Tudomány-népszerűsítés

A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában mutatták be június 22-én a Tóth Krisztina és Tusor Péter szerkesztette „Inventarium Vaticanum I. A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920–1939)” című kötetet, amely az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport legújabb kiadványa.
Idén immár harmadik alkalommal, augusztus 7-10. között került megrendezésre az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia, melynek középpontjában ez alkalommal a Veszprémi Főegyházmegye története állt. Mivel a Lendület kutatócsoport 2012 óta végzett öt éves munkája lezárult, és 2017. július 1-jével MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportként folytatja tevékenységét, így az idei szakmai találkozót immár ezekben az új keretekben szervezték meg, melyet az MTA, a veszprémi érsekség és a balatonkiliti plébánia támogatott. A program helyszínéül az előző évhez hasonlóan ismét a Balaton partja szolgált, ezúttal Tihany, „a Balaton koronája”, ahol az apátságban és a hozzá tartozó Szent Kristóf Vendégházban zajlottak az első három nap programjai, az utolsó nap pedig Veszprém tanulmányozásának jegyében telt. Az elmúlt évekhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola), Balatonkiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a kutatócsoport vezetője voltak az akadémia kurátorai, az igazgató pedig Kanász Viktor volt. Idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek előadók és résztvevő hallgatók.
Augusztus első napjaiban került megrendezésre immár második alkalommal az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által hagyományteremtő céllal életre keltett Fraknói Nyári Akadémia. A szakmai találkozó helyszínéül a tavalyi murakeresztúri plébánia és Surd után idén Siófok-Kiliti szolgált. Az elmúlt évhez hasonlóan Gárdonyi Máté teológiai tanár, Kiliti plébánosa, valamint Tusor Péter egyetemi docens, az Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetője voltak a szabadegyetem kurátorai, a hallgatói szervező és igazgató pedig Kanász Viktor volt.
December 4-én került megrendezésre az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport által szervezett „A bécsi Augustineum és Magyarország” című műhelykonferencia, melynek helyszínéül a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégium szolgált. A konferencia célja az volt, hogy összegezze a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével együttműködésben végzett alapkutatásokat, melyek egy nemzetközi projekt keretein belül valósultak meg. A projekt az I. Ferenc által 1816-ban alapított egyházi elitképző intézmény, a Frintaneum, vagy más néven Augustineum növendéki listájának elkészítésére és biográfiai adataiknak szócikkekben történő összegzésére irányult.
Különleges eseménnyel zárta le a Győri Egyházmegyei Levéltár és az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport a 2015-ös évet, ugyanis december 1-jén kettős könyvbemutatóra várták az érdeklődőket Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi-termébe. A rendezvény Vajk Ádámnak, az Egyházmegyei Levéltár igazgatójának köszöntőjével kezdődött, amelyben örömét fejezte ki e sikeres együttműködés felett. Ezt követően Szovák Kornél (PPKE egyetemi docens, a MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) és Lakatos Bálint (MTA-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa) mutatta be a Nemes Gábor által feltárt és közreadott, VII. Kelemen pápa 1523 és 1526 között kelt másfélszáz brévéjét tartalmazó kötetet.
Örvendetes, hogy az évtizedekig mellőzött magyar egyháztörténeti kutatások az elmúlt időszakban nagy lendületet vettek. E kutatások egyik zászlóshajója az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport, amelynek a vezetője, Tusor Péter március 18-i könyvbemutatóján újabb kötettel örvendeztette meg az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora programjának keretében az érdeklődőket. Az „Írom kegyelmednek, mint igaz magyar igaz magyarnak…”, Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635-1665) című kötet az érsek 448 magyar nyelven írt levelét tartalmazza. Ezt egészíti ki a szerző közel ötven oldalas előtanulmánya, amelyben magáról a kutatási programról, valamint a levelek kiadásáról és forrásértékéről olvashatunk. A kötet emellett egy új sorozat, a nem vatikáni kutatásokon alapuló eredményeket közreadó Collectanea Studiorum et Textuum első kötete, így programadónak is tekinthető.
2016. február 8-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán került sor Tusor Péter Pázmány, a jezsuita érsek kinevezésének története 1615-1616 (Mikropolitikai tanulmány) című új monográfiájának a bemutatójára, amely az immár több mint egy évtizede fennálló Collectanea Vaticana Hungariae I/13-as köteteként jelent meg.
Különleges alkalom miatt telt meg 2017. május 3-án délután a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, ugyanis az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívását elfogadva először látogatott Magyarországra, s tartott a fővárosban előadást a történettudományban ismert és elismert Wolfgang Reinhard.
Stefan Wyszyński bíboros, a 20. századi Lengyel Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb alakjaként egyszerre testesítette meg a nemzeti öntudatot, a keresztény elhivatottságot és a szocialista rendszerrel szembeni józan, kompromisszumkereső fellépést. Személyisége és tettei révén a múlt század legjelentősebb hatású lengyel katolikus főpapjává emelkedett a pápává választott Karol Wojtyła krakkói érsek mellett. 
2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE  „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében.  Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina – Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum I. – A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939) című kötet, melynek megjelenésével a „Lendület” programhoz köthető egyháztörténeti kutatásokban elért tudományos eredmények tovább gyarapodtak.
Kétségtelen, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket az állami erőszakkal és elnyomással szembeni helytállása és kálváriája, egyházi kulcsszerepe kiemeli a 20. századi magyar püspökök közül, azonban a példamutatás tekintetében nem járt egyedül ezen a rögös úton. Számos püspöktársa, pap és világi hívő is osztozott a megpróbáltatásokban a kommunista uralom idején. Ezen személyek közé tartozott Pétery József, az szentistváni alapítású Váci Egyházmegye 1942 és 1967 közötti püspöke (1953–1956, majd 1957–1967 között akadályoztatva hivatala ellátásában). Noha a második világháború utáni politikai vezetés szavának még kezdetben túlzott hitelt is adott, később félelem nélkül emelte fel szavát a törvénytelenségek és visszaélések kapcsán. Pétery püspököt egész működése folyamán alapvetően mindenkor a széleskörű empátia, határozottság és az elvekhez, keresztény értékekhez való ragaszkodás jellemezte.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, a Fraknói Kutatócsoport és a MTA-HIM-SZTE-MNL OL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közös részprojektjének keretében napvilágot látott kötet VI. Adorján pápa uralkodása idején (1522–1523) keletkezett magyar vonatkozású kérvényeket tartalmazza, ezzel hozzájárulva a magyar medievisztika e téren mutatkozó jelentős hiányosságának csökkentéséhez.
Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok és arbei címzetes püspök a 19–20. századi magyar katolicizmus nagyformátumú egyénisége, a történettudomány kiváló ismerője és művelője, a vatikáni magyar történeti kutatások úttörője és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Születésének 175. évfordulóján a hazáját szerető tudós pap életére, munkásságára és mecénási tevékenységére emlékezünk.