perére vonatkozó szentszéki források feltárásának tervét vázolja, mellyel a historiográfia régi adósságát igyekszik törleszteni. Hasonlóképpen Tusor Péter, aki a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek módszeres kiaknázásának tervét vázolja fel. Ehhez kapcsolódik Tóth Tamás írása, aki ugyanezt a témát a 18. század vonatkozásában körvonalazza. Kruppa Tamás Giovanni Argenti jezsuita művei és levelezése alapján vizsgálja politika és vallás kapcsolatát a 17. század elején Erdélyben. Szintén diplomáciai témát mutat be Mihalik Béla Vilmos: a Szentszék és a bécsi udvar kapcsolatát a 17. század végén, Georg Adam von Martinitz gróf római követsége idején. Kisvarga Gábor Galla Ferencnek a hódoltsági missziókról írt kéziratban maradt munkája kiadásának tervét vázolja.

Az utolsó négy tanulmány a kutatócsoport harmadik fő kutatási irányát a 20. századra vonatkozó szentszéki magyar kutatásokat körvonalazza. Tóth Krisztina a Szentszéknek az 1920-as évek fordulóján magyar királyi főkegyúri joggal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismerteti a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja jegyzőkönyvein keresztül. Gárdonyi Máté a megújított, és már nem a Zsinati, hanem a Konzisztoriális Kongregációhoz benyújtott ad limina jelentések forrásértékét mutatja be. Véghseő Tamás forrásközlésében a görögkatolikusság Trianon utáni konszolidációjához ad érdekes adalékokat. Végül Fehér Lilla az 1945 utáni római emigráció történetének egy fejezetét, a Szent István Akadémia létrehozására tett kísérletet tárja fel.

A kötetet az egyes tanulmányoknál közölt gazdag forrásanyag, táblázatok, térképek, képanyag, illetve angol nyelvű összefoglalók és mutató egészíti ki.

 

Letöltés:

CLASSIS II

tom. 1
Gabriella Erdélyi (ed.)

GABRIELLA ERDÉLYI (ed.), The Register of a Convent Controversy (1517–1518). Pope Leo X, Cardinal Bakócz, the Augustinians and the observant Franciscans in contest (CVH II/1), Budapest–Rome 2006. pp. ix–lxxxvii + 230 + 12 suppl. (pictures, facsimiles, maps)
A sorozat II., A/5 formátumú osztályának első kötete, A Körmendi kolostorper jegyzőkönyve, 1517–1518 (Bakócz bíboros, az ágostonosok és az obszerváns ferencesek vitája) nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is párját ritkító kortörténeti forrás. Az obszerváns ferencesek és az ágostonos remeték között a körmendi kolostor birtokáért 1517–1518-ban Bakócz prímás majd X. Leó pápa előtt folytatott per éppen a reformáció kezdetekor játszódik. Egyszerű körmendi polgárok, környékbeli jobbágyok, nemesek szólnak az ágostonosok olykor botrányos életéről, a kolostor válságáról, e közben saját hitükről, mindennapjaikról.
 
A Vatikáni Apostoli Könyvtár kéziratai között ránk maradt terjedelmes vallomások a késő középkori vallásosság, kiváltképpen a szerzetesi élet kríziséről, a hívek spirituális igényeinek elmélyüléséről, az új hitéleti formák kereséséről tanúskodnak. És arról, hogy az egyházi vezetés a körmendi kolostor reformjával – az érintett szerzetesek ellenkezése dacára – igyekezett elejét venni az erjedésnek. Más kérdés, hogy erre az adminisztratív eszközök kevésnek bizonyultak.
 
Tekintettel a latin yelvű dokumnetumegyüttes általános történeti jelentőségére, a kötet teljes egészében angol nyelven került megjelentetésre. Használatát Bibliográfia (pp. 201–208) és tárgymutatót is tartalmazó Index (pp. 211–224) könnyíti meg.

