Tudomány-népszerűsítés

Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghívására november 16-án Silvano Giordano OCD, a római Theresianum és a Pápai Gergely Egyetem tanára tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alap- és mesterképzésen részt vevő történelem szakos hallgatóinak Piliscsabán.
Tusor Péter hiánypótlónak számító kötetét az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport II. műhelyszemináriuma keretében mutatták be december 15-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében.
Május 18-án tartották az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport harmadik egyetemi műhelyszemináriumárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményen Lakatos Bálint, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa mutatta be a kutatócsoport új forráskiadványát.
A budapesti Központi Papnevelő Intézetben január 14-én mutatták be a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) című forrásgyűjtemény két kötetét. Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja írt beszámolót a rendezvényről.
„A bécsi Augustineum és Magyarország” címmel kiterjedt alapkutatást lezáró egyháztörténeti konferenciára került sor december 4-én a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégiumban az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport szervezésében – tájékoztatott Tóth Krisztina.
November 3-án mutatták be az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport 2015-ben indult „Collectanea Studiorum et Textuum” tudományos könyvsorozata két újabb kötetét – tájékoztatta szerkesztőségünket Sági György és Kanász Viktor, a kutatócsoport tagjai.
Május 28-án mutatták be az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport újabb kiadványát az ELTE Szekfű Gyula történeti könyvárában – tájékoztatta szerkesztőségünket Kisvarga Gábor, a kutatócsoport tagja.
Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen mutatták be április 21-én az „Il Papato e le chiese locali” (A pápaság és a helyi egyházak) című kötetet, melyet Tusor Péter és Matteo Sanfilippo szerkesztettek – Tóth Krisztina, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport tagja tájékoztatott az eseményről.
Március 18-án mutatták be az MTA Könyvtárának konferenciatermében Tusor Péter „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…” címmel megjelent, forrásgyűjteményt tartalmazó kötetét. Tóth Krisztina, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportjának tagja tájékoztatta szerkesztőségünket.
Május 3-án tartották a 2012-ben alakult MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos találkozóját Budapesten, az MTA székházában. A rendezvényen a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora „Felekezet és felekezetszerveződés Európában” címmel tartott előadást.
Erdély római katolikus főpásztorainak 1716. évi visszatéréséről emlékeztek meg október 20-án és 21-én a gyulafehérvári várban. Az eseményről a tudományos munkába bekapcsolódó MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport részéről Tusor Péter számol be.
A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus első munkanapján, augusztus 23-án a Pécsi Tudományegyetem Vargha Damján konferenciaterme adott helyet a 21. századi vatikáni magyar történeti kutatásokat ismertető előadás-sorozatnak. A szimpóziumról Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja számolt be.
A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában mutatták be június 22-én a Tóth Krisztina és Tusor Péter szerkesztette „Inventarium Vaticanum I. A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920–1939)” című kötetet, amely az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport legújabb kiadványa.
Idén immár harmadik alkalommal, augusztus 7-10. között került megrendezésre az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia, melynek középpontjában ez alkalommal a Veszprémi Főegyházmegye története állt. Mivel a Lendület kutatócsoport 2012 óta végzett öt éves munkája lezárult, és 2017. július 1-jével MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportként folytatja tevékenységét, így az idei szakmai találkozót immár ezekben az új keretekben szervezték meg, melyet az MTA, a veszprémi érsekség és a balatonkiliti plébánia támogatott. A program helyszínéül az előző évhez hasonlóan ismét a Balaton partja szolgált, ezúttal Tihany, „a Balaton koronája”, ahol az apátságban és a hozzá tartozó Szent Kristóf Vendégházban zajlottak az első három nap programjai, az utolsó nap pedig Veszprém tanulmányozásának jegyében telt. Az elmúlt évekhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola), Balatonkiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a kutatócsoport vezetője voltak az akadémia kurátorai, az igazgató pedig Kanász Viktor volt. Idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek előadók és résztvevő hallgatók.
Augusztus első napjaiban került megrendezésre immár második alkalommal az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia. A szakmai találkozó helyszínéül a tavalyi murakeresztúri plébánia és Surd után idén Siófok-Kiliti szolgált. Az elmúlt évhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár, Kiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens, az Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője voltak a szabadegyetem kurátorai, a hallgatói szervező és igazgató pedig Kanász Viktor volt.
