Tudomány-népszerűsítés

2015. augusztus 16.
2015. augusztus 10. és 13. között került megrendezésre első ízben a Fraknói Nyári Akadémia, melyet az MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport hagyományteremtő céllal keltett életre a fiatal egyháztörténészek szakmai találkozójaként. A nyári akadémia helyszínéül idén a murakeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia és közösségi terei, valamint Surd szolgált. A négynapos akadémia során a közép-, új- és jelenkori egyháztörténeti előadások után közösségi és sportprogramok, bográcsozás, gyalogtúra a surdi szőlőhegyre, egyháztörténeti kvíz és népzenés est színesítették a programot. Az első nyári akadémia kurátorai Gárdonyi Máté és Tusor Péter, medievista konzulense Szovák Kornél, hallgatói szervezője és igazgatója pedig Kanász Viktor volt.
Az V. Miklós pontifikátusával (1447–1455) kezdődő és III. Pál uralkodásával (1534–1549) véget érő időszak a reneszánsz pápaság kora. Az évszázados periódus általános jellemzői közé sorolhatjuk többek között a pápák művészet- és tudománypártoló tevékenységét, rokonaik nagymértékű támogatását, az Egyházi Állam területének növelését célzó politikai és katonai akciókat, s ugyancsak e periódus ismérveként említhető a főpapság egyre világiasabbá váló életmódja. A nagy pompával megrendezett, esetenként orgiába hajló lakomákkal, vadászatokkal, a nyíltan felvállalt szeretőkkel, hovatovább törvénytelen gyermekekkel (is) jellemezhető életstílus a korszak főpapjaitól, így a bíborosoktól, sőt néhány egyházfőtől sem állt távol. Közülük a „Vénusz vonzásában” élő VI. Sándor pápa (1492–1493) életvitele botránkoztatta meg leginkább a kortársakat és az utókort.
Az évforduló alkalmából február 27-én az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagjai megkoszorúzták névadójuk síremlékét a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. Beszédet mondott Török József emeritus professzor és Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója.
Az évforduló alkalmából 2018. február 27-én a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagjai megkoszorúzták Fraknói Vilmos síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Beszédet mondott Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója.
2015. március 8-án a PPKE BTK piliscsabai campusán került sor a Kubinyi András Történész Műhely Kalandozások workshop című rendezvényére. Az első alkalom a honfoglalást követő kalandozások jegyében telt – új és izgalmas kutatási eredményekkel és nézőpontokkal gazdagítva a korszak iránt érdeklődőket. Kanász Viktor elnök megnyitó gondolataiban kiemelte az esemény lényegét, amelynek célja, hogy egy-egy tematikus egység égisze alatt egyesítse azokat a fiatal kutatókat, akik a történettudomány különböző területeit művelik. A három előadó – Bácsatyai Dániel (PhD hallgató PPKE BTK), Haramza Márk (PhD hallgató PPKE BTK) és Varga Mátyás (MA hallgató PPKE BTK) – más-más szegmensét ragadta meg a témának.
Nemzeti emlékezetünk egyik legtöbbet citált eseménye a mohácsi csatavesztés, melyben az útókor a középkori Magyar Királyság sírba szállását látja. Ennek következtében a mohácsi csatát nem csak a történészek körében övezi nagy érdeklődés. Így a csata 490. évfordulóján is több tudományos program várta az érdeklődőket. Eme emlékév zárásának is tekinthető a 2016. december 17-én Mohácson megtartott tudományos konferencia, ami a csatát, valamint annak előzményeit és utóéletét kívánta különböző szempontokból, eddig nem, vagy csak kevésbé kutatott források alapján bemutatni.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a mai napig a hazai közbeszéd tárgya. A mozgalmas hónapok eseményei közül kiemelkedik a „dicsőséges” tavaszi hadjárat. A Kubinyi András Történész Műhely Hadtörténeti Műhelyének meghívását elfogadva e hónapok hadieseményeinek bemutatására vállalkozott 2017. május 18-án A PPKE BTK Mikszáth-téri épületében Hermann Róbert hadtörténész, a szabadságharc elismert kutatója.
Az elmúlt időszakban Veszprémet érintően is megfogalmazódott az egyházmegye történetét bemutató monográfia megírásának szükségessége. Az ehhez szükséges alapkutatások örvendetes gyarapodásáról győződhettek meg azok, akik részt vettek a 2017. október 10-én a Kubinyi András Történész Műhely által szervezett könyvbemutatón, ahol a MTA BTK Történettudományi Intézetének, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárnak és a MNL Veszprém Megyei Levéltárának elmúlt években megjelent köteteit ismerhették meg az érdeklődők.
Az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság történész-hallgatói példás módon szervezték meg saját egyesületeiket, műhelyeiket, amelyek tudományos, tudománynépszerűsítő és közösségi programjaikkal meghatározó szereplőivé váltak az egyetemi universitas világának. Igaz ez a 2011 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem öntevékeny köreként működő Kubinyi Andás Történész Műhelyre is, ami felvállalta, hogy 2018. március 21. és 23. között megrendezi a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáját, lehetőséget biztosítva ezáltal az új tudományos eredmények bemutatására és egymás megismerésére. Erre minden lehetőség adott volt, ugyanis a Kárpát-medence 17 műhelye vett részt a nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencián.
