2022. október 17-én került sor a római Német Történeti Intézetben (Deutsches Historisches Institut in Rom) a vendéglátó intézmény és az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat legújabb kiadványainak (I/18, II/8, II/10) nemzetközi bemutatójára. A rangos rendezvényt Alexander Koller, a Német Történeti Intézet igazgatóhelyettese, a nunciatúrakutatás szaktekintélye nyitotta meg. Elsősorban megköszönte Mons. Sergio Pagano püspöknek, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusának a közreműködését a Német Történeti Intézet tudományos életében, és hogy figyelemmel kíséri az Intézet kutatási programjait. Ezt követően üdvözölte a helyszínen megjelenő olasz, német, osztrák, francia és magyar hallgatóközönséget, majd beszédében részletesen bemutatta a Fraknói Kutatócsoport kutatómunkáját. Összefoglalta a Collectanea Vaticana Hungariae nemrég megjelent köteteinek új források feltárásán alapuló, a Szentszék és Magyarország kapcsolataira hangsúlyt helyező eredményeit. Már elöljáróban jelezte, hogy Fedeles Tamás kötetéből alapos összefoglalót kapunk a Magyar Szent Korona országaiból érkező klerikusok római szenteléséről az 1426 és 1523-as periódusból. Antonín Kalous kötete Angelo Pecchinoli legációjának 1488–1490 közötti éveinek feltárásával kiváló történeti előképet ad a kora újkori nunciatúratörténet számára. A harmadik bemutatásra kerülő kötet, Nemes Gábor munkája pedig egy igen hasznos repertórium, összegyűjtve V. Márton pápa pontifikátusának kezdetétől, egészen 1526-ig a Kárpát-medence levéltáraiban fellelhető pápai kiadványokat – bocsátotta előre a DHI igazgatóhelyettese.
Fedeles Tamás kötetét (Ordinationum Documenta Pontificia. Klerikusszentelések a Római Kúriában a Magyar Szent Korona országaiból [1426–1523]) Andreas Rehberg, a Német Történeti Intézet felelős középkoros kutatója mutatta be. Röviden vázolta Fedeles Tamás szakmai életrajzát, kihangsúlyozva, hogy a Pécsi Egyetem a Fraknói Kutatócsoporttal együtt a kutató pályájának két meghatározó színtere. Rehberg felszólalása közben illusztrálta a Magyar Királyság egyházmegyéinek beosztását, kitérve a Magyar Királyság középkori kiterjedésére is. Gratulált a kutatócsoportnak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy a kötetek e-book formában is letölthetők a kutatócsoport honlapjáról. Fedeles kötetéről elmondta, hogy jól megfigyelhető a kutató által feldolgozott történelmi periódusban, miszerint a kereszténység elterjedésével egyre inkább felerősödik és tömegessé vált a külföldi klerikusok felszentelése a római Kúriában. Számos magyar klerikus római szentelése mögött különféle történelmi okok is állhattak, ezek között példaként említhetjük, hogy mivel a Magyar Királyság törökök által fenyegetett területein a püspökök munkája akadályokba ütközhetett, a promóciókat nem lehetett végrehajtani. Rehberg felszólalásában külön kitért a kötetben azonosítható német, például pozsonyi, soproni és bártfai klerikusokra. Végezetül összegezte, hogy Fedeles Tamás munkájában egyaránt megtalálhatóak azok a helyszínek, templomok nevei és elhelyezkedésük, ahol a szentelések végbe mentek, legtöbbjük a Vatikán közelében.
Mons. Pagano véve át a szót elöljáróban elmondta, hogy a vatikáni kutatás folyamán milyen akadályokkal kell megküzdeniük a kutatóknak. Kifejtette, hogy húsz évvel ezelőtt nem lett volna lehetséges a Libri formatarum köteteire alapozott gördülékeny kutatás a Vatikáni Levéltárban, mivel csak pár éve készült el az adott egységet leíró Indice. A püspök sajnálattal nyugtázta, hogy manapság a kultúra, kiváltképpen a tudomány válságát éli, amit sajnos a Vatikáni Levéltár is érzékel, de minden esetre a levéltár próbálja a maximális szolgáltatásokat nyújtani a kutatóknak. Mons. Pagano kifejezte elégedettségét, hogy 20 évvel ezelőtt hozzájárult Erdő Péter bíborossal együtt a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat megalapításához és büszke arra, hogy Magyarországon a latin nyelv művelése milyen magas színvonalon áll. Mons. Pagano részletesen elemezte Kalous Angelo Pecchioli pápai legációja a magyar királyi udvarban (1488–1490) című kötetét. Elismerő szavakkal minősítette a kutató munkáját, főként hogy a dokumentumok feltárása a Vatikáni Levéltáron kívül sok más archívum anyagának felhasználásával jött létre (például Milánói Állami Levéltár, Archiwum Państwowe Poznań, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Moravská Zemská Knihovna). Az alapos kutatás mellett a téma újító jelentősége is szóba került, mivel nem létezik olyan szócikk az olasz életrajzi szótárban, ami feldolgozza Angelo Pecchino életművét. A prefektus ezt követően Nemes Gábor Repertorium Pontificiorum Documentorum in Regnis Sacrae Coronae Hungariae existentium című kötetének bemutatásával folytatta. Kiemelte a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársának kitűnő levéltárosi hozzáértését, ahogyan a pápai dokumentumok leírásait elkészítette. Miként korábban Rehberg, Mons. Pagano is fontosnak tartotta részletezni, hogy Szent István koronájának országai jóval nagyobb területét ölelték fel Közép-Európának a korszakban, mint a mai ország határai. Hangsúlyozta, hogy a vatikáni levéltár számára is hasznos a kötet, hiszen számos olyan eredeti pápai bréve lelőhelye található meg benne, amelyek vatikáni regisztruma vagy elvesztett, vagy éppen nem is regisztrálták az iratot. Személyesen is nagy hasznát veszi Nemes gyűjtésének, hiszen épp XII. Sixtus pápa brévéinek kiadásán dolgozik. Aláhúzta végül, hogy a kötet a kúriai hivatalnokok repertóriumával is ki lett bővítve, a rájuk vonatkozó új adatok egyetemes törtneti jelentőséggel bírnak.
