Nemzetközi pápaságtörténeti konferencia a Fraknói Kutatócsoport szervezésében

Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport rangos nemzetközi szimpóziumot szervezett 2018. szeptember 27–28-án Budapesten. A rendezvény, miként címe (The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome) is mutatja, azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A tanácskozásnak a Magyar Tudományos Akadémia székházában a 2. emeleti Képes terem adott otthont. Társszervezője a Viterbói Egyetem bölcsészkaráról (DISUCOM) Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete volt. Közreműködésével a Fraknói Kutatócsoport már korábban is szervezett nemzetközi konferenciákat: Rómában, a Falconieri-palotában Gli archivi della Santa Sede e il Regno d’Ungheria (2007), Budapesten pedig The Papacy and the Local Churches (2013) címmel. Több kötet: Az Apostoli Szentszék levéltárai és Magyarország (15–20. sz.). Tanulmányok Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár magyar levéltárosának emlékére (Budapest–Róma 2008); Il papato e le chiese locali (Viterbo, 2014), The Baroque Papacy (Viterbo, 2016), továbbá az egyes országok bíboros protektorságáról szervezett viterbói és római nemzetközi szemináriumok, vendégprofesszori látogatások is tanúskodnak az együttműködésről.

A tanácskozás megnyitását követően Silvano Giordano OCD, a római Gregoriana professzora a spanyol monarchia és a római Kúria kapcsolattartásának módjáról beszélt a 17. század elején. Előadásából az egy időpontban, egymás hivatali idejét átfedve Rómában szolgáló rendes követek, rendkívüli követek, bíboros protektorok, a Rota Romana ügyhallgatóinak világa is megelevenedett a képviselet legalsó, munkás szintjét képviselő, a kúriai hivatalokba nap mint nap talpaló ágensek mellett. Az este másik előadója Bertrand Marceau volt (École Française de Rome), aki a francia Rota-auditor, Louis de Bourlémont karrierútját és XIV. Lajos római ágenseként folytatott tevékenységét vázolta a formálódó francia abszolutizmus és az európai nagyhatalmi szerepét épp elveszítő Egyházi Állam konfliktusai összefüggésében.

A rendezvény második napján három szekcióban követték egymást az előadások, a koncepció szerint előbb a legjelentősebb, legnagyobb országok képviselőiről volt szó: spanyol és portugál és a valamilyen módon hozzájuk kötődő ágensekről, majd a tengeren túli országok római képviseletéről, végül a további európai államok kerültek sorra.

Az első szekció első előadója Ignasi Fernandez Terricabras volt, a Barcelonai Autonóm Egyetem docense. Kapcsolódva Silvano Giordano előző napi előadásához, a párhuzamosan egymás mellett működő római spanyol képviselők közül a Spanyol Inkvizíció ágenseinek szerepét vizsgálta. E tisztség a 16. századtól létezett, a 17. században 7 ilyen képviselő volt hivatalban és fő tevékenységük az volt, hogy védték a spanyol általános inkvizítort és az inkvizíciós tanácsot a római dikasztériumok esetleges beavatkozásától. Egészen XI. Incéig a spanyol inkvizíció nem volt a római Sanctum Officium alá rendelve, meghatározóan állami szervként működött! A következő előadó James Nelson Novoa Skype-on keresztül Kanadából, az ottawai egyetemről kapcsolódott be a tanácskozásba és a római portugál képviselet hivatalos elismeréséről, majd a 16. századi római portugál ágensekről beszélt. Végül a szekciót a sevillai egyetemről Igor Pérez Tostado diavetítéssel kísért előadása zárta, melyben az angol–spanyol kapcsolatok egy érdekes fejezetét vizsgálta: a Stuartok ágenseinek tevékenységét, mely Rómára is kiterjedt.

A második szekcióban Matteo Binasco, aki a sienai egyetem tanára, a 17. századi ír ágensek történetét ismertette. Benedetta Albani, aki Frankfurtból érkezett, egy olyan témát tárgyalt, amely eddig meglehetősen elhanyagolt területe volt a kutatásnak: Spanyol-Amerika püspökei és a Szentszék kapcsolattartását római ágenseik és prokurátoraik segítségével. Előadásához szemléletes térképet is kapcsolt, amelyen az új világgal az érintkezések intenzitását mutatta be a Reg. Suppl. dioc. és Reg. Suppl. Indiarum vatikáni levéltári fondok segítségével. Végül Matteo Sanfilippo előadásában a 17–18. századra koncentrált, kitekintéssel a 19. századra: a francia kolóniák, a brit korona területei és az Egyesült Államok képviseletét és az ehhez kapcsolódó változatos ágensi teendőket vázolta.

A délutáni szekció előtt az előadóknak kulturális programon is lehetőségük nyílt részt venni: olasz nyelvű vezetéssel megtekintették a magyar Szent Koronát és a Parlamentet, majd a Duna parton tértek vissza az Akadémia épületébe megcsodálva a megkapó budai panorámát.

Végül az utolsó szekcióban négy előadó egy-egy középkelet-európai témakört tárgyalt. Gaetano Platania a Vatikáni Apostoli Könyvtár Barberini fondja alapján a lengyel ágensek feladatait elemezte. Rámutatott, hogy a 17. század második felére szerepük megváltozott: a diplomáciai képviselet helyett egyre inkább az adminisztratív jellegű ügyek kerültek előtérbe, melynek a lehető legrövidebb időn belül történő keresztülvitelét próbálták elérni a kúria bonyolult útvesztőin keresztül. A következő előadó, Alessandro Boccolini a lengyel témát folytatva, egy XVII. században élt ágens, Paolo Doni apát, a lengyel uralkodó, II. János Kázmér római és nápolyi képviselője tevékenységét vette górcső alá. Végül az utolsó két előadó a Fraknói Kutatócsoport tagjai: Fedeles Tamás és Tusor Péter voltak. Előbbi diavetítéssel kísért előadásában a magyar királyság késő középkori római diplomáciai képviseletét ismertette, arra fókuszálva, hogy milyen státusú és nemzetiségű személyek kaptak követi megbízást, milyen képzettséggel rendelkeztek és milyen elvárásokat támasztottak velük szemben. Végül Tusor Péter a 17. századi püspökkari ágensekről beszélt, akiket kezdetben az esztergomi érsek küldötteiként tartottak számon, majd 1639-től már az egész magyar egyház állandó képviselői lettek Rómában a század végéig. Előadásában körvonalazta feladataikat, hatáskörüket, valamint hangsúlyos hírszolgálatukat is.

A konferencia folyamán minden szekció végén lehetőség nyílt az eszmecserére, kérdések feltételére. A tanácskozás eredményeként jövőre tanulmánykötet fog megjelenni Viterbóban, amely részletesen bemutatja, hogy akár az európai kontinensről, akár a brit szigetekről, akár pedig az Újvilágból milyen kihívásokkal kellett szembesülni a kora újkor folyamán, ha az Örök Városból rendszeres hírekhez kívántak jutni, és ott hatékony érdekképviseletet kívántak működtetni a helyi egyházi vezetők, szervezetek, közösségek.

A PPKE és az MTA által támogatott rendezvényt az Akadémia palotájának reprezentatív éttermében vacsora zárta, ahonnan a résztvevők ráláthattak az esti fényekben tündöklő budai várra.

Tóth Krisztina
Fotók: Kanász Viktor

Plakát 1. 2.
Galéria
Magyar Kurír
PPKE BTK
Újkor.hu