PÜSPÖKLEXIKON 1804–1918 – Könyvbemutató a Központi Szemináriumban

2025. október 8-án Székesfehérvár után a Központi Szeminárium dísztermében került sor a Fraknói Kutatócsoport nagyszabású projektje keretében megvalósuló Püspöklexikon 1804–1918 (Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV (CST I/7) szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber, Budapest 2025) bemutatójára. A kötet megjelenését biztosító alapkutatások még az MTA Lendület 2017-ben lezárt pályázata keretében folytak. E kutatások eredményei először német nyelven, Berlinben láttak napvilágot (Duncker & Humblot, 2020), a mostani javított, bővített és frissített magyar kiadás az akadémiai Lendületes kutatások továbbfejlesztett változata.

A nagyszámú közönséget, köztük a pázmányos egyetemi ifjúságot Martos Levente Balázs püspök-rektor (Központi Papnevelő Intézet) és a katolikus egyetem dékánja, Birher Nándor köszöntötték. Martos segédpüspök a kötetet már megjelenésének napján kézbe vehette, lévén, hogy a Fraknói Kutatócsoport budapesti bázisa a szeminárium épületében található. (Annak idején Haynald Lajos bíboros elnökletével, Fraknói Vilmos szervezésében a Vatikáni Magyar Okirattár-Bizottság is többször ülésezett a káptalani teremben.) Elmondta, hogy számára az elődök kötetből megismerhető példaadása az igazán mértékadó. Birher dékán szerint, és erről személyesen is meggyőződött, a mesterséges intelligencia még sokáig, sőt vélhetően sohasem fog olyan összeképet és értékelést nyújtani a 19. századi magyar egyháztörténet fontos szereplőiről, mint azt a lexikon értő szerzői tették.

Az eseményen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről felszólalt Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is. Beszédében saját egyházmegyéje és elődei példáján mutatta be a lexikon jelentőségét a lokális katolikus identitás mélyebb megismerése és megőrzése terén. Megemlítette, hogy az ilyesfajta kézikönyvekkel ellentétben ez a kötet akár folyamatosan is olvasható, hiszen a tudományos alaposság, az összegző látásmód és az olvashatóság szerencsésen ötvözik benne egymást. Példákat hozott a Váci Egyházmegye szervezeti változásaiból, elődei közül külön megemlítette a székváros főterének névadója, a piarista Schuster Konstantin jól sikerült életrajzát. 

A kötetet tudományos szempontból Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta. Hatásos előadásmóddal helyezte el a biogramokat a korszak problémáinak körében, úgy mint a 19. századi liberalizmus és katolicizmus bonyolult és dinamikus viszonyrendszere, a katolikus autonómia, a liberális állam és a királyi főkegyuraság már-már antagonisztikus problémaköre, illetve a kongrua végig érzékeny kérdése. Felhívta a figyelmet a lexikon sajátos, nem ábécérendi, hanem egyháztartományok szerinti elrendezésére, ami lehetővé teszi, hogy a 19. század magyar püspöki kar tagjait történetileg hiteles és organikus rendszerben ismerhesse meg az érdeklődő olvasó.

Szirtes Zsófia tolmácsolásával mondott beszédet a nemzetközi projekt vezetője, Rupert Klieber professzor (Bécsi Egyetem). Kifejtette, hogy a Berlinben 2020-ban megjelent német nyelvű Bischofslexikon javított magyar kiadása részletes életrajzokat tartalmaz 128 püspökről, illetve 170 hivatali időszakot vázol fel, mivel minden negyedik püspök egy másik, többnyire magasabban javadalmazott egyházmegyébe lépett elő. Így először lehet teljes képet adni a magyarországi felsőklérusról, és ezáltal értékes ismereteket szolgáltatni az ország komplex szerkezetéről. "(A kötet) módszertanilag több szempontból is kiemelkedő – hívta fel a figyelmet az osztrák egyháztörténész. – Elsősorban átfogó áttekintést nyújt a különböző forrásanyagokról: a mai Magyarország, Szlovákia és Románia területén található egyházmegyei gyűjtemények anyagáról, amelyeket a három érintett ország jeles szerzői köre dolgozott fel; de a bécsi, a budapesti és a római központi levéltárak iratairól, valamint az Osztrák Nemzeti Könyvtár most digitálisan hozzáférhetővé tett sajtóarchívumának forrásairól is. Ez utóbbiakat elsősorban a Bécsi Egyetem kutatói értékelték ki. A lexikon további nagy érdemeként szeretném megemlíteni, hogy nem csak állam- és egyházpolitikai kérdéseket tárgyal – mint például a kiváltságok és alapok, a házassági és oktatási törvények körül kialakult állandó vitákat. Ezek mellett lehetőleg figyelembe vettük a kulturális és a társadalomtudományi szempontokat is, és ügyeltünk arra is, hogy ne csak a férfiak történelmét rajzoljuk meg benne."

