2024. február 13-án immáron hetedik alkalommal került megrendezésre Fraknói Műhelyelőadás. Az online esemény elején Tusor Péter kutatócsoport-vezető köszöntötte a részvevőket, közülük is megkülönböztetett tisztelettel Bergmann János c. tárnoki apátot, a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan jelenlegi nagyprépostját. A ny. bácsalmási plébánossal Sági György, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa 2023. november 8-án, a Kalocsai Érseki Kastélyban készített életútinterjút.
Bevezetője elején Sági, a Kutatócsoport vezetőjéhez hasonlóan az életútinterjúnak, mint oral history forrásnak a történészek általi felhasználhatóságáról ejtett néhány mondatot. A módszernek korábbi kutatásai során végzet alkalmazásáról is említést tett az interjú készítője.
Ezt követően röviden áttekintette Bergmann János nagyprépost életpályáját, külön is kihangsúlyozva, hogy ő volt az egyik utolsó még Grősz József érsek által a kalocsa-bácsi főegyházmegye szolgálatára felszentelt áldozópap 1960-ban (a másik két pap a tavaly nyáron elhunyt Leányfalusi Vilmos orgonaművész, főszékesegyházi karnagy, valamint a hévízi ápolás alatt lévő Tölgyes Ferenc). A főpásztor életének utolsó évében nem volt papszentelés az főegyházmegye számára. Az 1937-ben Császártöltésen született Bergmann János kalocsai gimnáziumi, majd szegedi szemináriumi tanulmányait követően 1960-ban a nemesnádudvari plébánián kezdte meg papi pályáját. Ezt követőn hat különböző helyen szolgált még káplánként (Csengődön, Csávolyon, Garán, Jánoshalmán, Kecel-Beltéren majd Kalocsa-Belvárosban), míg nem 1978-ban Ijjas József érsektől Rémre kapta első plébánosi kinevezését, ahonnan 1986-ban Bácsalmásra került. Itt 30 éven át volt plébános. Összességében három évtizeden keresztül szolgált a kommunista ateista berendezkedésű államban papként, majd a rendszerváltás után 2016-os nyugállományba vonulásáig még több mint két és fél évtizedet. 1986-ban lett c. tárnoki apát, 2005-ben a káptalan tagja, 2018 óta pedig annak nagyprépostja.
Az idei év tavaszán 87. életévét betöltő idős pappal készült interjú minden bizonnyal hasznos forrásul szolgál a korszakot kutató történészek számára. A nagyprépost gondolatai árnyalják és gazdagítják az írott forrásokból megismert információkat. Az életútinterjú első felében Bergmann János a fent említett életszakaszaiban megtapasztaltakról számol be, a beszélgetés második felében a különböző személyekkel kapcsolatos visszaemlékezései hangzanak el a nagyprépostnak. Külön kiemelendő Grősz József érsek méltatása. Bábel Balázs érsekkel bezáróan röviden mindegyik napjainkig szolgáló kalocsai érsekről megemlékezett, továbbá az általa joggal különleges életvitelűnek nevezett Várkonyi Imre egykori káptalani helynökről, de a főegyházmegye egykor volt kiemelkedő papjairól is, mint például Bárd János segédpüspökről, Gyetvai Péter ökonómusról vagy éppen Kujáni Ferenc általános helynökről. A beszélgetés végén a II. Vatikáni Zsinat döntéseinek a magyarországi gyakorlatba való átültetése körüli nehézségekről, majd a Dankó László érsek által összehívott, de már Bábel érsek által 2000-ben lezárt kalocsai főegyházmegyei szinódus munkájáról osztotta meg emlékeit.
A bevezetőt követően Sági György által válogatott és Oláh Róbert által megvágott rövid részletek kerültek bemutatásra az életútinterjúból.
A bevezető előadás ppt-je
