Tudomány-népszerűsítés

Tusor Péter és Kruppa Tamás cikke a Rubicon 2024/2-3. számában
2024. április 9.
Tusor Péter: Egy testben egy lélek. Az egyházi állam a kora újkorban Kruppa Tamás: Túl a zeniten. Velence a török korban
2024. február 29.
A Fraknói Kutatócsoport kiemelten fontosnak tartja tudományos alapkutatási eredményeinek disszeminációját. Ennek keretében 2023 folyamán a Múlt-kor történelmi magazinnal kötött megállapodás értelmében két cikket is publikáltak a Fraknói Kutatócsoport tagjai. A nagy érdeklődésre való tekintettel e kezdeményezésből nőtt ki az idei tavaszi szám fő tematikája, melyben Tusor Péter és Kanász Viktor társszerkesztésében a Kutatócsoport részéről Tusor Péter, Fedeles Tamás, Nemes Gábor, Kruppa Tamás, Kanász Viktor, Sági György és Oláh P. Róbert írtak cikkeket a szentszéki-magyar kapcsolatok ezeréves történetéről.
2023. október 24.
A minden szélsőséges ideológiát megvető XII. Piusz pápa személye, különösen második világháború alatti szerepe napjainkban is viták kereszttüzében áll, szentté avatási eljárásának ideiglenes szüneteltetését is ez okozta. 1958-as halálakor azonban még egyöntetűen pozitívan ítélte meg a közvélemény pápaságát, humanitárius tevékenységét. Életében nem tudták kikezdeni, halála után annál inkább; a negatív kép kialakításáért különösképpen Rolf Hochhut 1963-ban bemutatott „A helytartó” c. színdarabja felelős. Ion Mihai Pacepa volt román kémfőnöknek köszönhetően mára már ismeretes, hogy a KGB a román titkosszolgálat bevonásával igyekezett befeketíteni az életszentség hírében elhunyt egyházfőt, erre jó eszköz volt a vitatott német drámaíró műve is. Mindezek ismeretében érdemes vizsgálnunk és áttekintenünk XII. Piusz pápa életét és munkásságát.
2023. május 8.
Nemes Gábor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze, nem kevesebbre vállalkozott mint, hogy a Vatikáni Apostoli Levéltár magyar vonatkozású forrásait összegyűjti. Az online formában is elérhető kötete hatalmas segítséget nyújt a korszak iránt érdeklődőknek.  
2023. április 27.
A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinat idején és az azt követő évtizedekben a Szent Péter székét betöltő egyházfők mindegyikének valamilyen fokon elismeri szentségét. XXIII. Jánost II. János Pál pápa 2000-ben avatta boldoggá, Ferenc pápa (2013–) 2014-ben szentté; VI. Pált Ferenc pápa 2014-ben boldoggá, 2018-ban szentté. Ugyanő avatta boldoggá 2022-ben I. János Pál pápát. II. János Pál boldoggá avatására 2011-ben XVI. Benedek pápa (2005–2013), szentté avatására 2014-ben Ferenc pápa által került sor. A 2014-es szentté avatás volt az első az egyház történetében, ahol egyszerre kanonizáltak két egykori egyházfőt XXIII. János és II. János Pál személyében. Az azt végző Ferencen kívül a szertartáson nyugalmazott pápaként részt vett XVI. Benedek is. Az alábbiakban ezen egyházfők pápai szolgálata kerül röviden áttekintésre.
2023. április 24.
Fejérdy András kivételével a Kutatócsoport tagjai írták és szerkesztették, illetve voltak az ötleadói a Rubicon 2023. májusi, a Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából megjelent pápaságtörténeti tematikus számának. Részletek itt. A PPKE BTK híre itt.
2023. március 5.
Nem Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök 2023. március 4-i felszentelése Trevi püspöki címére volt az első alkalom a magyar egyháztörténetben, amikor Rómából nem érkezett meg időben a pápai bulla. Míg azonban múlt szombaton a pápai oklevél fizikai hiányát a pápai nuncius könnyen orvosolni tudta, közel négy évszázaddal ezelőtt komoly bonyodalmat okozott a X. Ince bullája.
