A nagykanizsai Thúry György Múzeum 2026. szeptember 15-én konferenciát szervezett a Medgyaszay Házban Mohács 500 címmel. Az eseményen a Mohács-kutatásokban évek óta aktívan közreműködő Fraknói Kutatócsoport részéről Kanász Viktor, valamint Kruppa Tamás tartott előadást.
Kanász Viktor Burgio nunciusnak a magyar főurakkal való kapcsolatát mutatta be a mohácsi csatát követő hónapokban, illetve az elmúlt időszakban előkerült új források alapján ismertette 1527-es visszatérési kísérletét, ami a csata utáni magyar–szentszéki kapcsolatok egyik fontos, ám alig ismert epizódja. A római Szentszék Burgiót ismét Magyarországra, Szapolyai Jánoshoz kívánta küldeni a pápai politika képviselete érdekében, azonban a megváltozott diplomáciai és katonai viszonyok – mindenekelőtt Habsburg I. Ferdinánd ellenállása és az útvonalak veszélyessége – végül meghiúsították a missziót. A már publikált, valamint az újonnan feltárt források nemcsak Burgio útjának rekonstruálását tették lehetővé, hanem a Szentszék, a Habsburgok és Szapolyai János közötti kapcsolatrendszer, valamint a Mohács utáni első hónapok diplomáciatörténetének jobb megértéséhez is hozzájárulnak. Előadásában azt is bemutatta, hogy Burgio a mohácsi csatát követően, bár elhagyta Magyarországot, de a megnehezedett levelezési lehetőségek dacára állandó kapcsolatot tartott fenn a budai missziója során megismert magyar főurakkal, többek közt Brodarics Istvánnal, Batthyány Ferenccel, Várday Pállal, Nádasdy Tamással és Bornemisza Jánossal. Miközben a nuncius érdeklődött a magyar viszonyok iránt, a magyarok római ügyeik elintézése érdekében kívánták a segítségét igénybe venni, erre kitűnő példát jelent Kamarjai Tamás követsége. Burgio – és a pápa – egyik fontos törekvése Szapolyai és Ferdinánd kibékítése volt, ugyanakkor a háttérben felsejlik VII. Kelemen és a Habsburg-testvérek közötti egyre jobban elmérgesülő viszony, amely Róma kifosztásában kulminálódott, s hatással volt a pápai diplomácia magyarországi lehetőségeire is. Kruppa Tamás Magyar–oszmán béketárgyalások Mohács előtt. Adalékok az 1511. évi meghiúsult magyar–oszmán(–velencei) béke történetéhez címmel tartott előadást, melyben velencei források alapján egyéni megközelítésből mutatta be a Jagelló-kor diplomáciájának e fontos aspektusát.
A nagy érdeklődés mellett lezajló, szakmai vitákban gazdag konferencia egyes szekcióinak elnöki feladatait a szimpózium szervezésében résztvevő Kanász Viktor látta el. E minőségében a megnyitó során kitért arra, hogy a város történeti emlékezetében Kanizsai Dorottya révén milyen fontos szerepe van a mohácsi csatának, s a korábbi helytörténeti szakirodalom mennyi tévedést halmozott fel ezzel kapcsolatban (lásd itt).
Az előadások a közeljövőben online is megtekinthetők lesznek.
(Képek: Hohl Zoltán)
Letölthető anyagok