Ezt követően az érintett magyar kutatók egymás után fejezték ki köszönetüket, köztük a rendezvénynek helyt biztosító Német Történeti Intézetnek, mind pedig a személyesen is jelen lévő püspök-prefektusnak.
Elsőként Fedeles Tamás tudományos tanácsadó, az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Kutatócsoport társ-vezetője szólalt fel (olasz, magyar) külön örömét fejezve ki, hogy Andreas Rehberg szólt az általa elkészített műről, mivel a német kutató egyes írásai is inspirálóan hatottak rá, hogy a klerikusszentelések római gyakorlatát vizsgálata tárgyává tegye. Kutatási előzményként Lukcsics Pálnak egy 1928-as tanulmányát emelte még ki, melynek hatására végül hozzá látott a munkához. A továbbiakban az egyes kutatási fázisokat vázolta röviden, majd a most prezentált kötet novumait és hiánypótló jellegét mutatta be. Végezetül Fedeles Tamás megjegyezte, hogy az okmánytárban közölt dokumentumoknak monografikus szintű feldolgozásához is hozzálátott, valamint hogy „Szentelési turizmus” a késő középkorban? Magyar(országi) egyháziak promóciója a Római Kúriában (1426–1523) címmel elkészítette a téma teljességre törekvő elemzésének kéziratát, amellyel az idei év tavaszán elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Őt a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, Nemes Gábor, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa követte a pulpitusnál. Köszönő szavaiban (olasz, magyar) kitért a Vatikáni Apostoli Levéltár gazdag magyar vonatkozású registrum-gyűjteményére, és – Fraknói Vilmosra visszautalva – általánosságban is szólt a magyar szempontból fontos dokumentumok jelentős mennyiségéről. Beszédében vázolta, hogy mi indította arra, hogy összeállítsa a most prezentált registrumban a Kárpát-medencei levéltárakban őrzött pápai kiadványokat és azok kiadásait. A megvalósításban inspirációként hatottak rá az Index Actorum Romanorum Pontificum sorozat kötetei, melynek kezdeményezése Giulio Battelli nevéhez fűződik, aki pedig Franco Bartoloni 1953-as felvetését vitte tovább, aki először vetette fel a pápai oklevelek összegyűjtésének ötletét. Nemes Gábor leszögezte, hogy Battelli jött rá arra, hogy a kiadás egyetlen járható útja az országonként vagy régiónként való publikálás.
Ezt követően néhány perc erejéig Antonín Kalous online kapcsolódott be a rendezvénybe, köszönetét fejezve ki ő is a munkája során nyújtott segítségért, illetve annak prezentálásáért a római rendezvény keretén belül.
Végezetül Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője azon felül, hogy szintén köszönetét fejezte ki a Német Történeti Intézetnek, valamint annak munkatársainak a kooperációért, röviden vázolta a Fraknói Kutatócsoport múltját és jelenét (magyar, olasz). Beszédében visszautalt saját, negyedszázaddal korábbra visszatekintő vatikáni kutatásainak megkezdésére. Rámutatott, hogy a Fraknói Vilmos-féle Monumenta Vaticana Hungariae folytatásaként életre hívott Collectanea Vaticana Hungariae sorozat immáron 30 kötettel járult hozzá a vatikáni feltáró történeti kutatások eredményeinek publikálásához. Kiemelte felszólalásában, hogy mindez vitathatatlanul azt jeleni, hogy sikerült életre kelteni és a modern körülményekhez igazítva képviselni Fraknói Vilmos tudományos örökségét az Örök Városban. Vagyis Fraknói szellemi örököse, munkájának valódi folytatója nem más, mint a nevét viselő, hazai egyetemi háttérrel működő Kutatócsoport – zárta felszólalását Tusor Péter
Az eseményt a DHI igazgatója által adott fogadás zárta.
Sági György – Nagy Katalin