Tóth Krisztina

Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus

A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak.

Giesswein Sándor a Szent István Társulat élén

„Az irodalom hajtókereke lett korunknak s az irott szó hatalma egyre fokozódik. Bár az élő beszéd erősebb hatású s útja közvetlen a szívbe vezet, mégis a mai korban fejlett közlekedésünk mellett az irott szó terjedése intenzivebb s az eszmék hódításai a sajtón épülnek. Jövő törekvéseink az irodalom terén kettőt irnak elő: népszerűsíteni a tudományt s idealizmust oltani az irodalomba. […] S kell-e, lehet-e találnunk magasztosabb idealizmust: a kereszténység idealizmusánál ?” Giesswein Sándor vetette fel ezeket a gondolatokat, miután 1903.

Trianon egyházkormányzati következményei

A trianoni békeszerződés következtében a magyar katolikus egyháznak is jelentős veszteséget kellett elszenvednie: az egyházmegyék egy része teljesen, mások részben külföldre kerültek, mindössze négy egyházmegye maradt érintetlen. Ezekkel együtt hívei, földbirtokai, iskolái, intézményei jelentős része került a határok másik oldalára. Ekkor még a gyászé volt a döntő szó, de a későbbiek során a területi revízió és a határokon túli magyarság nyelvének, szokásainak, nemzettudatának megőrzése lett a legfőbb törekvés: állam és egyház érdekei ennek megvalósításában összefonódtak.

II. János Pál pápa és a közép-kelet-európai rendszerváltozások

II. János Pál pápa mindenki pápája volt, 2005. április 8-ai temetési szertartásán a hívek egy része azonnali szenttéavatását kérte: „santo subito” zengett a Szent Péter téren. Karizmatikus, méltóságot sugározó volt egész személyisége. Nagy meglepetés volt a világnak, amikor annyi olasz származású pápa után, 1978-ban a Keleti Blokkból, Lengyelországból őt választották Szent Péter trónusára.

Az egyházak és a rendszerváltás

1989. október 23-án a déli harangszó után Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az országház erkélyéről hatalmas tömeg előtt kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ez a mind a magyar nemzet mind a magyar egyházak számára jelentős történelmi pillanat azonban nem volt minden előzmények nélküli, és nem is lehet azt mondani, hogy az egyházak egy csapásra ismét elfoglalták volna a két világháború között a társadalom életében betöltött szerepüket és minden anyagi és személyi feltételük ehhez azonnal rendelkezésre állt volna.

190 éve született Zichy Nándor, a közéleti katolicizmus vezéralakja

Giesswein Sándor a következőképpen jellemezte Zichy Nándort 80. születésnapján: „Zichy Nándor nagysága és ereje abban áll, hogy ő egy eszmének élt, annak az eszmének t.i., hogy a keresztény világnézetet s nevezetesen ennek legtökéletesebb kifejezését, a katholikus gondolatot belevigye a közélet minden megnyilvánulásába, hogy azt összeforrassza a társadalmi, kulturális, politikai, irodalmi élet minden mozzanatával.” Túri Béla pedig születése 100.

Egyházpolitika az 1960–1980-as években

Az 1960-as évek fordulóján jelentős változás következett be a világegyház vezetésében: XII. Pius pápa 1958-ban elhunyt és utódjául XXIII. Jánost választották. Idős kora miatt átmeneti pápának szánták, mégis reformpápa lett, meghirdette a II. vatikáni zsinatot és ő kezdeményezte a „keleti nyitás” politikáját is. Ennek mintegy kísérleti terepe volt Magyarország, amellyel 1963-ban tárgyalások kezdődtek. Ezek konkordátumra nem vezettek ugyan, de 1964-ben egy részleges megállapodás mégiscsak létrejött, elsőként Magyarországgal a keleti blokk országai közül.