Fraknói Emlékkönyv. Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emlékezete

CLASSIS I
vol. 24
Tusor Péter–Kanász Viktor

Fraknói Emlékkönyv. Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emlékezete   (CVH I/24), szerk. TUSOR PÉTER–KANÁSZ VIKTOR, Budapest–Róma 2024. xxxviii+872 p., 1 képmelléklet (=912 p.)

A centenáriumi emlékkötet három főfejezetre tagolódik. Az elsőben („Fejezetek a Fraknói-biográfiából”) nyolc tanulmány foglalkozik az életrajz különféle kérdéseivel. A családdal, az indulással, az egyházi és akadémiai karrierrel, a Vatikán által elutasított pécsi püspöki kinevezéssel, a világháború és az összeomlás alatti bécsi évekkel, a pálya végével. „A történészi, tudományos életút” címet viselő második rész nem titkolt célja, hogy egyszerre helyezze el Fraknóit az akadémiai tudományosság térképén és a magyar történetírók kánonjában, annak is a legelején. Külön közlemény vizsgálja szemléletét, vatikáni kutatásai jelentőségét a középkori magyar történelem megismerhetőségében, továbbá szerepét a hazai medievisztika, a kora újkor kutatás és több részdiszciplína modern művelésének megalapozásában, illetve a könyvtárügy fejlesztésében. Mindezek mellett előkerülnek a tankönyvével és más írásaival kapcsolatos korabeli heves viták is. A kilenc közleményből álló fejezetet publicisztikájának és alkotó tevékenységének tudománymetriai elemzése zárja. Fraknói életművét leginkább itáliai működése helyezi európai távlatokba. A harmadik fejezetben tanulmány szól – saját szavaival élve – a „kis római magyar történeti iskoláról”, olvasható a Monumenta Vaticana Hungariae alapításához kapcsolódó levelezése a mester és barát Rómer Flórissal. A fejezet többi közleménye Fraknói római magyar történeti iskolájának fontosabb tagjait: Óváry Lipótot, Fejérpataky Lászlót, Kollányi Ferencet, Lukcsics Józsefet, illetve még Veress Endrét tárgyalják („Itália, Róma, Vatikán”).

 

2024-ben összesen 24 tanulmány foglalkozik a CVH I/24-es kötetében az 1874-ig Frankl nevet viselő Fraknói Vilmossal. Az írások hosszabb-rövidebb összefoglalásai magyarul és angolul a kötet végén szolgálják az érdeklődő kíváncsiság felkeltését. A részletező elemzések, a 22 szerző változatos nézőpontjai a kötetet bizonyos szempontból értékesebbé teszik egy életrajzi monográfiánál. A Fraknói-biográfia hiányát azonban nem pótolhatják. A kötet függelékei sorában az első helyet foglalja el Fraknóinak a centenárium alkalmából Nemes Gábor által összeállított életmű-bibliográfiája. A félezernél is több tételt számláló listát egykorú sajtószemle követi. A harmadik függeléket a karikatúráktól a festményeken át a szobrokig terjedő képi ábrázolások, majd a fényképek válogatása tölti ki. A Függelékek után az Életút/Kronológia fogja össze a pálya fontosabb adatait, mozzanatait, sok esetben már éppen az emlékkönyv eredményei alapján. A Könyvészet hozza a vatikáni magyar történeti szaksorozatok köteteinek teljes, illetve válogatott címleírását, a lexikográfia, életrajzi irodalom és a nekrológok felsorolását. Az Index Sági György kitartó alaposságát dicséri.

Védőborító