A Szent Domonkos Rend 2015 novembere és 2017 januárja között ünnepelte nyolcszáz éves évfordulóját, mellyel kapcsolatban számos, a rend történetével foglalkozó megemlékezés és konferencia szerveződött. A teljesség igénye nélkül ilyen volt 2015. szeptember 18-án Kunszentmártonban a „Szent Domonkos Rend és a kunok”; 2016. május 20-án Debrecenben a „Domonkos szentek és szent helyek”; 2016. november 2-3-án Székesfehérváron „Az első 300 év Magyarországon és Európában”, majd november 4-én Budapesten az ezt követő második rész, „A 800 éves Domonkos Rend Magyarországon”. A konferenciáknak ugyan (egyelőre) vége, de az ott elhangzott előadások és új kutatási eredmények bővítve, illő kiadásban is megjelentek. Így négy új kiadvánnyal ismerkedhetett meg, aki ellátogatott 2017. december 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti, Szentkirályi utcai épületének dísztermébe a délután 15 órakor kezdődő könyvbemutatóra.
2018. május 16-án szervezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő Kubinyi András Történész Műhely az Egyháztörténeti Klub következő előadását az egyetem Mikszáth téri épületé­ben. Ezúttal Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár vezetője Prohászka Ottokár megítéléséről tartott előadást, amelyen három résztémáról esett szó: az előadás elején Mózessy röviden vázolta Prohászka életrajzát, külön kiemelve a sajtóban róla életében megjelenő írásokat, ezt követően beszélt Prohászka történeti megítéléséről, végezetül felvázolta a kutatás mai állapotát.
Régi vágya valósult meg a pázmányos hallgatóknak, amikor 2011 júniusában megalakult a történész műhelyünk, amely a Pázmányon is oktató híres középkorász, Kubinyi András nevét vette fel. Régi vágy volt ez, hiszen több hamvában halt kezdeményezés után is nagy volt az igény egy, a történelem szak életét színesebbé tevő műhelyre, ami igyekezett a megalakulástól kezdve eltelt négy évben eme igényeket kielégíteni.
2015. szeptember 24-én délután különleges eseménynek adott otthont a PPKE BTK Sophianum 205-ös terme – ekkor került sor a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár hármas könyvbemutatójára. Az esemény házigazdáinak nevében Forgó András (PPKE BTK) megnyitó szavaiban kiemelte a könyvbemutató helyszínének apropóját: a levéltár vezetője és munkatársa, Karlinszky Balázs, valamint Varga Tibor László egykor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakos hallgatói voltak.
Migráció a történelemben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést 2015. október 20-án a Kubinyi András Történész Műhely a PPKE BTK piliscsabai campusán. Az eseményt nagy érdeklődés kísérte. A rendezvényen Rácz György (PPKE BTK Medievisztika Tanszék) moderálásával Forgó András (PPKE BTK Újkori Történeti Tanszék), Kőszeghy Miklós (PPKE BTK Ókortörténeti Tanszék) valamint Tüske László (PPKE BTK Keleti Intézet) fejtette ki nézeteit. Rácz György bevezető szavaiban annak a véleménynek adott hangot, miszerint noha a történelem nem példatár, ennek ellenére tanulhatunk belőle, s ez a migráció több ezer éves történetére is igaz. A beszélgetést két nagy téma uralta: a történelem nagy migrációs hullámainak jellegzetességei, illetve az asszimiláció kérdése.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghívására november 16-án Silvano Giordano OCD, a római Theresianum és a Pápai Gergely Egyetem tanára tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alap- és mesterképzésen részt vevő történelem szakos hallgatóinak Piliscsabán.
Tusor Péter hiánypótlónak számító kötetét az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport II. műhelyszemináriuma keretében mutatták be december 15-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében.
Május 18-án tartották az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport harmadik egyetemi műhelyszemináriumárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményen Lakatos Bálint, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa mutatta be a kutatócsoport új forráskiadványát.
A budapesti Központi Papnevelő Intézetben január 14-én mutatták be a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) című forrásgyűjtemény két kötetét. Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja írt beszámolót a rendezvényről.
„A bécsi Augustineum és Magyarország” címmel kiterjedt alapkutatást lezáró egyháztörténeti konferenciára került sor december 4-én a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégiumban az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport szervezésében – tájékoztatott Tóth Krisztina.
November 3-án mutatták be az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport 2015-ben indult „Collectanea Studiorum et Textuum” tudományos könyvsorozata két újabb kötetét – tájékoztatta szerkesztőségünket Sági György és Kanász Viktor, a kutatócsoport tagjai.
Május 28-án mutatták be az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport újabb kiadványát az ELTE Szekfű Gyula történeti könyvárában – tájékoztatta szerkesztőségünket Kisvarga Gábor, a kutatócsoport tagja.
Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen mutatták be április 21-én az „Il Papato e le chiese locali” (A pápaság és a helyi egyházak) című kötetet, melyet Tusor Péter és Matteo Sanfilippo szerkesztettek – Tóth Krisztina, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport tagja tájékoztatott az eseményről.
Március 18-án mutatták be az MTA Könyvtárának konferenciatermében Tusor Péter „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…” címmel megjelent, forrásgyűjteményt tartalmazó kötetét. Tóth Krisztina, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tagja tájékoztatta szerkesztőségünket.
Május 3-án tartották a 2012-ben alakult MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos találkozóját Budapesten, az MTA székházában. A rendezvényen a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora „Felekezet és felekezetszerveződés Európában” címmel tartott előadást.
Erdély római katolikus főpásztorainak 1716. évi visszatéréséről emlékeztek meg október 20-án és 21-én a gyulafehérvári várban. Az eseményről a tudományos munkába bekapcsolódó MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport részéről Tusor Péter számol be.