Tudomány-népszerűsítés

2021. augusztus 29.
A pápa támogatott minket, és a Magyar Királyság is minden tőle telhetőt megtett, hogy az oszmán támadásnak ellenálljon. Az ellenfél azonban olyan túlerővel támadott, amellyel szemben bármelyik európai nagyhatalom hadserege elvérzett volna – mondta el a Vasárnapnak Nemes Gábor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze.
2021. augusztus 24.
1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmise végén Paskai László bíboros, esztergomi érsek bejelentette, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát. Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a Keleti Blokkban ekkor még nem járt a pápa. A gazdaságilag roskadozó, erkölcsileg is megroppant magyar rendszernek pedig szándékában állhatott nemzetközi tekintélyének növelése. Jele volt továbbá a légkör enyhülésének, s egyben a változások irányát is mutatta. A pápa 1988. november 14-én elfogadta a meghívást, de ekkor még pontos dátumot nem jelölt meg, hogy mikor érkezik. Három évvel később, 1991. augusztus 16-án egy demokratikus, szabad országba látogatott el, ahol lelkiismereti- és vallásszabadság volt, szabadon működhettek a szerzetesrendek, újjáalakulhattak az egyházi szervezetek, egyesületek és vallásos világnézetet hirdető pártok, sőt, már az egyházi ingatlanok visszaadásáról is határozat született. Jelen cikkemben a harminc éves évforduló alkalmából a pápalátogatás előkészítését, főbb eseményeit és üzenetét tekintem át.
2021. július 30.
Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666. januártól esztergomi érsek, primas Regni Hungariae és főkancellár volt haláláig. Historiográfiai megítélését tekintve Magyarország kora újkori történelmének egyik legellentmondásosabb személyisége. Megítéléséről, prímási működéséről már a 19. század második felében késhegyig menő, felekezeti részrehajlástól sem mentes vitát folytattak a történészek. Alakja az újabb kutatásoknak köszönhetően mindinkább tárgyilagos megközelítésben áll előttünk.
2021. június 24.
A magyar domonkos rendtartomány idén ünnepli alapításának 800. évfordulóját. Az elmúlt évszázadok történetének bemutatására a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Szent István Tudományos Akadémia 2021. június 14-én konferenciát szervezett A magyar domonkos rendtartomány 800 éve címmel Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
2021. május 20.
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra. Kevesen tudják viszont, hogy a mozdulatlan katona nem más, mint a felszabadító háborúk egyik legnagyobb hadvezére, Savoyai Eugén. Pár méterrel eltávolodva a szobortól a Nemzeti Galériában találjuk Benczúr Gyula sokak által ismert, óriás, Budavár visszavétele című festményét, melynek közepén fehér lovon vonul be Lotharingiai Károly a középkori Magyarország egykori székhelyére. Érdekes, hogy amíg a többi törökverő híres hős, Kinizsi Pál, Dobó István, Thury György és Zrínyi Miklós emléke ma is virágzik a magyarság történelmi emlékezetében, addig az oszmán hadakat az országból végérvényesen kiűző seregek és vezéreik emlékezete igencsak megkopott.
2021. május 19.
A Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb 20. századi püspökeként számontartott Grősz József élete során számos alkalommal vette jó hasznát kiváló gazdasági és diplomáciai érzékének. Egész püspöki szolgálata alatt keresztény és nemzeti, patrióta alapokon állva igyekezett a különböző diktatúrák idején feladatait ellátni – egyháza és hívei érdekeit mindvégig szem előtt tartva. Nem egyszer került nehéz helyzetbe, dilemmákkal kellett megküzdenie. Kisebb-nagyobb sikerekkel lavírozott a gyakran a Magyar Katolikus Egyházzal ellenséges légkörben. Közvetlen, joviális és barátságos személyiségének köszönhetően a hívek szimpátiával viszonyultak hozzá.
2021. május 7.
A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes elképzelése, mely a kormányzati politikát elszánt és agyonverhetetlen intrikusokkal, hataloméhes Macchiavelli-figurákkal népesíti be, akik éjjel és nappal csalafintaságokon törik a fejüket, akik egyesítik magukban a kígyó simaságát, a róka ravaszságát, a tigris vérszomját és minden szavuk arra való, hogy csapóajtókat és farkasvermeket takarjanak. Életének már elhajló korában eljött egy magyar úr, akinek nyilván sem több díszre, sem több méltóságra nem volt szüksége, mint amennyi addig is ékesítette, a hízelgést megvetette, a hatalom vágya nem bántotta, – eljött, hogy amennyiben tőle telik, segítsen hazáján, annak legválságosabb pillanataiban.” [Nyugodt lelkiismerettel. Budapesti Hírlap, 1932. szeptember 23. 1.] Amellett, hogy ezt az idealizált jellemzést fenntartásokkal kell kezelnünk, a forrásokból egy mértéktartó életet élő, keresztény-konzervatív és nemzeti irányultságú, arisztokrata származásának megfelelő világképpel rendelkező, a közéleti témákat is e szemszögből megközelítő, mindazonáltal gyakorlatias ember képe bontakozik ki előttünk. Károlyi Gyula életét és karrierútját tekintem át a továbbiakban.