December 4-én került megrendezésre az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport által szervezett „A bécsi Augustineum és Magyarország” című műhelykonferencia, melynek helyszínéül a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégium szolgált. A konferencia célja az volt, hogy összegezze a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével együttműködésben végzett alapkutatásokat, melyek egy nemzetközi projekt keretein belül valósultak meg. A projekt az I. Ferenc által 1816-ban alapított egyházi elitképző intézmény, a Frintaneum, vagy más néven Augustineum növendéki listájának elkészítésére és biográfiai adataiknak szócikkekben történő összegzésére irányult.
Különleges eseménnyel zárta le a Győri Egyházmegyei Levéltár és az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport a 2015-ös évet, ugyanis december 1-jén kettős könyvbemutatóra várták az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi-termébe. A rendezvény Vajk Ádámnak, az Egyházmegyei Levéltár igazgatójának köszöntőjével kezdődött, amelyben örömét fejezte ki e sikeres együttműködés felett. Ezt követően Szovák Kornél (PPKE egyetemi docens, a MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) és Lakatos Bálint (MTA-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa) mutatta be a Nemes Gábor által feltárt és közreadott, VII. Kelemen pápa 1523 és 1526 között kelt másfélszáz brévéjét tartalmazó kötetet.
Örvendetes, hogy az évtizedekig mellőzött magyar egyháztörténeti kutatások az elmúlt időszakban nagy lendületet vettek. E kutatások egyik zászlóshajója az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport, amelynek a vezetője, Tusor Péter március 18-i könyvbemutatóján újabb kötettel örvendeztette meg az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora programjának keretében az érdeklődőket. Az „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…”, Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635-1665) című kötet az érsek 448 magyar nyelven írt levelét tartalmazza. Ezt egészíti ki a szerző közel ötven oldalas előtanulmánya, amelyben magáról a kutatási programról, valamint a levelek kiadásáról és forrásértékéről olvashatunk. A kötet emellett egy új sorozat, a nem vatikáni kutatásokon alapuló eredményeket közreadó Collectanea Studiorum et Textuum első kötete, így programadónak is tekinthető.
2016. február 8-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán került sor Tusor Péter Pázmány, a jezsuita érsek kinevezésének története 1615-1616 (Mikropolitikai tanulmány) című új monográfiájának a bemutatójára, amely az immár több mint egy évtizede fennálló Collectanea Vaticana Hungariae I/13-as köteteként jelent meg.
Különleges alkalom miatt telt meg 2017. május 3-án délután a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, ugyanis az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívását elfogadva először látogatott Magyarországra, s tartott a fővárosban előadást a történettudományban ismert és elismert Wolfgang Reinhard.
Stefan Wyszyński bíboros, a 20. századi Lengyel Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb alakjaként egyszerre testesítette meg a nemzeti öntudatot, a keresztény elhivatottságot és a szocialista rendszerrel szembeni józan, kompromisszumkereső fellépést. Személyisége és tettei révén a múlt század legjelentősebb hatású lengyel katolikus főpapjává emelkedett a pápává választott Karol Wojtyła krakkói érsek mellett. 
2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE  „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében.  Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina – Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum I. – A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939) című kötet, melynek megjelenésével a „Lendület” programhoz köthető egyháztörténeti kutatásokban elért tudományos eredmények tovább gyarapodtak.
Kétségtelen, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket az állami erőszakkal és elnyomással szembeni helytállása és kálváriája, egyházi kulcsszerepe kiemeli a 20. századi magyar püspökök közül, azonban a példamutatás tekintetében nem járt egyedül ezen a rögös úton. Számos püspöktársa, pap és világi hívő is osztozott a megpróbáltatásokban a kommunista uralom idején. Ezen személyek közé tartozott Pétery József, az szentistváni alapítású Váci Egyházmegye 1942 és 1967 közötti püspöke (1953–1956, majd 1957–1967 között akadályoztatva hivatala ellátásában). Noha a második világháború utáni politikai vezetés szavának még kezdetben túlzott hitelt is adott, később félelem nélkül emelte fel szavát a törvénytelenségek és visszaélések kapcsán. Pétery püspököt egész működése folyamán alapvetően mindenkor a széleskörű empátia, határozottság és az elvekhez, keresztény értékekhez való ragaszkodás jellemezte.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és a MTA-HIM-SZTE-MNL OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közös részprojektjének keretében napvilágot látott kötet VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez.
Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok és arbei címzetes püspök a 19–20. századi magyar katolicizmus nagyformátumú egyénisége, a történettudomány kiváló ismerője és művelője, a vatikáni magyar történeti kutatások úttörője és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Születésének 175. évfordulóján a hazáját szerető tudós pap életére, munkásságára és mecénási tevékenységére emlékezünk.