FEDELES TAMÁS: Minden út Rómába vezet? Magyarországi klerikusok felszentelése a római Kúriában (1426–1523) (CVH I/25), Budapest–Róma 2025, Fraknói Kutatócsoport–Moravcsik Gyula Intézet/Collegium Professorum Hungarorum (363 p. + 20 térképmelléklet)
Az Örök Várost felkeresők között időről időre feltűntek azok az önállóan, illetőleg kisebb-nagyobb csoportokban érkezők, akik a Római Kúriában kívánták felvenni az egyházi rend egyes fokozatait, továbbá promóciójukkal kapcsolatos ügyeiket kívánták kedvezően elintézni. A római szentelési turizmus (turismo delle ordinazioni) – ahogy a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól, öltött nagyobb méreteket. Mindezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés vetődik fel: Kik és miért vállalkoztak a hosszú útra? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római szentelési procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegeit találjuk a Kúriában szentelteltek között? A Rómába érkező klerikusok között milyen arányban találunk magyar javadalmasokat? A Kárpát-medence egyes területeiről milyen megoszlásban érkeztek szentelendők a pápai udvarba? A Rómától való távolság mennyiben befolyásolta az utazási kedvet? Az országos és nemzetközi politikai események hatással voltak-e az utazásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a hitújítás között? A most közreadott hiánypótló kötet, a szerző által 2021-ben közzétett okmánytár (CVH I/18) forrásaira támaszkodva, azokat további vatikáni és hazai kútfőkkel kiegészítve, valamint a témakörben készült korábbi kutatási eredményeket felhasználva kínál ezekre és a további izgalmas kérdésekre is válaszokat.
A szerző által adatolt közel 800 magyar klerikus kapcsán – akik túlnyomó része korábban egyáltalán nem volt ismert – számos kérdést igyekezett tisztázni. Olyan interdiszciplináris vizsgálati módszert alkalmazott, melyben egyszerre jelennek meg az egyház- és liturgiatörténet mellett levéltártani, paleográfiai, történeti és művelődéstörténeti, továbbá földrajzi ismeretek, valamint a politika- és társadalomtörténet szempontjai is. A munka nem csak a magyar okleveles anyagot egészíti ki jelentős mértékben, s a témára vonatkozó korábbi ismereteket gazdagítja új eredményekkel, hanem szorosan illeszkedik a kurrens európai egyház- és társadalomtörténeti kutatásokhoz, ebből kifolyólag nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is hiánypótlónak tekinthető.