Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon V, szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Véghseő Tamás–Rupert Klieber, munkatárs: Kőhalmi Olivér, Budapest 2026 (221 p. + [18] p. kommentált, ff. képmelléklet + [1] p. térképmelléklet). A 19. századi latin szertartású főpapok 2025-ben kiadott Püspöklexikonát (I–IV, CST I/7) az új év elején, ismét (vö. itt) Vízkeresztkor követi a magyarországi görögkatolikus egyházmegyék püspökeinek életrajzait tartalmazó kötet, mely 210 oldalon 7 egyházmegye (Munkács, Eperjes, Hajdúdorog, [Gyulafehérvár-]Fogaras, Nagyvárad, Szamosújvár és Lugos) 31 főpásztorát mutatja be. (A Magyar Királyság nyolcadik görögkatolikus egyházmegyéjének, a kőrösinek megírása a horvát történetírás feladata a horvátországi római katolikusokkal: Zágrábbal, Bosznia-Diakovárral és Zengg-Modrussal egyetemben a bécsi központú projekten belül.)
A 2025. október 8-án a Központi Szeminárium dísztermében bemutatott I–IV. fejezetekhez (latin rítusú egyháztartományonként, illetve a pannonhalmi területi apátság külön egy-egy fejezet) hasonlóan az V.-ben szereplő görögkatolikus egyházmegyék bevezető leírásai és a püspökök életrajzai is egységes szerkezetben és megközelítésben jelennek meg a kötetben. Ugyanakkor az első kötettel ellentétben jelen esetben a görög rítus (és nem az egyháztartományok) szerint történt az egyes egyházmegyék besorolása és elrendezése. A biogramokban a szorosan vett (katolikus) egyháztörténet tárgyalásán túl számos köz-, művelődés-, társadalom-, gazdaság- és nemzetiségtörténeti szempont is megjelenik. Ezek változatos alkalmazása, illetve a főpapi életművek értékelése a lexikont a tudományos használat mellett szélesebb olvasói igények kielégítésére is alkalmassá teszik.
A kötet használatát személy- és helynévmutató teszi könnyebbé. A Püspöklexikon V., önálló kötetet alkotó fejezetének néhány fontosabb szereplőjét és helyszínét archív fényképválogatás eleveníti meg vizuálisan. A két kötetre oszló (CST I/7 és I/9) lexikon I–V. fejezetének egységes használatát, a bennük való könnyebb eligazodást három szempont: betűrend/oldalszám, születési sorrend, illetve első hivatalviselési év szerint összeállított jegyzékek segítik Kőhalmi Olivér munkájának köszönhetően.
A görögkatolikus Püspöklexikon – előzményéhez hasonlóan – valódi csapatmunkaként valósult meg, 16 szerző és közreműködő révén. A lexikont szerkesztőként a Fraknói Kutatócsoport részéről Szirtes Zsófia és Tusor Péter, a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoporttól Véghseő Tamás, illetve a Bécsi Egyetemről Rupert Klieber jegyzik. A kötet munkatársa Kőhalmi Olivér, az olvasószerkesztői feladatokat Varsa Márton végezte, a mutatókat Sági György, Cziráki Csongor, Hőgye Attila és Kőhalmi Olivér állították össze. Az egyházmegyei bevezetők és az életrajzi szócikkek a kivétel nélkül szerző vagy társszerző Véghseő Tamás mellett Balogh Margit (egyházmegyék), Jaroslav Coranic (Eperjes), Volodymyr Fenych és Viktor Kichera (Munkács), Gorun-Kovács Blanka (Gyulafehérvár-Fogaras, Szamosújvár), Gorun-Kovács György (Nagyvárad, Lugos) és Janka György (Hajdúdorog) alkotta szerzőgárda munkáját dicsérik.
A Püspöklexikon 1804–1918 második kötetének elkészülte egyben egy évezredes történeti dimenziójú projekt a kezdete is. Az Erwin Gatz nevével fémjelzett német kutatás mintájára el fog készülni az 1001–1993 közötti magyar püspökök életrajzi lexikona. A tervezett kötetek a következők Tusor Péter és Fedeles Tamás korszakolása szerint: Püspöklexikon 1918–1993; 1711–1804; 1605–1711; 1526–1605; 1458–1526; 1302–1458; 1001–1302. Az idei év Mohács-évfordulójára készülve a Hunyadi–Jagelló-kor lexikonjának kézirata már a lezárás előtt áll. (Minderre lásd itt.)
A Fraknói Kutatócsoport, a Moravcsik Gyula Kutatóintézet és a Collegium Professorum Hungarorum szakmai kiadásában, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent teljes kötet e-könyv változata ide kattintva érhető el és tölthető le szabadon.
