Főpapok és a „Wesselényi-összeesküvés” – Szelepchény püspök-kancellár titkos tárgyalása a bécsi nunciussal

Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666. januártól esztergomi érsek, primas Regni Hungariae és főkancellár volt haláláig. Historiográfiai megítélését tekintve Magyarország kora újkori történelmének egyik legellentmondásosabb személyisége. Megítéléséről, prímási működéséről már a 19. század második felében késhegyig menő, felekezeti részrehajlástól sem mentes vitát folytattak a történészek. Alakja az újabb kutatásoknak köszönhetően mindinkább tárgyilagos megközelítésben áll előttünk.