Klieber professzor elmondta, hogy a nyári rezidenciákkal, világkörüli utazásokkal és gyógykezelésekkel járó, gyakran fejedelmi életmód mellett a püspökök széles körben hasznosították jelentős gazdasági erőforrásaikat. A beruházások fő területe érthető módon a Magyarországon nagyrészt egyházi kézben lévő iskolák, az oktatásügy támogatása volt (a püspökök 87%-a fordított erre kiemelt figyelmet), majd ezt követték az egyre szakszerűbbé váló jótékonysági kezdeményezések (68%). Számos püspök fektetett be az ország tudományos (34%) vagy kulturális életébe is (27%), a főpásztorok több mint fele (60%) pedig építtetőként lépett fel. Az egyházon belül körülbelül negyedük különleges hangsúlyt helyezett a lelkiségre, vagy támogatta a virágzó női kongregációkat. A főpásztorok 31%-a pedig különleges közelséget mutatott a pápához és a római Szentszékhez. (A teljes beszéd magyarul itt, németül pedig itt olvasható.)

Az eseményt Szirtes Zsófia és Rupert Klieber mellett a kötet harmadik szerkesztője, Tusor Péter szavai zárták. A kötetet tudományos kiadóként (online változatban már a Collegium Professorum Hungarorummal együtt) jegyző Fraknói Kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy a Püspöklexikon 1804–1918 címében az "I–IV." nem kötet-, hanem fejezetszám, az esztergomi, kalocsai és egri egyháztartományokat, valamit az exempt pannonhalmi főapátságot jelöli, az V. fejezet fog külön kötetet alkotni a görögkatolikus egyházmegyékkel és püspökeikkel. Megjelenése 2026 legelejére várható, ennek végén lesznek majd elhelyezve a mind az öt fejezetet felölelő betűrendes konkordanciák Kőhalmi Olivér munkája révén.

Köszönetei sorában külön kiemelte korábbi egyetemi tanítványa, a történelemnémet szakon végzett Szirtes Zsófia kulcsszerepét a közel másfél évtizedes vállalkozás sikerében. A PPKE BTK-n mint kutatóhelyen MTA, ELKH/HUN-REN támogatással működő, meghatározóan volt és jelenlegi pázmányos hallgatókból álló  Fedeles Tamás pécsi professzor társvezetésével működő – Fraknói Kutatócsoport tagjaként ő volt a nemzetközi vállalkozás magyar projektfelelőse.

Tusor Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a Habsburg-monarchia egésznek 18041918 közötti, hasonló feldolgozását célul kitűző nemzetközi egyháztörténeti vállalkozáson belül először és mindeddig csupán Magyarország püspöklexikona készült el. Beszéde végén utalt arra, hogy a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott rendezvény szervezésekor még nem tudhatta, hogy tüntetés fog zajlani előző este a Mikszáth téren, az egyetem központi épületénél: "Szolidaritást vállalunk dékán úrral a közelmúltbeli és a tegnapi események miatt. 2009/2011-ben kevéssé szerencsés irányú fordulat ment végbe a Kar, majd részben az Egyetem életében. Ennek óhatatlan, történészszemmel előrelátható következményeit tapasztaljuk most. Jelen könyvbemutató ebben a kontrasztban mindennél jobban mutatja, mi is a budapesti katolikus egyetem bölcsészkarának igazi tudományos identitása, és mik a valódi kutatási feladatai" – szólt a maga és a Fraknói Kutatócsoport nevében.

A korszak miliőjét megidéző zenei kíséretet a Gondolat Kiadó igazgatója, Bácskai István biztosította. Liszt Ferenc III. magyar rapszódiájának művészi megszólaltatásával idézte meg a 19. század hangulatát. Az esemény végén a jelenlévő szerzők és munkatársak, köztük pázmányos hallgatók a közönség tapsvihara közepette vehették át tiszteletpéldányukat.

A projekt sikerességén felbuzdulva, s egyúttal kapcsolódva a fellendülő Mohács-kutatásokhoz, Fedeles Tamás vezetésével folynak a Jagelló-kori Püspöklexikon munkálatai a Collegium Professorum Hungarorum közreműködésével (erről korábban itt számoltunk be).

Az itt letölthető kötet munkálatairól ide kattintva lehet olvasni.

A német nyelvű változat pedig itt érhető el.

A könyvbemutató és az összes felszólalás teljes terjedelmében meghallgatható az alábbi videón.

PLAKÁT

MEGHÍVÓ