2021. április 13.
140 éve született Alcide de Gasperi, az egységes keresztény Európa gondolatának egyik markáns képviselője, Robert Schuman, Konrad Adenauer, Winston Churchill és Jean Monnet mellett Európa alapító atyáinak egyike. Az 1945 és 1953 között az olasz miniszterelnöksége idején Olaszországot a demokratikus modernizáció útjára vezette, míg nemzetközi szinten hozzájárult az európai integráció alapjainak lerakásához, mindezt úgy, hogy hazájában és koalíciós partnerei körében koránt sem az utóbbi volt az elsődleges prioritás.Honnan indult ki karrierje, ami megalapozta gondolkodását Európáról és hogyan vélekedett egy nemzetek feletti európai szövetségről? Az évforduló apropóján ezekre a kérdésekre keresem a választ.
2021. április 9.
Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.
2021. április 2.
Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia Hungária segítségére siet. A kép jobb oldalán az oszmánellenes harc nevezetes királyai és hősei kaptak helyet: II. Lajos, Hunyadi Mátyás és Jagelló I. Ulászló, Bakics Pál, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, s legfelül pedig Thury György. Az eset közel sem egyedi, a korszakban szerte Európában feltűnik Thury György alakja a különböző híradásokban és hadi beszámolókban. De ki volt a 450 éve éppen e napon elhunyt vitéz kapitány, s minek köszönhette példátlan népszerűségét?
2021. március 7.
A pápaság külpolitikájának a 15. század közepe óta központi témája volt a kereszténység legnagyobb ellensége, a török elleni harc. Magyarországot a Szentszék nemcsak közvetlenül diplomáciai eszközökkel vagy pénzbeli támogatással segítette, hanem az európai államok kapcsolatrendszerének alakításában is elsődleges szempont volt a keresztény fejedelmek kibékítése és a török elleni összehangolt támadás lehetőségének megteremtése. A pápa ezirányú diplomáciai törekvéseinek Nándorfehérvár 1521. évi eleste adott újabb lökést.
2021. február 19.
Kanász Viktor nyilatkozott a Zalai Hírlapnak Surd település történetéről és a legújabb kutatási eredményekről.
2021. február 11.
„Az irodalom hajtókereke lett korunknak s az irott szó hatalma egyre fokozódik. Bár az élő beszéd erősebb hatású s útja közvetlen a szívbe vezet, mégis a mai korban fejlett közlekedésünk mellett az irott szó terjedése intenzivebb s az eszmék hódításai a sajtón épülnek. Jövő törekvéseink az irodalom terén kettőt irnak elő: népszerűsíteni a tudományt s idealizmust oltani az irodalomba. […] S kell-e, lehet-e találnunk magasztosabb idealizmust: a kereszténység idealizmusánál ?” Giesswein Sándor vetette fel ezeket a gondolatokat, miután 1903. május 14-én a Szent István Társulat alelnökévé, más szóval egyházi elnökévé választották. Gondolatsora azt tükrözi, hogy megértette az idők szavát, ráérzett, hogy a keresztény kultúra széles körben történő terjesztésének az írott szó, különösképpen a sajtó lehet a hathatós eszköze. Fő törekvései pedig a katolikus erkölcsi normáknak megfelelő irodalom és a katolikus hit határain belül művelt tudomány széles körben történő terjesztése voltak. Milyen alapokon építkezhetett, és hogy tudta e törekvéseit kibontakoztatni? A következőkben a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina ezekre a kérdésekre keresi a választ bemutatva elnöki ténykedése legfontosabb eredményeit.
2021. február 5.
Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1621. január 28-án ért véget Camillo Borghese, azaz V. Pál pápa pontifikátusa. Uralma különösen izgalmas korszaka a pápaság történetének. Ezért az évforduló kapcsán érdemes áttekinteni uralkodásának történetét, amely merőben új irányt hozott a pápaság kora újkori történelmében.
2020. december 11.
Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül. Közéjük sorolható a Budapest III. kerületében álló békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom is, mely templom az első jogelőd nélküli istenházaként lett alapítva és felépítve Magyarországon a második világháborút követően, még a hanyatló Kádár-rendszer végén, 1984–1987 között.
2020. november 27.
November 28-án, advent első vasárnapja előestéjén Ferenc pápa konzisztóriumot tart 13 új bíboros kinevezésére. Egyikük azt kérte, ne szenteljék püspökké, ketten pedig nem lesznek jelen. Ennek kapcsán arra kértük Tusor Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docensét, a Fraknói Kutatócsoport vezetőjét, röviden mutassa be a bíboroskreáláshoz köthető történelmi előzményeket, érdekességeket.
2020. október 21.
