Naprághy 400 Győrben

Konferenciával emlékeztek meg Naprághy Demeter győri püspökről 2019. május 16-án Győrött. A Brenner János Hittudományi Főiskolán rendezett előadássorozatot a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint a Fraknói Kutatócsoport szervezte, Nemes Gábor tud. főmunkatárs, püspöki főlevéltáros irányításával. Az emléknap apropóját az egykori püspök halálának 400. évfordulója adta.

Dr. Veress András győri megyéspüspök, a PPKE nagykancellárja köszöntőjében örömének adott hangot, hogy szakmai konferencia keretében emlékeznek meg püspökelődjéről, valamint reményét fejezte ki, hogy az elhangzott előadások tanulmányként publikált formában hamarosan elérhetővé válnak a szélesebb közönség számára is. Győr Megyei Jogú Város képviseletében Rózsavölgyi László kiemelte, hogy Győr város sokat köszönhet Naprághynak, amit nem szabad elfelejtenünk. A köszöntők után a Fraknói Kutatócsoport vezetője Tusor Péter szekcióelnökségével vette kezdetét a konferencia.

Elsőként Kruppa Tamás a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa tartotta meg előadását Naprághy Demeter erdélyi működéséről. A püspök-kancellárként eltöltött évek szövevényes kül- és belpolitikai rendszerét tárgyaló előadás érzékletesen világította meg a püspök egyre szűkülő mozgásterét, majd erdélyi távozásának körülményeit.

A második előadásban Naprághy Demeter győri püspöki éveinek ismertetésére került sor. Az előadó Fazekas István volt bécsi levéltári delegátus, az ELTE docense (és az egykori Lendület-kutatócsoport szenior kutatója) volt. Előadásában először a győri püspökség XVII. század eleji állapotát elemezte, majd a források adta lehetőségek felhasználásával Naprághy győri éveit mutatta be. Ennek során kitért a győri főkapitánysággal, valamint káptalanjaival és az ekkor letelepedő szerzetesekkel fennálló kapcsolataira. Zárásként Fazekas összegezte a fennmaradó információkat a püspök haláláról és hagyatékáról.

A szünetet követően Dominkovits Péter Naprághy és Sopron város kapcsolatát elsősorban a város oltárjavadalmainak katolikusoknak történő kiosztásán keresztül mutatta be. Dominkovits előadásával a történettudományi blokk lezárult, amelynek helyét az irodalomtudományi és művészettörténeti diszciplínák vették át. Ennek során Jankovics László a főpap és Rimay levelezésének egy 1603-as forrását hozta elő, amely Rimay János filozófia műveltségének legfontosabb dokumentuma. Ezt követően P. Vásárhelyi Judit Naprághy közel háromszáz kötetes tékájáról értekezett, valamint a nemzetközi régi könyves kutatások során feltárt újabb eredményeket ismertette. A konferencia utolsó előadója Jékely Zsombor a sokáig Naprághy érkezéséhez kötött flamand falikárpit történetéről és készítőjéről értekezett. Melynek során művészetileg elemezte az alkotást és más európai műkincsekhez hasonlította. Az emléknapot Mikó Árpád szavai zárták a Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstárban rendezett kiállításon.

A fenti előadások szerteágazó témái is mutatják, hogy humanista műveltségű Naprághy Demeter kiváló, és sok esetben napjainkig kiaknázatlan kutatási kérdéseket vetnek fel interdiszciplináris viszonylatban. Ezen együttműködéseknek nyújtott gyümölcsöző szakmai keretet a püspök jelmondata után "Labore et patientia – Fáradozással és béketűréssel" című konferencia.

Szöveg és fotó:

Oláh Róbert

Program