Eger és a szentszéki diplomácia. Girolamo Martinengo jelentései Eger 1552. évi ostromáról
Örökségünk védelme és jövője 6. - Itália öröksége Egerben, szerk. H., Szilasi Ágota, Eger 2024, 59–68.
Keresés
300 találat
Tervek az erdélyi kormányzóság megszerzésére 1601-1602-ben. Erdély és a Gonzaga dinasztia kapcsolatai a XVI-XVII. század fordulóján
Hadtörténelmi Közlemények 112 (2002) 2, 281–308.
Buda és Sztambul Róma szemével. Antonio Burgio és Lorenzo Campeggio jelentései a magyar–oszmán béketárgyalásokról (1524–1526)
Temetetlen Mohács. Az 1526. és az 1697. évi csata új kutatási eredményei, szerk. Varga Szabolcs, Budapest 2024, 155–163.
A Hungarian Bishop before the Sacred Consistorial Congregation With the Edition of the Hungarian “Reports about Modernism”
Incorrupta monumenta ecclesiam defendunt. Studi offerti a mons. Sergio Pagano, prefetto dell’Archivio Segreto Vaticano I–III (Collectanea Archivi Vaticani 108), a cura di Andreas Gottsmann – Pierantonio Piatti – Andreas E. Rehberg, Città del Vaticano 2018, 569…
Transilvania a Roma. La ricerca di Endre Veress
Protagonisti e collaboratori: Studiosi provenienti dall'Europa centro-orientale presso gli archivi della Santa Sede tra il 1881 e il 1918, ed. Alessandro Boccolini–Matteo Sanfilippo–Tusor Péter, Viterbo 2025, 223–233.
Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
Levéltári Közlemények 88 (2017) 347–367.
Az uralkodó, a Szentszék és a magyar főpapok
Mesterek és Tanítványok 2. Tanulmányok a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről, szerk. Czeferner Dóra–Böhm Gábor–Fedeles Tamás, Pécs 2018, 81–145.
A katolikus megújulás ügye Erdélyben a Báthory-korszakban (1580-1605)
Catholice reformare. A katolikus egyház a fejedelemség korában, szerk. Diósi Dávid–Marton József, Kolozsvár–Budapest 2018, 175–237.
A győri székeskáptalan személyi összetétele 1658 és 1725 között
Arrabona 57. Regionális Tudományos Évkönyv (2019) 145–176.
Protestánsok és katolikusok a 16. századi Kanizsán
In: Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk. Karlinszky Balázs–Varga Tibor László), Veszprém 2018, 125–153.
Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
Századok 154. (2020) 4. 779–820.
Zrínyi a pálosok történetében
R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv, Budapest 1998, 333–345.
„Helyesebb volna átmennem tudományos pályára”. Kertész István római magyar követ 1947-es lemondása
Fidelitate et caritate. Ünnepi kötet Németh Ottó 60. születésnapjára, szerk. Jakab Gábor–Németh Miksa–Rétfalvi Balázs, Győr 2021, 239–249.
„Ellenreformációs haditerv” 1606-ból
Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban, szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó, Budapest 2008, 73–91.
Szász Móric 1552. évi magyarországi hadjárata és győri táborozása
Arrabona 61. (2023) 61–90.
La Santa Sede e l’Ungheria durante il pontificato di Innocenzo XI
INNOCENZO XI ODESCALCHI (1611–1689) nel quarto centenario della nascita convegno internazionale, Roma 23–25 febbraio 2012 (Istituto della Enciclopedia Italian; Istituto Storico Austriaco a Roma; Accademia d’Ungheria in Roma) (24. febr.)
A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778–1779. III. Somogy megye
Közreadja és a bevezető tanulmányt írta: Kanász Viktor, munkatárs: Tuhári Attila, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Veszprém, 2025. (A veszprémi egyházmegye múltjából 44.)
Modernkori katolicizmus vs. neobarokk államegyház: Mi vezetett Cesare Orsenigo nuncius felszólalásához egy magyar püspökkari konferencián?
Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt: Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára (szerk. Klestenitz Tibor, Zombori István), Budapest 2015. 243-255.
Budáról Rómába. A Magyar Királyság szentszéki diplomáciai képviseletének jellemzői a késő középkorban (1458–1526)
Pontes 4 (2021) 164–193.
Die papstliche potestas indirecta und die habsburgische Religionspolitik am Anfang des 17. Jahrhunderts
Das Trienter Konzil und seine Rezeption im Ungarn des 16. und 17. Jahrhunderts (hrsg. v. Márta Fata, András Forgó, Gabriele Haug-Moritz, Anton Schindling), Münster 2019, 79–93.