2025. október 9-én, csütörtökön 18 órakor rendezték meg a Szlovák Történeti Intézetben Ivana A. Petranský, az intézet tudományos munkatársának könyvbemutatóját. A bemutatott kötet címe: Dejiny slovenského historického výskumu v Ríme [A szlovák történeti kutatás története Rómában]. A rendezvényt Beáta Katrebová Blehová szlovák történész moderálta. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin CPH-munkatárs képviselte.
A kötet a Szlovák Történeti Intézet római történetének és szerepének átfogó áttekintését nyújtja az 1918 utáni időszaktól napjainkig. Az intézet alapításától kezdve kulcsfontosságú platformként szolgált a szlovák történettudomány számára, hogy bekapcsolódjon az európai tudományos életbe és kutatási kapcsolatokat alakítson ki Olaszországban, különösen is a vatikáni levéltár anyagának hasznosításával.
A könyv részletesen ismerteti, hogy már a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától kezdve erős törekvés mutatkozott arra, hogy szuverenitását Rómában létesítendő intézettel is reprezentálja az új állam. E törekvés eredményként jött létre 1921–1923 között a Csehszlovák Történeti Intézet létrehozása. Ez lehetőséget adott a csehek mellett a szlovák történészeknek is, hogy a két világháború között és azt követően is nemzetközi relevanciájú kutatásokat folytassanak, különösen a középkori források vizsgálatában.
A második világháborút követően az intézmény működése többször megszakadt politikai, illetve finanszírozási okokból, majd a hidegháború idején az emigráns szlovák tudósok és katolikus körök éltették tovább Rómában. A könyv leírja, hogy az 1960-as évektől kezdődően új kutatói nemzedékek jelentek meg, akik az olasz és vatikáni levéltárakban dolgoztak, és személy szerint is bemutatja több jelentős szlovák kutató munkásságát.
Az 1989-es rendszerváltozás, majd az önálló államiság 1993-as kezdete után új lehetőségek nyíltak meg a szlovák történészek előtt. Közös állami és egyházi háttérrel létrejött a Szlovák Történeti Intézet Rómában, amely 2013-tól jogi státuszt is kapott, majd 2014-től ismét intézményesített módon működik. Szlovákiai tudományos háttérbázisát a Nagyszombati Egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia alkotja. Az intézet ettől kezdve folyamatosan aktív különböző tudományos és kiadói tevékenységekben: forráskutatásokat szervez vatikáni és olasz levéltárakban, konferenciákat és szimpóziumokat rendez, valamint folyóiratokat, köteteket publikál.
„A kötet külön hangsúlyt fektet a legújabb kutatási irányokra és projektekre, valamint arra, hogy az intézet miként járul hozzá a szlovák történelmi tudat fejlődéséhez” – hangzik a kutatás és eredményei prezentációjának tézismondata.
* * *
Fűzzük hozzá nyomban a hírhez és különösen az iménti zárómondathoz: a tudomány szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a szlovák történetkutatás törekvései teljes összhangban legyenek az 1918 előtti autentikus történeti valósággal.
Az egykori Csehszlovák Történeti Intézet utódintézményei kétségkívül funkcionálisan működnek a 21. századi Rómában. Mindez az 1924-ben a Fraknói-villában működését megkezdő, majd a Palazzo Falconieriben már az 1930-as évek folyamán jószerével elhaló Római Magyar Történeti Intézet kapcsán sajnos nem mondható el. A Római Magyar Akadémián, a római Collegium Hungaricumon belül a már papíron is alig létező „Istituto Storcio Fraknói” – igen, elvileg van ilyen – semmiféle aktív tudományos tevékenységet nem fejt ki.
Ezzel szemben a cseh történeti kutatás az 1990-es évektől kezdődően szilárd struktúrában működik. A Cseh Tudományos Akadémia történeti intézetén belül komoly római kutatási tapasztalatokat szerző kutatókból álló komisszió képezi a Czeh Historical Institute in Rome prágai tudományos bázisát. Magának az intézetnek Rómában a cseh egyházi intézettel közös székhelye van. Saját periodikával rendelkezik (Bollettino dell’Istituto Storico Ceco di Roma), s több új, illetve nagy múltú kiadványsorozatot gondoz (minderre lásd az intézet honlapját). Tudtunkkal a cseheknek nincs úgynevezett „kultúrintézetük” Rómában.
A Szlovák Történeti Intézet a római Szlovák Intézet – a Római Magyar Akadémiához hasonló, diplomaták által igazgatott kultúrház – épületében kezdte meg működését 2014-ben. 2023-ban költözött a Via della Conciliazionéra, a Vatikán tőszomszédságába. Az egyszerre reprezentatív és funkcionális székhely megelőzően a néhai Jozef Tomkó kuriális bíboros vatikáni szolgálati lakása volt. Kiemelt szlovák egyházi és állami figyelemre, professzionális érdekérvényesítésre utal, hogy sikerült római történeti intézetük számára megszerezni. A szlovák intézet saját római folyóirata a Slovak Studies.
Mind a Cseh, mind a Szlovák Történeti Intézet tagja a római tudományos intézeteket tömörítő rangos nemzetközi szövetségnek.
