IV. Fraknói Nyári Akadémia

The fourth Fraknói Summer Academy was organized in Vasvár and Szombathely from 2 to 5 August with scientific lectures concerning church history. — Az előző évek hagyományai nyomán idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Fraknói Nyári Akadémia a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Kubinyi András Történész Műhely szervezésében. Az augusztus 2. és 5. között lezajlott Akadémiának ez évben a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény adott otthont. Idén a Kutatócsoport tagjai mellett az Akadémia megrendezését támogató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem oktatói és hallgatói, továbbá más intézményekből érkező történészek és levéltárosok vettek részt (pl. MNL OL, Kolozsvári Ferences Rendtartományi Levéltár, Győri Egyházmegyei Levéltár, Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport). Az elmúlt évekhez hasonlóan az Akadémia kurátorai Tusor Péter és Gárdonyi Máté, igazgatója pedig Kanász Viktor volt.

A kurátorok rövid megnyitója után Szovák Kornél nyitóelőadása következett, aki az esztergomi formuláskönyv kiemelkedő forrásértékét mutatta be rámutatva arra, hogy milyen értékes adatok találhatók benne a papnevelésre, a búcsúengedélyekre és az esztergomi delegált bíráskodásra vonatkozóan. Az este folyamán Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója Vasvár nevezetességeivel (domonkos kolostor és templom, régi plébániatemplom, a káptalani templom helye) ismertette meg az Akadémiára érkezőket, majd az egykori vasvári káptalan közelében borkóstoló zárta a programot.

A második napon, pénteken egész napos előadássorozatra került sor. Elsőként Horváth Terézia Szovák Kornél nyitóelőadásának tematikáját továbbvíve szintén rámutatott a formuláskönyvek kutatásának magyar medievisztikában nem elhanyagolható jelentőségére (Szentszéki bíráskodás és az esztergomi formuláskönyv). Őt Orsós Julianna követte A Nyulak-szigeti domonkos rendi apácák jogérvényesítése Nagyváradra menekülésük után című előadásával, melyben elsősorban az apácák birtokaikért folytatott harcát ismertette az általa feldolgozott kamarai források adatai alapján.

A délelőtti szekció folytatásaként Madarász Fanni az angol Tudor dinasztia – elsősorban VII. és VIII. Henrik – egyházpolitikájának főbb vonásait ismertette, részletesen kitérve az utóbbi uralkodó idején jelentős politikai hatalommal bíró Wolsey bíboros szerepére (Tudor egyházpolitika az 1520-as években). Kanász Viktor és Szovák Márton Kanizsa várának 1601. évi ostromával kapcsolatban osztották meg új kutatási eredményeiket, melyekre a Vestigia kutatócsoport olaszországi kutatásainak köszönhetően tettek szert (A pápai hadsereg Kanizsa 1601-es ostrománál, egy kutatás távlatai). A szekció zárásaként a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jelenlévő tagjai mutatták be röviden saját kutatási témáikat.

A délutáni szekciót Fazekas Ibolya nyitotta Az egri egyházmegye állapota Pyrker László vizitációs jelentése alapján előadásával, melyben a szabolcsi főesperesség legfontosabb 18. századra vonatkozó adatait ismertette. Őt követte Tóth Krisztina előadása, aki a Szombathelyi Egyházmegye néhány jeles Horthy-korszak-beli egyházi személyiségének nyilvános – elsősorban Trianonnal és a revíziós politikával kapcsolatos – megnyilatkozásait elemezte (Egyháziak a köz színpadán Vas megyében a Horthy-korszakban). Jonica Xénia a Kolozsváron kialakulóban lévő Erdélyi Ferences Rendtartomány levéltárának iratgyűjtési, rendszerezési munkáját, illetve terveit ismertette előadásában (Kihívások és eredmények a Szent István Királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány iratanyagának mentése, feldolgozása kapcsán). Az utolsó előadást Nemes Gábor tartotta, aki Pietro Isvalies bíboros magyarországi működését, valamint olasz kíséretének tagjait mutatta be a hallgatóságnak (Cardinalis Reginus. Pietro Isvalies bíboros és Magyarország).

Zárásként A papképzés múltja és jelene címmel Gárdonyi Máté által moderált kerekasztalbeszélgetésre került sor Török József és Fedeles Tamás részvételével. Fedeles Tamás a papképzés és papszentelés középkori körülményeit, feltételeit, míg Török József saját szemináriumi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ezt követően a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény épületének, levéltári és muzeális értékeinek megtekintése zárta a napi programot, ahol szintén a gyűjtemény igazgatója, Zágorhidi Czigány Balázs kalauzolta az érdeklődőket.

Szombaton pihentetőbb, kötetlen programra került sor, melynek keretében a Vasvár mellett húzódó Katonák útján a résztvevők Bejcgyertyánosra tettek gyalogtúrát, ahol a Szovák család vendégszeretetét élvezve járták be a települést, és itt rendezték meg az Akadémia egyik hagyományos programját, az egyháztörténeti kvízt.

Utolsó nap a püspöki székhelyen, Szombathelyen folytatódtak az Akadémia programjai, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílt Rétfalvi Balázs igazgató, a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje vezetésével a Szombathelyi Püspöki Levéltár épületének és gyűjteményének megtekintésére. Ezt követően Székely János megyéspüspök fogadta a Püspöki Palotában az Akadémia résztvevőit, s intézett hozzájuk szép exhortációt. Az épületben ő és Rétfalvi Balázs kalauzolta végig a hallgatóságot, majd az Akadémiát püspöki szentmise zárta.

Az értékes előadásokon túl – melyeket rendszerint vita, és építő jellegű hozzászólások zártak – a fennmaradó időben természetesen folyamatos lehetőség volt, ha kötetlenebb formában is szakmai párbeszédekre, melyek során a jelenlévők további ismereteknek köszönhetően bővíthették tudásukat. A Fraknói Nyári Akadémia célja most is a professzionális akadémiai kutatás, az egyetemi oktatás és a katolikus éthosz funkcionális egységének  megteremtése volt, mintaképző jelleggel. Míg az előző évek alkalmait a Lendület-program keretében a Magyar Tudományos Akadémia, az idei rendezvényt már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatta.

Horváth Terézia

Program
Galéria
Videók: Megnyitó, Könyvbemutató
PPKE
Újkor.hu
Magyar Kurír