Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon V, szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Véghseő Tamás–Rupert Klieber, munkatárs: Kőhalmi Olivér, Budapest 2026 (221 p. + [18] p. kommentált, ff. képmelléklet + [1] p. térképmelléklet)
A 19. századi latin szertartású Püspöklexikont (I–IV, CST I/7) követi a magyarországi görögkatolikus egyházmegyék püspökeinek életrajzait tartalmazó kötet, mely 210 oldalon 7 egyházmegye 31 főpásztorát mutatja be. (A Magyar Királyság nyolcadik görögkatolikus egyházmegyéjének, a kőrösinek megírása a horvát történetírás feladata Zágrábbal, Bosznia-Diakovárral és Zengg-Modrussal egyetemben a bécsi központú projekten belül.)
Az I–IV. fejezetekhez (latin rítusú egyháztartományonként, illetve a pannonhalmi területi apátság külön egy-egy fejezet) hasonlóan az V.-ben szereplő görögkatolikus egyházmegyék bevezető leírásai és a püspökök életrajzai is egységes szerkezetben és megközelítésben jelennek meg a kötetben. A biogramokban a szorosan vett (katolikus) egyháztörténet tárgyalásán túl számos köz-, művelődés-, társadalom-, gazdaság- és nemzetiségtörténeti szempont is megjelenik. Ezek változatos alkalmazása, illetve a főpapi életművek értékelése a lexikont a tudományos használat mellett szélesebb olvasói igények kielégítésére is alkalmassá teszik.
A kötet használatát személy- és helynévmutató teszi könnyebbé (Sági György, Cziráki Csongor, Kőhalmi Olivér és Hőgye Attila munkája). A Püspöklexikon V., önálló kötetet alkotó fejezetének néhány fontosabb szereplőjét és helyszínét Tusor Péter és Véghseő Tamás archív fényképválogatása eleveníti meg vizuálisan. A két kötetre oszló (CST I/7 és I/9) lexikon I–V. fejezetének egységes használatát, a bennük való könnyebb eligazodást három szempont: betűrend/oldalszám, születési sorrend, illetve első hivatalviselési év szerint összeállított jegyzékek segítik Kőhalmi Olivér jóvoltából.