2026. május 4-én, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Dies Academicusán mutatták be a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport közreműködésével a Fraknói Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum-könyvsorozatában megjelent, a 19. századi Magyar Királyság görög rítusú katolikus egyházmegyéivel és főpásztoraikkal foglalkozó lexikonkötetet. A Szent Atanáz-napi rendezvény tudományos szekciójában Thomas Németh, a Bécsi Egyetem professzora, illevte Dobos András szemináriumi rektor, a SzAGHF tanára ismertették és méltatták a kötetet a jelenlévő népes hallgatóság, köztük görögkatolikus püspökök, főiskolai oktatók, hallgatók és szeminaristák számára. A könyvbemutatón részt vett annak három szerkesztője is: Véghseő Tamás, a Fraknói Kutatócsoport képviseletében Tusor Péter és Szirtes Zsófia, valamint a szerkesztők munkatársa, Kőhalmi Olivér.
Elsőként Thomas Németh vázolta fel a görögkatolikus Püspöklexikon szerkezeti felépítését, melynek alapjául egyházmegyénként a rövid bevezető fejezetek után kronologikusan rendezett püspöki életrajzok szolgának. Pontosan ugyanúgy, mint a 2025-ben megjelent első kötet esetében, amely az esztergomi (I.), a kalocsai (II.), az egri (III.) egyháztartományok és Pannonhalma (IV.) anyagát közli. Kiemelte, hogy jelen, önálló kiadványt képző görögkatolikus fejezet (V.) végén alapos hely- és névmutató, a két, latin és görög kötetre osztott, egyházkormányzati egységek szerint tagolódó I–V. fejezetek egységét és a bennük való eligazodást segítő konkordancia-jegyzék, illetve fényképválogatás és térképmelléklet található. Az egyes szócikkek rendre két szerző nézőpontját tükrözik, ami az írások árnyaltságát és információgazdagságát vetíti előre (a társszerzők egyike valamennyi esetben Véghseő Tamás), s a mű tudományos értékeinek említésekor nem elhanyagolható az egyes püspöki biogramok után közölt átfogó irodalom- és forrásjegyzék sem.
Dobos András kötetbemutatójában örömét fejezte ki afelett, hogy az eddig egységbe nem rendezett, csak több helyütt elszórva és hiányosan fellelhető alapvető életrajzi vagy egyház(megye-)történeti adatok hiánypótló jellegük mellett méltó és olvasmányos formában kerültek jelen könyvben kiadásra. Így 210 oldalon 7 egyházmegye (Munkács, Eperjes, Hajdúdorog, [Gyulafehérvár-]Fogaras, Nagyvárad, Szamosújvár és Lugos) 31 főpásztoráról nemcsak a történészek, hanem a szélesebb érdeklődő közönség számára is jó szívvel ajánlható, informatív és érdekes kiadvány született, melyet akár a lexikonokra egyébként nem jellemző folyamatos olvasás céljából is kezükbe vehetnek annak leendő olvasói.
Az esemény végén felszólaló Tusor Péter kutatócsoport-vezető röviden ismertette a könyv megszületésének nemzetközi (osztrák és német) kooperációban zajló körülményeit. Elmondta, hogy a 2020-as berlini német kiadásból (Duncker & Humblot) azért hiányoznak a magyarországi görögkatolikus egyházmegyék, mert azokat a bécsi főszerkesztő, Rupert Klieber professzor menet közben hozott döntése a Gesamtmonarchie összes görögkatolikus és ortodox egyházmegyéjét és püspökét tartalmazó, jövőbeni kötetbe helyezte át. A Fraknói Kutatócsoport azonban fontosnak tartotta, hogy a hosszú 19. század magyar episzkopátusa integer és korhű módon jelenjen meg, ezért döntöttek a magyar görögkatolikus egyházmegyék anyagának jelen formájában megvalósult önálló közlése mellett. Tusor Péter végül megköszönte szerkesztőtársainak és a lexikonkötetek valamennyi közreműködőjének kitartó és magas színvonalú munkáját.
A könyv – a Fraknói Kutatócsoport többi kiadványához hasonlóan – szabadon hozzáférhető és olvasható e-book formátumban is:
Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon V (CST I/9), szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Véghseő Tamás–Rupert Klieber, mts. Kőhalmi Olivér, Budapest 2026.
További beszámoló és képgaléria a szentatanaz.hu oldalon található.
