2016. június 2-4. között került megrendezésre Kolozsvárott, az a nemzetközi műhelykonferencia, amely a vatikáni, illetve a római gyűjteményekben őrzött középkori források kiadását állította középpontjába. A rendezvényre kilenc ország kutatói fogadták el a meghívást (végül a ciprusi és a szlovák kollégák egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni), akik a vatikáni források kiadásának múltjáról, jelenéről és jövőbeli lehetőségekről nyújtottak áttekintést saját országaik példáján. Massimo Miglio (Istituto storico itliano per il Medio Evo, Roma) az Olasz Történeti Intézet forráspublikációinak legfontosabb állomásait, a nagy sorozatokat mutatta be, kiemelve, hogy az intézet nem a Vatikáni Titkos Levéltár, hanem az itáliai archívumok forrásainak kiadására koncentrál a 20. század elejétől kezdve. Andreas Rehberg (Deutsches Historisches Institut in Rom) a nemzetközi kutatások számára jól ismert vállalkozás, a Repertorium Germanicum (1378–1517) célkitűzéseit, s a 21. század kihívásainak is megfelelni kívánó online adatbázist mutatta be. Előadásában különösen a kelet-európai származású személyek identifikációjának nehézségeit érzékeltette néhány példával. Ezt követően a skandináv országok vatikáni kutatásainak széles panorámáján kalauzolta végig az érdeklődőket Kirsi Salonen (University of Turku). Impulzív előadásából többek között megtudhattuk, hogy a norvég Peter Andreas Munch volt az első nem katolikus tudós, aki a Vatikáni Levéltárban kutathatott, továbbá, hogy 2016 októberében lesz a skandináv országok középkori forrásai digitális adatbázisának ünnepélyes átadása a Finn Nemzeti Levéltárban. A délelőtti szekciót két közép-kelet-európai súlypontú előadás zárta. Marek Daniel Kowalski (Institut of History, Polish Academy of Sciences, Warsaw/Jagiellonian University in Kraków) a patinás lengyel sorozat, a Monumenta Vaticana res gestas Polonicas Illustrantia (1378–1503) koncepciója kapcsán hangsúlyozta, hogy az egyes kötetekben a római provenienciájú forrásokat nem fondonként elkülönítve adják közre, hanem a kronológia szervező elve alapján egységesen kezelve. Mindez racionális megoldás, hiszen például a javadalomadományozásokkal kapcsolatos dokumentumok (provisio, obligatio, bulla, solutio) szerves egységet alkotnak. A Camera Apostolica fondjának feltárására irányuló magyar történeti kutatásokat tekintette át a Lendület-kutatócsoport képviseletében és támogatásával Fedeles Tamás (Pécsi Tudományegyetem), kiemelve Lukcsics József meghatározó szerepét. Referátumában rámutatott a magyar kutatások által még érintetlen Libri Formatarum jelentőségére, amely több száz magyar klerikus római papszentelésére vonatkozó adatot tartalmaz a 15–16. századból. A délutáni programban a román kutatások kerültek a középpontba. Konrad Gündisch (Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, München) az erdélyi középkori forráskiadványok tekintette át, s az ismert Urkundundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen okmánytár kapcsán a kutatásoknak jelentős távlatokat kínáló online adatbázisra hívta fel a figyelmet. Végül pedig a két házigazda vette át a szót. Elsőként Iulian Damian (Accademia di Romania din Roma) az Archivio Segreto Vaticanoban folyt román történeti kutatásokról tartott egy kerek összefoglalást, kiemelve, hogy a fondok következetes, összehangolt feltárása okozta a legtöbb problémát. Végül pedig a szimpózium főszervezője, Adinel Ciprian Dincă (Babeş-Bolyai University, Cluj-Napoca) a román kutatási-forráskiadási lehetőségekről beszélt, hangsúlyozva az erdélyi levéltárakban őrzött kutatói hagyatékok felhasználását, valamint az ugyancsak az erdélyi gyűjteményekben lévő, több száz eredeti pápai dokumentum publikálásának relevenaciáját.
A mindvégig kellemes hangulatban zajló tanácskozást egy termékeny diszkusszió követte, amely során körvonalazódott egy román-magyar együttműködés lehetősége az erdélyi egyházmegye középkori történetének kutatása kapcsán. A konferencia előadásainak tanulmánnyá érlelt változatát előreláthatólag 2017 első felében vehetik majd kézbe az érdeklődők.