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint tagjai esküjükhöz híven nem viselhetnek magas egyházi hivatalokat, Pázmány Turóc prépostja, egy észak-magyarországi kicsi egyházi javadalom birtokosa, és nem sokkal később Esztergom érseke és a Magyar Királyság prímása lett. Munkásságát egyházi reform és számos oktatási projekt díszítette, amelyek közül a legkiemelkedőbb a nagyszombati egyetemalapítása volt 1635-ben. Mindemellett számos magyar nyelven írt vallásos és hitvitázó írásnak volt szerzője. Pázmány öröksége számos formában marad fenn, fennmarad mint egy sajátos „civilizáció”, az európai és keresztény hit, valamint egy jellegzetesen magyar kultúra megőrzője és támogatója. Hasonlóképpen az utókor mint a magyar próza mesterét és atyját is tiszteli.
2020. augusztus 22.
Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én. A második napi (azaz augusztus 8-ai) múzeumlátogatás és kirándulás során pedig szintén budaörsi látnivalókat fedezhettek fel együtt a résztvevők.
2020. június 10.
A 14. század közepén pusztító nagy pestisjárványt követően a fertőzés több hullámban egészen a 18. századig jelen volt Európában. Ennek kedveztek a gyakori háborúk, valamint a 17. század elején beköszöntő kis jégkorszak, és az emiatt gyakoribbá váló éhínségek. Magyarországon, amelybe beleértendő ebben az esetben mindhárom országrész, a török hódoltság miatti állandó háborús viszonyok következtében a pestis a síkvidéki területen koncentrálódó magyarság körében a többi, itt élő nemzetiséghez képest jóval nagyobb arányban pusztított.
2020. június 4.
A trianoni békeszerződés következtében a magyar katolikus egyháznak is jelentős veszteséget kellett elszenvednie: az egyházmegyék egy része teljesen, mások részben külföldre kerültek, mindössze négy egyházmegye maradt érintetlen. Ezekkel együtt hívei, földbirtokai, iskolái, intézményei jelentős része került a határok másik oldalára. Ekkor még a gyászé volt a döntő szó, de a későbbiek során a területi revízió és a határokon túli magyarság nyelvének, szokásainak, nemzettudatának megőrzése lett a legfőbb törekvés: állam és egyház érdekei ennek megvalósításában összefonódtak. Hogyan tükröződött ez a szentszéki politikában és hogyan változott meg az egyházszervezet Trianon után? A Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina e kérdésekre keresi a választ.
2020. május 27.
Vanyó Tihamér OSB azon ritka történészek közé tartozott, akik megérték századik születésnapjukat. Egyháztörténészek számára megkerülhetetlen életművében okmánytárakat, elemzéseket, recenziókat, kutatásmódszertani kézikönyveket egyaránt találunk, és csak találgathatunk, mennyivel gazdagabb lehetne szellemi hagyatéka, ha nem kényszerült volna több évtizedes hallgatásra a kommunista hatalomátvétel után. Pályáját és életművét minden 20. század iránt érdeklődőnek érdemes jobban megismerni.
2020. május 18.
A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb alakja. Majd’ 27 esztendős pontifikátusa alatt nagy történelmi változásoknak tanúja, olykor mozgatója is volt, karizmatikus személye pedig nagy hatást gyakorolt kortársaira, nemzeti, vallási és kulturális hovatartozástól függetlenül. Hosszú pápasága is kiemelkedő, csak IX. Piusz (1846–1878) előzi meg közel 32 évi pontifikálásával, illetve a hagyomány szerint Péter apostol körülbelül 34 évvel.
2020. április 28.
II. János Pál pápa mindenki pápája volt, 2005. április 8-ai temetési szertartásán a hívek egy része azonnali szenttéavatását kérte: „santo subito” zengett a Szent Péter téren. Karizmatikus, méltóságot sugározó volt egész személyisége. Nagy meglepetés volt a világnak, amikor annyi olasz származású pápa után, 1978-ban a Keleti Blokkból, Lengyelországból őt választották Szent Péter trónusára.
2020. április 2.
„A csapás végeredményben megszokott dolog, de amikor lesújt ránk, nehezen hiszünk a csapásban. Ugyanannyi pestis volt már a világon, mint amennyi háború. És mégis, a pestisek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják.” Albert Camus regényének sorai érvényesek valamennyi világjárványra, így a középkor legpusztítóbb pandémiájára, az 1300-as évek közepén emberek millióinak halálát okozó pestisre is. A fekete halál 14. századi járványára vonatkozó ismeretek összefoglalásának szomorú aktualitást kölcsönöz az új típusú koronavírus gyors terjedése, amely világszerte naponta több ezer emberéletet követel.
2020. március 14.
óth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól. Március 1-je egy szokványos tavaszi napnak ígérkezett szemerkélő esővel és széllel, amikor kora reggel leszállt a repülőgépem Rómában. Az utazást hosszas megfontolás előzte meg, mivel északon történt már néhány koronavírusos megbetegedés ugyan, de úgy tűnt, az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet, és Rómában is csak az a két kínai turista kapta el korábban a vírust, akik addigra már meg is gyógyultak. A történelmi pillanat is az Örök Város felé vonzott: Ferenc pápa döntése értelmében ugyanis március 2-ától kutathatóvá váltak a XII. Pius (1939–1958) pápasága idején keletkezett iratok.