A 19–20. század fordulóján Fraknói Vilmos és Lukcsics József munkájának köszönhetően napvilágot láttak a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis nagyszabású kötetei, melyek a kiindulópontját jelentették a szakszerű egyházmegye-történet kutatásának és művelésének. A vatikáni kutatások mellett a Fraknói Kutatócsoport profiljának szerves részét képezi a magyar egyházmegyék múltjának feltárása és bemutatása. Így Fraknói örökségének továbbvitelét és egyben a Fraknói-emlékév egyik fontos fejezetét jelenti a kalocsai egyházmegye történetét bemutató kötet megjelenése.
A Kutatócsoport második, 2015-ben elindult szaksorozata, a Collectanea Studiorum et Textuum eddig az esztergomi érsekség és a szombathelyi püspökség történetével kapcsolatos monográfiákat és forráskiadásokat publikált I. osztályában. A classis III pedig Egerrel foglalkozó tanulmányokat tartalmaz, illetve már 11 egyházmegye anyagát közli a Bischofslexikon 1804–1918 projekt magyar nyelvű folytatásának keretében.
2023. augusztus elején a IX. Fraknói Nyári Akadémia előadói a kalocsai érsekség történetével kapcsolatban végzett legfrissebb kutatásaik eredményét tárták az érseki városban a hallgatóság elé. Az akadémia eredményeként most napvilágot látott kötetben kilenc tanulmány került publikálásra Kanász Viktor és Sági György szerkesztésében. Tusor Péter kutatócsoport-vezető előszavát követően az írások négy fejezetbe lettek rendezve. Az "Út az érseki székbe" című fejezetben olvasható Forgó András (Párhuzamosságok Csáky Imre kalocsai és Esterházy Imre esztergomi érsek pályafutásában), Mons. Tóth Tamás (Csáky Miklós kalocsa-bácsi érsek és vatikáni proszopográfiai forrásai) és Sági György (Glattfelder Gyula és Grősz József kinevezése a kalocsa-bácsi érseki székbe [1942/1943]); a "Konfliktus és üldöztetés" fejezetben Fedeles Tamás (A herceg és az érsek: egy konfliktus a kalocsa-bácsi egyházmegyében a középkor alkonyán) és Lakatos Andor (Papi életutak a Grősz-per „leleplezéseinek” tükrében: Gombos Károly és társai pere) írása. A "Saját szavakkal" címet kapó harmadik fejezetben Mihalik Béla Vilmos (A kalocsai jezsuiták a tanácsköztársaság idején Csávossy Elemér önéletírása alapján) és Csibi Norbert (Zichy Gyula érsek böjti beszédei az 1920-as és 1930-as években); az utolsó, "Érseki gyűjtemények" fejezetben pedig Hende Fanni (Kódex? Töredék? A kalocsai főszékesegyházi könyvtár Ms. 19 jelzetű breviáriuma) és Lakatos Adél (Császka György kalocsa-bácsi érsek elfeledett műgyűjteménye) munkáival ismerkedhet meg az olvasó.
A 2023-as rendezvényt és a kötet megjelenését a PPKE BTK támogatta. Köszönet érte, személy szerint Birher Nándor professzor úrnak.
A kötet e-book változata itt érhető el és tölthető le.
A Fraknói (Nyári) Akadémiák sorában Eger volt az első, ahol a konferencia teljes tematikája az egyházmegyetörténetet köré fonódott. A 2019-ben tartott előadások nyomán három, alapkutatási eredményeket közlő tanulmány láthatott napvilágot. Az első Fraknói Akadémia, melynek önálló tanulmánykötete jelent meg, a magyar–szentszéki kapcsolatoknak szentelt, 2022. évi piliscsabai rendezvény volt.
A mostani egyházmegyetörténeti kötet remélhetőleg hasznos kiindulópontja lesz a kalocsa-bácsi érsekség jövőben megszületendő monográfiájának, illetve átmenetileg enyhíti annak hiányát. A vatikáni kutatások és az egyházmegyetörténet mellé harmadik alaptematikaként a historiográfiát helyezte középpontba a X. Fraknói Akadémia: a Fraknói-centenárium (1924–2024) nagyváradi emlékkonferenciája; s az előadásokból már születőben lévő újabb tanulmánykötet... (CVH I/24)