Kalous – Pecchinoli. Könyvbemutató az Eötvös Collegiumban

Antonín Kalous The Legation of Angelo Pecchinoli at the Court of the King of Hungary (1488–149) c. munkája (Collectanea Vaticana Hungariae, tom. II/8) a Fraknói Kutatócsoport és az olmützi egyetem kooperációjának köszönhetően nemrég látott napvilágot. A kötetet a szerző budapesti látogatására időzített „flashmob” formában mutatták be. A „Középkori Esték” keretében, az Ókortudományi és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közreműködésével megrendezett könyvbemutatónak az Eötvös Collegium Történész Műhely és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének keretében az Eötvös Collegium adott helyt. Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője, egyben a kötet szerkesztője adta Antonín Kalousnak a kötet és méltatta röviden az alkalom jelentőségét. Ezt követően Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa szemezgetett a kiadott források között, kiemelve azokat a novumokat, amik tovább árnyalják és színesítik Mátyás király udvaráról kialakult képünket. Érdekességként és ügyes diplomáciai manőverként kiemelte, hogy Pecchinoli nuncius havi ellátmányát a Mátyás által bebörtönzött Váradi Péter kalocsai érsek javadalmából kívánta fedezni a pápa. Számos adatot talált Bakóc Tamás udvari működésére, Mátyás király egészségi állapotára és halálára is. Nemes Gábor, a Kutatócsoport tudományos munkatársa a mű historiográfiai előzményeit ismertetve kiemelte, a szerző egy csaknem 150 évvel ezelőtt, Augustin Theiner, Mircse János, majd Fraknói Vilmos által megkezdett munkát fejezett be. A követutasítások, diplomáciai jelentések és levelek nemcsak a török elleni harcról, a pápaság és a nápolyi királyság konfliktusáról, Djem herceg és Ancona város ügyéről ad tájékoztatást, hanem a magyar egyházi és világi elit tagjairól is érdekes információkkal gazdagodhat az olvasó. Számos alkalommal olvashatunk a cseh és morva területen lévő husziták (kelyhesek és pikárdok) közötti felekezeti ellentétekről, valamint Filipec Jánosnak és az olmützi püspökségnek az ügyéről is. Pecchinoli szívén viselte a szerzetesrendek, különösen ferences konventuális és klarissza kolostorok obszerváns reformját. Egy pápai bulla jóvoltából pedig pontos képet alkotunk a Pecchinoli által működtetett legátusi bíróság jogköreiről.

A kiadott források csaknem fele eddig ismeretlen volt a kutatás számára. A szerző a vatikáni levéltár fondjai (bréveregistrumok, vatikáni bullaregisztrumok, kamarai levéltár stb.) és a velencei Biblioteca Marciana kódexei mellett más gyűjteményekben is kutatott: a vatikáni könyvtárban, a német intézetben őrzött Minucci-kódexek között, a milánói és a velencei állami levéltárban, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, Prágában, Brnóban, Poznańban, Zágrábban és a monasterium.net jóvoltából német és osztrák levéltárakban. A kötet nemcsak az egyház, hanem a politika, diplomácia és jogtörténet iránt érdeklődők haszonnal forgathatják a reneszánsz kor pápai–magyar kapcsolatainak e fontos kötetét.

Meghívó