2023. január 10.
A nagyformátumú és karizmatikus egyházfő, II. János Pál pápa halála után a korunk legjelentősebb katolikus teológusaként számon tartott Joseph Ratzingerre hárult a kötelesség, hogy XVI. Benedek néven betöltse Szent Péter székét. Ezzel nem egyszerű feladat háramlott rá, de igyekezett egész szolgálata alatt helytállni. A Hittani Kongregáció bíboros prefektusaként, majd pápaként több mint három évtizeden keresztül a katolikus Egyház meghatározó személyisége volt, de egész teológiai munkássága is nagy nyomot hagyott maga után.
2022. december 22.
Fedeles Tamással az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárával a középkori búcsújárásokról és tovább élő elemeiről, hagyományairól beszélgettünk.
2022. december 21.
Fedeles Tamással az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárával a középkori búcsújárásokról beszélgettünk. Interjúnk első részében a legfontosabb hazai zarándokhelyeket ismerhetik meg.
2022. december 5.
Hetedszer került megrendezésre 2022. november 21-én a Fraknói Egyetemi Műhelyszeminárium, ezúttal Győrben, a Brenner János Hittudományi Főiskolán. A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport előadás-sorozatának kitűzött célja, hogy integrálja a professzionális történeti kutatást és az egyetemi oktatást, valamint egy-egy nyilvános esemény egyúttal római részprojektek lezárásaként is értelmezhető. Ezúttal Nemes Gábor és Kruppa Tamás mutatták be most befejezett és kötet formában napvilágot látott projektjeiket.
2022. november 8.
2022. október 17-én került sor a római Német Történeti Intézetben (Deutsches Historisches Institut in Rom, DHI) a vendéglátó intézmény és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat legújabb kiadványainak nemzetközi bemutatójára.
2022. november 7.
Kanizsa 1600-as török elfoglalása és az 1601-es visszafoglalás kudarca a történelmi emlékezetben.
2022. október 31.
A számos helyen felfedezhető, három méhhel díszített Barberini-címer a mai napig hirdeti az egykori itáliai család hajdani erejét, vagyonát és befolyását. Mindez elsősorban Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa (1623–1644) révén oly mértékben fonódott össze Rómával, valamint a Szentszékkel, hogy a család a 17. században az európai nagypolitika élvonalába is bekerült. A família különleges történetének Európához – és azon belül Magyarországhoz is – fűződő viszonyát járta körbe egy, 2021 decemberében a római Istituto Nazionale di Studi Romaniban tartott nemzetközi konferencia. Az ott elhangzó előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek „I Barberini e l’Europa” (A Barberinik és Európa) címmel Viterbóban, az Acta Barberiniana sorozatban, Tusor Péter és Alessandro Boccolini szerkesztésében, az Edizioni Sette Città gondozásában. A kötet bemutatójára pedig 2022. szeptember 22-én a budapesti Központi Szeminárium falai között került sor.
2022. október 3.
Több folyamat együttes hatása okozta Kanizsa középkori eredetű egyházi struktúrájának lassú hanyatlását. A történtek hátterében a veszprémi püspökség egyre rosszabb állapota – ne feledjük, maga a püspöki székhely is elveszett –, valamint az oszmán előretörést kísérő mérhetetlen pusztítás állhatott. A kanizsai főkapitányság is felhasználta az egyházi vagyont és az épületeket a védelem megszervezésére. Végül e folyamatokat erősítette a protestáns reformáció kanizsai megjelenése is. Mindezek hatására először a ferences kolostor néptelenedett el, majd valószínűleg az 1560-as évek végén a plébánia is megszűnt. A várban lévő kápolnát ekkor már raktárként használták, a Thury György sírját is rejtő Szent Bertalan-kápolna pedig katonai őrhely lett.
2022. szeptember 26.
A II. Vatikáni Zsinatot lezáró és a reformokat életbe léptető pápaként vonult be a katolikus Egyház történetébe VI. Pál pápa, akire újító konzervatívként a párbeszéd embereként tekinthet az utókor.
