2025. november 28-29-én Mohács 500 – Antemurale Christianitatis II. címen nemzetközi konferenciát rendeztek Pécsen, a Magtár Látogatóközpontban. Az angol nyelvű eseményen a magyar mellett lengyel, cseh, horvát, olasz és román szerzők előadásai hangzottak el három szekcióban. A szekcióülések között, illetve után két kerekasztal-beszélgetésre is sor került, Diplomáciai kerekasztal (magyar nyelven), illetve A Mohács Nemzeti Emlékhely átalakulásának nemzetközi vonatkozásai (angol nyelven) címmel. A szimpóziumot a Nemzeti Örökség Intézete szervezte, többek között a Fraknói Kutatócsoport közreműködésével. E közreműködésnek köszönhetően vett részt a tudományos tanácskozáson Antonín Kalous és Gianpiero Brunelli, akik 2019-ben és 2021-ben jártak Magyarországon a Kutatócsoport meghívására, a La santa impresa. Le crociate del papa in Ungheria (1595-1601) és a The Legation of Angelo Pecchinoli at the Court of the King of Hungary (1488–149) (CVH II/8) című köteteik bemutatása alkalmából.
Antonín Kalous A Jagellók uralma Csehországban című előadása, amelyben a Jagellók uralmának gyakran hangsúlyozott hasonló vonásai mellett (a rendek és a királyság viszonya), felhívta a figyelmet a különbségekre is. A politikai kompromisszumok mellett ugyanis a Cseh Királyságban a huszita múlt miatt vallási kompromisszumokat is meg kellett kötnie a Jagellóknak, amely egyrészt visszahatott a politikai viszonyokra, másrészt azzal a következménnyel járt, hogy a Cseh Királyság a szentszéki kapcsolatok szempontjából perifériára került, amelynek világos jele volt, hogy Róma Magyarországtól vagy a Német-Római Birodalomtól eltérően nem küldött külön, önálló pápai követeket a királyságba.
Giampiero Brunelli A keresztes hadjáratok, Itália és az oszmán politika című előadásában a címben jelzett témákkal foglalkozó historiográfia újragondolásának szükségességét vetette fel. Brunelli szerint a történetírás ugyanis egyszerre beszél a keresztes eszme 15. századi továbbéléséről ugyanakkor arról, hogy ez a 16. századra retorikai eszközként élt csupán tovább. Vagyis szembeállítja egymással a politikai realizmust és a keresztes retorikát/propagandát, ráadásul mindkettőt modernkori, moralizáló szempontból és nemzeti különbségeket túlhangsúlyozó módon. Holott a pápai bullák arengájának újraolvasása azt mutatja, hogy a kora újkori pápaság politikai kultúráját és cselekvését egyszerre és egymástól elválaszthatatlanul határozta meg a teológia, az egyházjog és a politika. A keresztes hadjáratok története nélkül tehát nem érthető meg a kora újkori pápaság története sem.
A korabeli nemzetközi viszonyokat megvilágító diplomáciatörténeti kerekasztalon a Fraknói Kutatócsoport részéről Fedeles Tamás vett részt.
