XX. század

A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak.

140 éve született Alcide de Gasperi, az egységes keresztény Európa gondolatának egyik markáns képviselője, Robert Schuman, Konrad Adenauer, Winston Churchill és Jean Monnet mellett Európa alapító atyáinak egyike.

Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.

Kanász Viktor nyilatkozott a Zalai Hírlapnak Surd település történetéről és a legújabb kutatási eredményekről.

„Az irodalom hajtókereke lett korunknak s az irott szó hatalma egyre fokozódik. Bár az élő beszéd erősebb hatású s útja közvetlen a szívbe vezet, mégis a mai korban fejlett közlekedésünk mellett az irott szó terjedése intenzivebb s az eszmék hódításai a sajtón épülnek. Jövő törekvéseink az irodalom terén kettőt irnak elő: népszerűsíteni a tudományt s idealizmust oltani az irodalomba. […] S kell-e, lehet-e találnunk magasztosabb idealizmust: a kereszténység idealizmusánál ?” Giesswein Sándor vetette fel ezeket a gondolatokat, miután 1903.

Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül. Közéjük sorolható a Budapest III. kerületében álló békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom is, mely templom az első jogelőd nélküli istenházaként lett alapítva és felépítve Magyarországon a második világháborút követően, még a hanyatló Kádár-rendszer végén, 1984–1987 között.

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én.

A trianoni békeszerződés következtében a magyar katolikus egyháznak is jelentős veszteséget kellett elszenvednie: az egyházmegyék egy része teljesen, mások részben külföldre kerültek, mindössze négy egyházmegye maradt érintetlen. Ezekkel együtt hívei, földbirtokai, iskolái, intézményei jelentős része került a határok másik oldalára. Ekkor még a gyászé volt a döntő szó, de a későbbiek során a területi revízió és a határokon túli magyarság nyelvének, szokásainak, nemzettudatának megőrzése lett a legfőbb törekvés: állam és egyház érdekei ennek megvalósításában összefonódtak.

Vanyó Tihamér OSB azon ritka történészek közé tartozott, akik megérték századik születésnapjukat. Egyháztörténészek számára megkerülhetetlen életművében okmánytárakat, elemzéseket, recenziókat, kutatásmódszertani kézikönyveket egyaránt találunk, és csak találgathatunk, mennyivel gazdagabb lehetne szellemi hagyatéka, ha nem kényszerült volna több évtizedes hallgatásra a kommunista hatalomátvétel után. Pályáját és életművét minden 20. század iránt érdeklődőnek érdemes jobban megismerni.

A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb alakja. Majd’ 27 esztendős pontifikátusa alatt nagy történelmi változásoknak tanúja, olykor mozgatója is volt, karizmatikus személye pedig nagy hatást gyakorolt kortársaira, nemzeti, vallási és kulturális hovatartozástól függetlenül. Hosszú pápasága is kiemelkedő, csak IX. Piusz (1846–1878) előzi meg közel 32 évi pontifikálásával, illetve a hagyomány szerint Péter apostol körülbelül 34 évvel.