CVH

Microbiographical Studies of Archbishops of Esztergom from the 17th Century (Imre Lósy, György Lippay, György Szelepchény)

Excerpta – Separata
Péter Tusor

Péter Tusor: Microbiographical Studies of Archbishops of Esztergom from the 17th Century (Imre Lósy, György Lippay, György Szelepchény). Budapest–Rome 2022. (CVH Separatum ex class. II, tom. 19.)

Minden út Rómába vezet? Magyarországi klerikusok felszentelése a római Kúriában (1426–1523)

CLASSIS I
vol. 25
Fedeles Tamás

FEDELES TAMÁSMinden út Rómába vezet? Magyarországi klerikusok felszentelése a római Kúriában (1426–1523) (CVH I/25), Budapest–Róma 2025, Fraknói Kutatócsoport–Moravcsik Gyula Intézet/Collegium Professorum Hungarorum (363 p. + 20 térképmelléklet)

Az Örök Várost felkeresők között időről időre feltűntek azok az önállóan, illetőleg kisebb-nagyobb csoportokban érkezők, akik a Római Kúriában kívánták felvenni az egyházi rend egyes fokozatait, továbbá promóciójukkal kapcsolatos ügyeiket kívánták kedvezően elintézni. A római szentelési turizmus (turismo delle ordinazioni) – ahogy a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól, öltött nagyobb méreteket. Mindezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés vetődik fel: Kik és miért vállalkoztak a hosszú útra? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római szentelési procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegeit találjuk a Kúriában szentelteltek között? A Rómába érkező klerikusok között milyen arányban találunk magyar javadalmasokat? A Kárpát-medence egyes területeiről milyen megoszlásban érkeztek szentelendők a pápai udvarba? A Rómától való távolság mennyiben befolyásolta az utazási kedvet? Az országos és nemzetközi politikai események hatással voltak-e az utazásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a hitújítás között? A most közreadott hiánypótló kötet, a szerző által 2021-ben közzétett okmánytár (CVH I/18) forrásaira támaszkodva, azokat további vatikáni és hazai kútfőkkel kiegészítve, valamint a témakörben készült korábbi kutatási eredményeket felhasználva kínál ezekre és a további izgalmas kérdésekre is válaszokat.

A szerző által adatolt közel 800 magyar klerikus kapcsán – akik túlnyomó része korábban egyáltalán nem volt ismert – számos kérdést igyekezett tisztázni. Olyan interdiszciplináris vizsgálati módszert alkalmazott, melyben egyszerre jelennek meg az egyház- és liturgiatörténet mellett levéltártani, paleográfiai, történeti és művelődéstörténeti, továbbá földrajzi ismeretek, valamint a politika- és társadalomtörténet szempontjai is. A munka nem csak a magyar okleveles anyagot egészíti ki jelentős mértékben, s a témára vonatkozó korábbi ismereteket gazdagítja új eredményekkel, hanem szorosan illeszkedik a kurrens európai egyház- és társadalomtörténeti kutatásokhoz, ebből kifolyólag nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is hiánypótlónak tekinthető.

Védőborító