9. Fraknói Műhelyelőadás - Kanász Viktor előadása Szász Móric 1552. évi magyarországi hadjáratáról

A 2024-es Fraknói-centenáriumi programsorozatban több előadás keretében mutatja be a Kutatócsoport egy-egy tagja a Fraknói és kortársai által kutatott témák kapcsán a legújabb tudományos eredményeket. Ennek részeként Rétfalvi Balázs előadását követően 2024. március 13-án Kanász Viktor ismertette Szász Móric 1552-es magyarországi hadjáratának és győri táborozásának történetét.

Előadásában kitért rá, hogy a korabeli nunciusok magyar vonatkozású jelentéseinek fontosságára már Fraknói Vilmos is felhívta a figyelmet, s e források fontos információkat tartalmaznak az 1552-es év geopolitikai hátteréről és hadi eseményeiről, többek közt Eger ostromáról, valamint Szász Móric győri táborozásáról, ezekhez pedig az itáliai, bécsi, valamint a magyarországi levéltárak korabeli dokumentumai is további adalékul szolgálnak.

E források segítségével az előadó először felvázolta a szász választó működése kapcsán kialakult felettébb negatív historiográfiai értelmezéseket, majd ezeket ütköztette az előkerült forrásokkal. Ennek során megvizsgálta, hogy miért nem I. Ferdinánd vagy Miksa főherceg vezették a keresztény hadakat a magyar hadszíntéren, miért kellett Magyarországtól távol tartózkodnia az uralkodónak, s hogyan sikerült rávennie a lázadó szász fejedelmet, hogy Habsburg zászlók alatt végül az oszmánok ellen vonuljon. Ezt követően megvizsgálta, milyen útvonalon, mekkora sereggel érkezett Magyarországra Móric, hogyan táborozott le Győr alatt, s miképpen erősítette meg a települést. Külön kitért arra, hogy miért nem indult el a sereg az Egert ostromló oszmán erők ellen, s ennek ellenére milyen módon igyekezett a vár felmentését elérni, ebben pedig milyen szerepet játszott az Esztergom alatti ütközet.

Előadása végén Kanász Viktor tanulságként többek közt azt vonta le, hogy Szász Móric 1552-es magyarországi hadjárata és győri táborozása jóval fontosabb szerepet játszott, mintsem az utókor tulajdonít neki. Ez akkor lesz egyértelmű, ha a korabeli magyar történelmet összeurópai összefüggésben vizsgáljuk, s a korabeli eseményekhez – nem csak egyházi, hanem politikai és hadtörténetiekhez is – kiváló és alig hasznosított forrást jelentenek a Fraknói Vilmos által is olyannyira értékelt nunciusi jelentések.

Kanász Viktor előadásának tartalma az Arrabona 2023-as számában látott napvilágot, s itt tölthető le.

A Fraknói-centenárium következő programjaként április 10-én Tusor Péter tartja meg a IX. egyetemi műhelyszemináriumot.