Martinengo nuncius és Eger 1552-es ostroma - Kanász Viktor előadása

Eger 1552. évi ostroma az egyik leghíresebb története a kora újkori Magyarországnak. Az Egri csillagok című regény, valamint a belőle készült 1968-as film alapjában véve befolyásolta nemzedékek történelem-szemléletét. Azt azonban kevesen tudják, hogy egy-egy jelenetet kihagyott, másokat pedig beleírt a forgatókönyvet készítő Nemeskürty István. Ilyen az a híres jelenet, amikor Dobó István egyenesen III. Gyula pápához megy Rómába segítséget kérni az oszmánok által szorongatott Magyarország számára. Ebből olyan benyomásunk támad, mintha a pápaságot nem igazán érdekelték a magyar ügyek: nem voltak tisztában a földrajzi és politikai viszonyokkal, nem ismerték a kor magyarországi döntéshozóit.

Valóban így volt, elfeledkezett volna a magyar hadszíntérről, valamint Eger hős védőiről az Örök Város püspöke? Kanász Viktor 2021. szeptember 23-án a Dobó István Vármúzeum által rendezett az Eger és Itália című konferencián az előadásában arra keresi a választ, részletesen elemezve az I. Ferdinánd udvarában működő Girolamo Martinengo nunciusnak a magyar hadszíntérrel és Eger ostromával kapcsolatos jelentéseit. Enek során bemutatta, hogy több alkalommal, kisebb-nagyobb részletességgel, általában hiteles információk alapján írt az oszmán hadak Eger felé vonulásáról, valamint magáról az ostromról. Tehát Nemeskürty István jelenetével szemben Róma és a pápaság nagy figyelmet fordított a magyarországi események és az itteni hadszíntér alakulása felé, s Eger ostroma sem maradt közömbös a pápai diplomácia számára.

A partner kutatócsoportok közül a Vestigia (PPKE) Kutatócsoport több tagja, Domokos György, W. Somogyi Judit és Kristóf Ilona is előadott.

Program