Az 1960-as évek fordulóján jelentős változás következett be a világegyház vezetésében: XII. Pius pápa 1958-ban elhunyt és utódjául XXIII. Jánost választották. Idős kora miatt átmeneti pápának szánták, mégis reformpápa lett, meghirdette a II. vatikáni zsinatot és ő kezdeményezte a „keleti nyitás” politikáját is. Ennek mintegy kísérleti terepe volt Magyarország, amellyel 1963-ban tárgyalások kezdődtek. Ezek konkordátumra nem vezettek ugyan, de 1964-ben egy részleges megállapodás mégiscsak létrejött, elsőként Magyarországgal a keleti blokk országai közül. Sikerült egyezségre jutni a püspökök kinevezéséről, a püspökök és papok államesküjéről és a római Pápai Magyar Intézetről. Az okmány kimondta, hogy az Apostoli Szentszék joga a püspöki kinevezés, de az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulását ki kell kérni.