Letöltés:
tom. 2
Véghseő Tamás

TAMÁS VÉGHSEŐ, „Catholice reformare”. Ágoston Benkovich O.S.P.P.E., missionario apostolico, vescovo di Várad (1631–1702) (CVH II/2), Budapest–Roma 2007. 430 p. + két melléklet (térképek)

A kötet a katolikus megújulás magyarországi programjának legfontosabb témaköreit - a papképzés reformját, a szerzetesi élet megújulását, a belső missziók kiépítését, a görög katolikus egyházak létrejöttét és a trienti püspök-eszmény magyarországi térnyerését - egy konkrét egyházi személy, Benkovich Ágoston pálos misszionárius, rendfőnök és váradi püspök életútjának elemzésén keresztül mutatja be alapvetően vatikáni források alapján.
 
Római (Collegium Germanicum et Hungaricum) tanulmányait követően Benkovich két évtizeden át tevékenyen részt vett a magyarországi pálos missziókban. Ruszin nyelvtudásának köszönhetően elsősorban a királyság északkeleti régiójában a 17. század közepén Rómával egységre lépett görög katolikusok között működött. Misszionáriusként, majd pedig rendfőnökként a rendi reformok elkötelezett híve. Váradi püspökként a rábízott egyházmegye vezetését és újjáépítését a trienti püspök-eszmény szellemében végezte.
 
A Függelékben (319–384) egyrészt római (Vatikáni Titkos Levéltár, Népek Evangelizációja Kongregáció Történeti Levéltára, Német–Magyar Kollégium Levéltára), illetve magyarországi (ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Magyar Országos Levéltár) levéltárakban őrzött dokumentumok kerülnek közlésre, másrészt pedig három táblázatban a római Német-Magyar Kollégium megyés püspökké kinevezett magyarországi növendékeinek felsorolását találjuk. A kötet használatát két térkép, bibliográfia, névmutató, valamint a helységnevek konkordanciája könnyíti meg.
Recenzió

Letöltés:
tom. 3
Galla Ferenc

GALLA FERENC, Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások Erdély, a Magyar Királyság és a Hódoltság területére (15501711) (CVH II/3), kiad. TUSOR PÉTER–TÓTH KRISZTINA, Budapest–Róma 2010. (xxii + 202 p. + 1 képmelléklet)

A kötet a sorozat második olyan tagja, amely a 20. században élt jeles egyháztörténész, Galla Ferenc egy eddig kiadatlan munkáját adja közre. Ebben a szerző az újkori, három részre szakadt Magyarország és Róma kapcsolatait tárja fel vatikáni levéltári források segítségével, amelyeknek rövid tartalmi kivonatait közli magyar, latin, illetve egyes esetekben olasz nyelven, időrendbe rendezve.
 
Minden kivonat végén – legtöbbször bőséges – hivatkozásjegyzéket találunk az adott ügyre vonatkozó forrásokról, amelyből ráláthatunk egyes ügyek kapcsolódási pontjaira, illetve amelyek a későbbiekben további kutatások alapját képezhetik. A kötet értékét és használhatóságát a kutatás számára az adja, hogy számos eddig publikálatlan forrást; pápai kinevezést, megbízást és felhatalmazást ismertet, különösen a Hódoltság területéről.
 
A tájékozódást személy- és helynévmutató Index segíti (pp. 173–196). A kötethez angol nyelvű Összefoglaló és Tartalomjegyzék is tartozik (pp. 197–201).
Recenzió

Letöltés:
tom. 4
Péter Tusor

PÉTER TUSOR, The Papal Consistories and Hungary in the 15th16th centuries, To the history of the Hungarian Royal Patronage and Supremacy (CVH II/4), Budapest–Rome, 2012. (186 p. + térkép és facsimile mellékletekkel)
 
Az angol nyelvű könyv az Apostoli Szentszék és a Magyar Királyság kapcsolatát mutatja be a 15–16. században. Mindezt a kor legfontosabb kuriális intézményének, a konzisztórium iratanyagának a tükrében teszi. A korszakban a pápa legfontosabb tanácsadó, döntéshozó testülete a konzisztórium volt, iratanyagának jórésze a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano) maradt fenn.
 
