2024-ben van Fraknói Vilmos, szekszárdi majd szentjobbi apát, nagyváradi kanonok, arbei választott püspök, az MTA osztálytitkára, főtitkára és másodelnöke halálának 100. évfordulója. A Fraknói Kutatócsoport évek óta készül arra, hogy nem ad hoc, hanem névadójához méltó tudományos eseményekkel és eredményekkel állítson emléket a centenáriumnak.
Május 2–3-án nagyszabású historiográfiai konferenciát rendezünk Nagyváradon, a püspöki palota dísztermében. Június 6-án az Istituto Nazionale di Studi Romani ad helyet a római Aventinuson annak az általunk kezdeményezett és szervezett nemzetközi szimpóziumnak, amelyen Fraknói és munkatársai vatikáni kutatásait elemezzük, bevonva a vizsgálatba az osztrák, cseh, lengyel és horvát kortárs szereplőket is. A centenáriumi programsorozatban több előadás keretében mutatja be a Kutatócsoport egy-egy tagja a Fraknói által kutatott témák kapcsán a legújabb tudományos eredményeket (lásd például itt és itt).
Fraknói halálának vigiliáján, november 19-én megkoszorúzzuk az alkalomra általunk felújítandó síremlékét a Fiumei úti temetőben. Ezt követően 17.00 órai kezdettel emlékülést rendezünk a Központi Szeminárium dísztermében, mely intézménynek Fraknói egyetemi évei alatt mindvégig lakója volt. Itt mutatjuk be a váradi konferencia előadásait tartalmazó kötetet, kiegészítve az életrajzzal foglalkozó egyéb közleményekkel.
Az emlékév lezárása 2025. február 27-én, Fraknói 182. születésnapján lesz. (További részletek az institutumfraknoi.hu nyitóoldalán: "Események – Fraknói-centenárium").
A Fraknói-centenárium meghirdetése Fraknói Vilmos 181. születésnapján, február 27-én történt. Ebből az alkalomból Adalékok Fraknói Vilmos (1843–1924) életrajzához címmel tartotta meg a Kutatócsoport 8. műhelyelőadását Rétfalvi Balázs, a Kutatócsoport külső munkatársa. Az előadó prezentációja elején felhívta a figyelmet a dualizmuskori egyházi középréteg vizsgálatára és röviden ismertette Fraknói Vilmos életének főbb pontjait.
Ezután az életút három epizódját tárgyalta részletesebben. Elsőként Fraknói Vilmos származását és családját mutatta be az ürményi katolikus anyakönyv adatai alapján. A zsidó hitben, Frankl néven született Vilmost két lánytestvérével együtt 1845. szeptember 12-én keresztelte meg Markly József plébános az ürményi Szent László templomban, és a keresztségben a János nevet kapta.
A második téma a magyar irodalomtörténet egyik híres sajtópere volt, amely Fraknói Vilmost is érintette. A 24 éves Ady Endre fiatal újságíróként a Nagyváradi Friss Újságban 1901. április 22-én megjelent, Egy kis séta c. cikkében megtámadta a nagyváradi kanonokokat és azzal vádolta őket, hogy érzéketlenek a társadalmi problémák iránt és haszontalan dolgokkal foglalkoznak. A káptalan nevében a nagyprépost becsületsértés vádjával feljelentést tett, amelyet minden nagyváradi kanonoknak, így Fraknói Vilmosnak is alá kellett írnia. A peranyagot a nagyváradi Ady Endre Múzeum őrzi.
Végezetül Fraknói időskori megpróbáltatásait ismertette 1924. november 20-i halála előtt. A háború után a trianoni határok és idős kora miatt komoly anyagi nehézségekbe jutott, mivel javadalmaihoz és járandóságaihoz csak töredékesen jutott hozzá. 1923-ban hazaköltözött Bécsből és végül a Vöröskereszt Kórházban hunyt el. Megpróbáltatásairól a sajtó szinte naponta részletesen beszámolt.