Péter Tusor: Microbiographical Studies of Archbishops of Esztergom from the 17th Century (Imre Lósy, György Lippay, György Szelepchény). Budapest–Rome 2022. (CVH Separatum ex class. II, tom. 19.)
Gábor Nemes: The Register of the Papal Documents Surviving within the Kingdom of Hungary (1417–1526). Budapest–Rome 2022. (CVH Separatum ex class. II, tom. 10.)
Tamás Kruppa: The Selected Political Correspondence of Ferenc Forgách (1586–1615). Budapest–Rome 2022. (CVH Separatum ex class. II, tom. 9.)
Péter Tusor: Hungarian historical research in the Vatican. Budapest–Rome 2022. (Separatum ex class. I, vol. 20.)
Tusor Péter: Azzolini államtitkár feljegyzései Pázmány római tárgyalásairól. Budapest–Róma 2019. (Excerptum ex class. II, tom. 7.)
Péter Tusor: The notes of Secretary of State Azzolini on Pázmány's negotiations in Rome. Budapest–Rome 2019. (Excerptum ex class. II, tom. 7.)
Tusor Péter: Biográfiai adatok Pázmány fiatalkorához és családi viszonyaihoz.Budapest–Rome 2017. (CVH Separatum ex class. II, tom. 6.)
Péter Tusor: Pázmány's Process of Enquiry and His Family Archives. Budapest–Rome 2017. (CVH Separatum ex class. II, tom. 6.)
TUSOR PÉTER, Fraknói, Haynald, Ipolyi és a Monumenta Vaticana [Hungariae] (CVH III/2), Budapest–Róma 2024. 64 p.
FEDELES TAMÁS: Minden út Rómába vezet? Magyarországi klerikusok felszentelése a római Kúriában (1426–1523) (CVH I/25), Budapest–Róma 2025, Fraknói Kutatócsoport–Moravcsik Gyula Intézet/Collegium Professorum Hungarorum (363 p. + 20 térképmelléklet)
Az Örök Várost felkeresők között időről időre feltűntek azok az önállóan, illetőleg kisebb-nagyobb csoportokban érkezők, akik a Római Kúriában kívánták felvenni az egyházi rend egyes fokozatait, továbbá promóciójukkal kapcsolatos ügyeiket kívánták kedvezően elintézni. A római szentelési turizmus (turismo delle ordinazioni) – ahogy a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól, öltött nagyobb méreteket. Mindezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés vetődik fel: Kik és miért vállalkoztak a hosszú útra? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római szentelési procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegeit találjuk a Kúriában szentelteltek között? A Rómába érkező klerikusok között milyen arányban találunk magyar javadalmasokat? A Kárpát-medence egyes területeiről milyen megoszlásban érkeztek szentelendők a pápai udvarba? A Rómától való távolság mennyiben befolyásolta az utazási kedvet? Az országos és nemzetközi politikai események hatással voltak-e az utazásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a hitújítás között? A most közreadott hiánypótló kötet, a szerző által 2021-ben közzétett okmánytár (CVH I/18) forrásaira támaszkodva, azokat további vatikáni és hazai kútfőkkel kiegészítve, valamint a témakörben készült korábbi kutatási eredményeket felhasználva kínál ezekre és a további izgalmas kérdésekre is válaszokat.
A szerző által adatolt közel 800 magyar klerikus kapcsán – akik túlnyomó része korábban egyáltalán nem volt ismert – számos kérdést igyekezett tisztázni. Olyan interdiszciplináris vizsgálati módszert alkalmazott, melyben egyszerre jelennek meg az egyház- és liturgiatörténet mellett levéltártani, paleográfiai, történeti és művelődéstörténeti, továbbá földrajzi ismeretek, valamint a politika- és társadalomtörténet szempontjai is. A munka nem csak a magyar okleveles anyagot egészíti ki jelentős mértékben, s a témára vonatkozó korábbi ismereteket gazdagítja új eredményekkel, hanem szorosan illeszkedik a kurrens európai egyház- és társadalomtörténeti kutatásokhoz, ebből kifolyólag nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is hiánypótlónak tekinthető.