A könyv első része számba veszi a konzisztórium történetét és bonyolult működését, a kozisztoriális beneficiumok betöltését, a püspökjelöltek kivizsgálásának szintén nem egyszerű menetét, magát a konzisztoriális ügymenetet, valamint az azt követő bulla kiállításának a folyamatát. A munka második része – ahogyan a könyv címe is mutatja – a konzisztórium és Magyarország 15–16. századi kapcsolatát taglalja. Ezen belül olvashatunk a magyar ügyeknek a konzisztóriumok napirendjén lévő jelenlétéről, a magyar egyházi benefíciumok betöltéséről. Emellett hosszú oldalakat szentel az egyházi javak Mohács előtti történetének, és ezzel kapcsolatban a magyar királyi főkegyúri jog történetének, valamint a Mohács után Róma és a magyar egyház közti változások jellegének. E rész teszi ki a kötet legjelentősebb részét. Mindezekhez gazdag magyar és külföldi szakirodalommal ellátott hivatkozások társulnak.
 
A leírtak alátámasztását jól szolgálja az a huszonegy eredeti latin nyelvű, angol regesztával ellátott forrás, valamint az előző kötetekből már jól ismert minőségű térképek és a hat darab, a forrásokat ábrázoló fekete-fehér facsimile. A könyvben a kutatók munkáját index segíti, valamint a munka végén található magyar nyelvű rezümé.
Recenzió

Letöltés:
tom. 5
Kruppa Tamás

KRUPPA TAMÁS, A kereszt, a sas és a sárkányfog. Kelet-közép-európai törökellenes ligatervek és küzdelmek a Báthory-korban (1578–1597) (CVH II/5), Budapest–Róma 2014.  516 oldal + két melléklet (kép, térkép)
 
A kötet itáliai (főleg vatikáni és velencei), bécsi levéltári, illetve a már rendelkezésre álló forráskiadványok a vallatóra fogásával, és hangsúlyozottan a források középpontba állításával és megszólaltatásával dolgozza fel Magyarország és benne Erdély történelmének egy igen fontos és a magyar történetírás által kellő figyelemre nem méltatott időszakát.
A forrásadottságoknak megfelelően a kötet témáját, az oszmánellenes szent szövetség létrehozására irányuló erőfeszítéseket, a nemzetközi diplomácia mozgásainak figyelembe vételével, annak kereteibe ágyazva tárgyalja. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, majd utóda, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem uralma egybeesett a török Magyarországról és Európából való kiűzését célzó törekvések megélénkülésével és a tizenöt éves háború kitörésével, amelynek során a pápaság figyelme a magyar történelemben kivételes módon tartósan a térségre terelődött.
A kötet végén olvasható Utóhang a fejezetekben tárgyaltak összefoglalásán túl kísérletet tesz a tanulságok levonására, új szempontok figyelembevételét javasolva a további kutatásokhoz.
A kötet bőségesen idéz az egykorú forrásokból, hogy az olvasó minél jobban megérthesse a korszak szereplőinek gondolkodásmódját. A kötet végén angol Összefoglaló és Tartalomjegyzék található.

Letöltés:
tom. 6
Tusor Péter

Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása. (A Pázmány–Tholdy archívum irataival) (CVH II/6), feltárta, fordította, kísérő tanulmánnyal és dokumentumokkal közreadja Tusor Péter, Budapest–Róma 2017. 462 p. + 3 melléklet (2 kép, 1 térkép). Digitális képmellékletek: http://institutumfraknoi.hu/repositorium/frascati

A kötet meghatározóan biográfiai, proszopográfiai és genealógiai jellegű. Az alapjául szolgáló forrás természetéből fakadóan hagyományos történeti műfajokat ötvöz, esetenként mikrofilológiai alapossággal. A Pázmány-kutatás nagy múltú történeti diskurzusához kapcsolódva azt mutatja be, hogy a kánoni kivizsgálási eljárás jegyzőkönyve, e sajátos, fontos szeriális vatikáni forrástípus hogyan és milyen mértékben hasznosítható, ad többletet az eddigi vizsgálatokhoz és a hazai forrásokhoz. Valamint hogy az olaszországi magánlevéltárak milyen perspektívákat kínálnak a magyar történelem jobb megismerése (és megértése) terén.