2022. szeptember 10.
Róma már évszázadok óta a magyar – és az egész keresztény Európa – zarándokainak egyik legkedveltebb úti célja volt. Ennek különösen nagy lökést adott a szentévek meghirdetése. Ilyenkor vallásos utazók ezrei keresték fel Szent Péter és Pál sírját, valamint a római bazilikákat. Közkedvelt úti célnak számított még Loreto is, ahová szintén tömegesen érkeztek zarándokok. Kanizsai László is ilyen útra vállalkozott az 1525-ös szentév alkalmával.
2022. szeptember 3.
2022. augusztus 5-én és 6-án Piliscsaba, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és – egyfajta visszatérésként a gyökerekhez – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara egykori campusának főépülete, a Stephaneum adott otthont a VIII. Fraknói Nyári Akadémiának. A megnyitón a nyári akadémia igazgatója, Kanász Viktor elmondta, hogy a rendezvény idén „hazatért” az egykori piliscsabai alma mater helyszínére. 2014–2015 folyamán ugyanis itt fogalmazódott meg az akadémia ötlete, és a 2001-ben Tusor Péter által megszervezett egyháztörténeti képzés eredeti helyszíne is a piliscsabai campus volt. Az e képzés során pallérozódott egykori Pázmányos hallgatók adják most a Fraknói Kutatócsoport meghatározó bázisát. Miután a kutatócsoport elnyerte az újabb ötéves pályázati támogatást, 2022–2027 között az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport hivatalos néven viszi tovább meghatározóan vatikáni kutatásait.
2022. július 22.
Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után II. Mehmed szultán elérkezettnek látta az időt, hogy elfoglalja Magyarország kulcsát, amelyet az oszmán csapatok már többször megkíséreltek bevenni. A Nándorfehérvár elleni előkészületek már 1455 decemberében megindultak. A konkrét csapatmozgással kapcsolatos hírek 1456. április 7-én értek Budára. Óriási török hadsereg készülődött: az egykorú források erős túlzással száz és százötvenezer közé tették az oszmán csapatok létszámát, de a mai mértékadó becslések is hatvan-nyolcvanezer főre becsülik a sereg nagyságát.
2022. február 12.
XI. Piusz pápa pontifikátusának jellemzője volt, hogy hol sikeresen, hogy pedig sikertelenül, de konkordátumok és egyéb egyezmények útján törekedett rendezni a fennálló vitás helyzeteket. Szintén fontosak enciklikái, melyekben igyekezett kifejezésre juttatni a pápaság és az egyház álláspontját a világ különböző szegleteiben jelentkező visszásságokról; máskor pedig az egyház célkitűzéseit rögzíteni ugyanebben a formában.
2021. november 23.
Fazekas István műhelyvezető korábbi meghívásának eleget téve tartott előadást az Eötvös Collegium Történész műhelyében 2021. november 10-én a Fraknói Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter „Magyar történeti kutatások a Vatikánban” címmel.
2021. október 24.
Ha az olasz kereszténydemokrácia gyökereit keressük a 19. századba, illetve a 20. század elejére kell visszanyúlnunk, amikor megszaporodtak a különféle társadalmi szerveződések, melyek sokat merítettek az első katolikus szociális enciklikából, az 1891-ben kiadott Rerum novarumból.
2021. szeptember 25.
1396. szeptember 25-én (más források szerint 28-án) szenvedett vereséget a nemzetközi összefogás eredményeként szerveződött nyugati lovagi sereg a magyar csapatokkal együtt Nikápoly mellett a Bajezid szultán vezette oszmán hadseregtől. A vereség hosszú távú következményeként nem került többé sor hasonló összefogásra. A nikápolyi csata emléke más és más módon hagyott nyomot a kudarcban részes országok történeti tudatában: az eseményt ez alkalommal az olasz historiográfia egyik közelmúltban megjelent műve alapján idézzük fel.
2021. szeptember 25.
Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe. Az egykor legendás hírű, de mára elfeledett Thury Györgyről Kanász Viktorral beszélgettünk.
2021. szeptember 17.
A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.