A Vatikáni Titkos Levéltár püspök-prefektusa Budapesten

Mons. Sergio Pagano, az Archivio Segreto Vaticano prefektusa mutatta be Budapesten a CVH októberben napvilágot látott I/9–10. köteteit (Cameralia Documenta Pontificia...). Mons. Pagano az eseményen a vatikáni és egyetemes tudományosság patinás intézményének tevékenységéről, terveiről is tájékoztatta a nagyszámú érdeklődőt.

Meghívó

Beharangozók: MNO; Magyar Kurír; Katolikus.hu
Beszámolók:  Magyar Kurír; MTA.hu (KAB.ro); Múlt-kor.huMagyar Nemzet (2015. 01.15.); Híradó.hu (Hír.ma - Hír-újság.hu - Erdon.ro - Szuperinfo-hu); OTP Fáy-alap.; Esti Hírlap; Új Ember (2015. 01. 25. - online)
MP3 (teljes) – MP4 (összefoglaló)  – MTVA (tudósítás) –  Képek

Sergio Pagano 1948-ban született, 1966-ban lépett be a barnabita rendbe. Bölcsészettudományi és teológiai tanulmányait Rómában végezte, 1977-ben szentelték pappá. 1978-ban a Vatikáni Paleográfiai, Diplomatikai és Levéltári Iskolában szerzett levéltáros-paleográfus végzettséget. Ettől az évtől kezdve dolgozott a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano), melynek 1995-ben helyettes prefektusává, 1997-től prefektusává nevezte ki a pápa. 1610/1611-től kezdődően ő az intézmény 33. prefeketusa. Ezzel párhuzamosan a Vatikáni Paleográfiai, Diplomatikai és Levéltári Iskola igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett. 2007-ben nevezte ki a pápa celenei címzetes püspökké. Több vatikáni kongregációnak és pápai bizottságnak befolyásos tagja. Tudományos munkássága – mely a középkortól a legújabb korig bezárólag az egyháztörténet valamennyi szegmensére kiterjed – széles körben ismert. Személyében először jár Magyarországon Vatikáni Titkos Levéltár, e nemzetközileg is meghatározó vatikáni tudományos intézmény vezetője az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívására.

A kortárs regényírók fantáziáját is megmozgató Vatikáni Titkos Levéltárat 1611-ben alapította V. Pál pápa, s a világegyház valamint az Egyházi Állam kormányzásával kapcsolatos dokumentumokat őriz. Itt kerültek elhelyezésre az ősi pápai hivatalok és családok iratai, valamint az angyalvári levéltár is. Máig az egyetemes történelemtudomány legfontosabb és legrangosabb forrásőrző helye. Elnevezésében a „segreto” szó „magán” vagy „privát” értelemben fordítandó – tehát eredetileg a pápák magánlevéltárát jelölte. 1810-ben anyagát Napóleon Párizsba szállíttatta. Bukása után, 1815-17-ben került vissza a dokumentumok egy része Rómába. Az archívum a tudósok számára 1881-ben nyitotta meg először a kapuit. Ekkor XIII. Leó pápa 1815-ig bezárólag tette kutathatóvá anyagát. Feltárására számos ország, köztük Fraknói Vilmosnak, az MTA főtitkárának köszönhetően Magyarország saját történeti intézetet hozott létre Rómában, ezek jórésze máig működik. A levéltár modernkori forrásai fokozatosan válnak kutathatóvá. Legutóbbi nyitására 2006-ban került sor, mikor XI. Pius pápa haláláig bezárólag tette hozzáférhetővé a dokumentumokat XVI. Benedek pápa. A vatikáni fondokban rejtőző óriási iratanyag nagy része máig feltáratlan, ezért jelentős eredmény a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) publikálása.