Sági György

A minden szélsőséges ideológiát megvető XII. Piusz pápa személye, különösen második világháború alatti szerepe napjainkban is viták kereszttüzében áll, szentté avatási eljárásának ideiglenes szüneteltetését is ez okozta. 1958-as halálakor azonban még egyöntetűen pozitívan ítélte meg a közvélemény pápaságát, humanitárius tevékenységét. Életében nem tudták kikezdeni, halála után annál inkább; a negatív kép kialakításáért különösképpen Rolf Hochhut 1963-ban bemutatott „A helytartó” c. színdarabja felelős.

A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinat idején és az azt követő évtizedekben a Szent Péter székét betöltő egyházfők mindegyikének valamilyen fokon elismeri szentségét. XXIII. Jánost II. János Pál pápa 2000-ben avatta boldoggá, Ferenc pápa (2013–) 2014-ben szentté; VI. Pált Ferenc pápa 2014-ben boldoggá, 2018-ban szentté. Ugyanő avatta boldoggá 2022-ben I. János Pál pápát. II. János Pál boldoggá avatására 2011-ben XVI. Benedek pápa (2005–2013), szentté avatására 2014-ben Ferenc pápa által került sor.

A nagyformátumú és karizmatikus egyházfő, II. János Pál pápa halála után a korunk legjelentősebb katolikus teológusaként számon tartott Joseph Ratzingerre hárult a kötelesség, hogy XVI. Benedek néven betöltse Szent Péter székét. Ezzel nem egyszerű feladat háramlott rá, de igyekezett egész szolgálata alatt helytállni. A Hittani Kongregáció bíboros prefektusaként, majd pápaként több mint három évtizeden keresztül a katolikus Egyház meghatározó személyisége volt, de egész teológiai munkássága is nagy nyomot hagyott maga után.

A II. Vatikáni Zsinatot lezáró és a reformokat életbe léptető pápaként vonult be a katolikus Egyház történetébe VI. Pál pápa, akire újító konzervatívként a párbeszéd embereként tekinthet az utókor.

XI. Piusz pápa pontifikátusának jellemzője volt, hogy hol sikeresen, hogy pedig sikertelenül, de konkordátumok és egyéb egyezmények útján törekedett rendezni a fennálló vitás helyzeteket. Szintén fontosak enciklikái, melyekben igyekezett kifejezésre juttatni a pápaság és az egyház álláspontját a világ különböző szegleteiben jelentkező visszásságokról; máskor pedig az egyház célkitűzéseit rögzíteni ugyanebben a formában.

A Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb 20. századi püspökeként számontartott Grősz József élete során számos alkalommal vette jó hasznát kiváló gazdasági és diplomáciai érzékének. Egész püspöki szolgálata alatt keresztény és nemzeti, patrióta alapokon állva igyekezett a különböző diktatúrák idején feladatait ellátni – egyháza és hívei érdekeit mindvégig szem előtt tartva. Nem egyszer került nehéz helyzetbe, dilemmákkal kellett megküzdenie. Kisebb-nagyobb sikerekkel lavírozott a gyakran a Magyar Katolikus Egyházzal ellenséges légkörben.

Esty Miklós online elérhetővé vált iratainak rendezésére még 2014-ben került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport keretén belül. A munkát Sági György, a kutatócsoport jelenlegi tudományos segédmunkatársa végezte.

Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül. Közéjük sorolható a Budapest III. kerületében álló békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom is, mely templom az első jogelőd nélküli istenházaként lett alapítva és felépítve Magyarországon a második világháborút követően, még a hanyatló Kádár-rendszer végén, 1984–1987 között.

A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb alakja. Majd’ 27 esztendős pontifikátusa alatt nagy történelmi változásoknak tanúja, olykor mozgatója is volt, karizmatikus személye pedig nagy hatást gyakorolt kortársaira, nemzeti, vallási és kulturális hovatartozástól függetlenül. Hosszú pápasága is kiemelkedő, csak IX. Piusz (1846–1878) előzi meg közel 32 évi pontifikálásával, illetve a hagyomány szerint Péter apostol körülbelül 34 évvel.

A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük. Mindkét szélsőséggel szemben törekedtek – népük boldogulását szem előtt tartva – egyházuk és híveik érdekeit és jogait biztosítani, védeni. A cseh Beran így méltán egy lapon említhető a magyar Mindszenty Józseffel vagy éppen a horvát Alojzije Stepinaccal.