A további hasznosítás lehetősége is elsődlegesen a Pázmány-kutatáshoz kapcsolódik. A pontosított, módosított életpályaadatok, családi körülmények visszatükröződhetnek irodalmi alkotásaiban. Az irodalomtörténet feladata marad, hogy Őry Miklós módszerét követve újraolvassa Pázmány műveit és támpontokat találjon az újabb biográfiai eredmények mentén, netalán ellenvetéseket támasszon. Ugyanez áll az írói munkásságára vonatkozó megfigyelésekre.

A Pázmány–Tholdy család kutatás során feltárt archívumának feldolgozása, iratainak adatgazdagsága, a rá alapuló történészi narratívának a jegyzőkönyv-elemzés szövegétől gyökeresen eltérő jellege azt bizonyítja, hogy a jegyzőkönyv és a családi levéltár gyakorlatilag „elbeszélnek egymás mellett”. Az egyik nem feledtetheti a másik hiányát. Sokkal inkább kiegészítik egymást. Fejérpataky László híres mondása: „Egyáltalában Magyarország történelmét az olaszországi, s első sorban a vatikáni levéltárak ismerete nélkül megírni nem lehet”, következésképpen nem az itthoni adatpusztulás miatt érvényes elsősorban. Ezt semmi nem pótolhatja. Sokkal inkább amiatt, mert Itália archívumai olyan információkat őriznek, őrizhetnek meg számunkra, melyek idehaza még ideális forrásviszonyok között is jószerével elérhetetlenek lennének.

A kötet, eredeti forrásfeltárása, alapkutatás jellege mellett nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb olvasói kör érdeklődésére is számot tarthat. A Pázmányról, az érseki székig megtett életútról szóló 1616. szeptember végi tanúvallomások (például olyan ismert személyeké, mint Lépes Bálint, Ferenczffy Lőrinc) magyar fordításban is olvashatóak. A kortársak szavaiban megidéződik Pázmány családja, katolizálása, a kolozsvári tanulmányai, térítői, hitvitázó tevékenysége. Pázmány szerepének egykorú bemutatásában a reformáció/ellenreformáció átmenetének világa jelenik meg eddig ismeretlen tükörben. A családi levéltár, az szintén újonnan feltárt Pázmány–Tholdy-archívum iratai az 1570-es, -80-as évek Váradjának és környékének világába vezetnek el. Az ekkorra már egy-két évtizede protestáns, református többségű vidék középnemességének mindennapjai elevenednek meg a protestáns Pázmányok és a katolikus Tholdyak iratainak köszönhetően. Az a miliő, melyben Pázmány Péter gyerekként élt, kolozsvári diákként vissza-visszatért, mielőtt 18 évesen végleg elhagyta volna szülőföldjét. Feltárulnak előttünk a Pázmányok ősei, a családon belüli perek, a feltörekvő apa, Miklós birtokszerzései, hatalmaskodásai, a család anyagi viszonyai. Egy gyilkossági eset nyomozása kapcsán a hamarosan elpusztuló birtok, Panasz lakói, többségükben a Pázmányok jobbágyai idézik meg a falu világát. Az érdekesebb, magyar nyelvű források a függelékben teljes szövegükben is megtalálhatóak. A genealógiai, életrajzi és családtörténeti adatokon túlmenően azt is bizonyítják számunkra, hogy a 16. század derekának vallási mozgalmai alapjaiban érintetlenül hagyták Várad késő-középkori humanista-jogi jellegű kultúráját, és a felemelkedésre törekvő családi stratégiákban nem hoztak alapvető változást.

Letöltés: