Tudomány-népszerűsítés

2024. február 29.
A Fraknói Kutatócsoport kiemelten fontosnak tartja tudományos alapkutatási eredményeinek disszeminációját. Ennek keretében 2023 folyamán a Múlt-kor történelmi magazinnal kötött megállapodás értelmében két cikket is publikáltak a Fraknói Kutatócsoport tagjai. A nagy érdeklődésre való tekintettel e kezdeményezésből nőtt ki az idei tavaszi szám fő tematikája, melyben Tusor Péter és Kanász Viktor társszerkesztésében a Kutatócsoport részéről Tusor Péter, Fedeles Tamás, Nemes Gábor, Kruppa Tamás, Kanász Viktor, Sági György és Oláh P. Róbert írtak cikkeket a szentszéki-magyar kapcsolatok ezeréves történetéről.
2023. április 24.
Fejérdy András kivételével a Kutatócsoport tagjai írták és szerkesztették, illetve voltak az ötleadói a Rubicon 2023. májusi, a Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából megjelent pápaságtörténeti tematikus számának. Részletek itt. A PPKE BTK híre itt.
2022. december 5.
Hetedszer került megrendezésre 2022. november 21-én a Fraknói Egyetemi Műhelyszeminárium, ezúttal Győrben, a Brenner János Hittudományi Főiskolán. A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport előadás-sorozatának kitűzött célja, hogy integrálja a professzionális történeti kutatást és az egyetemi oktatást, valamint egy-egy nyilvános esemény egyúttal római részprojektek lezárásaként is értelmezhető. Ezúttal Nemes Gábor és Kruppa Tamás mutatták be most befejezett és kötet formában napvilágot látott projektjeiket.
2022. október 31.
A számos helyen felfedezhető, három méhhel díszített Barberini-címer a mai napig hirdeti az egykori itáliai család hajdani erejét, vagyonát és befolyását. Mindez elsősorban Maffeo Barberini, azaz VIII. Orbán pápa (1623–1644) révén oly mértékben fonódott össze Rómával, valamint a Szentszékkel, hogy a család a 17. században az európai nagypolitika élvonalába is bekerült. A família különleges történetének Európához – és azon belül Magyarországhoz is – fűződő viszonyát járta körbe egy, 2021 decemberében a római Istituto Nazionale di Studi Romaniban tartott nemzetközi konferencia. Az ott elhangzó előadások tanulmánykötet formájában is megjelentek „I Barberini e l’Europa” (A Barberinik és Európa) címmel Viterbóban, az Acta Barberiniana sorozatban, Tusor Péter és Alessandro Boccolini szerkesztésében, az Edizioni Sette Città gondozásában. A kötet bemutatójára pedig 2022. szeptember 22-én a budapesti Központi Szeminárium falai között került sor.
2022. október 3.
Több folyamat együttes hatása okozta Kanizsa középkori eredetű egyházi struktúrájának lassú hanyatlását. A történtek hátterében a veszprémi püspökség egyre rosszabb állapota – ne feledjük, maga a püspöki székhely is elveszett –, valamint az oszmán előretörést kísérő mérhetetlen pusztítás állhatott. A kanizsai főkapitányság is felhasználta az egyházi vagyont és az épületeket a védelem megszervezésére. Végül e folyamatokat erősítette a protestáns reformáció kanizsai megjelenése is. Mindezek hatására először a ferences kolostor néptelenedett el, majd valószínűleg az 1560-as évek végén a plébánia is megszűnt. A várban lévő kápolnát ekkor már raktárként használták, a Thury György sírját is rejtő Szent Bertalan-kápolna pedig katonai őrhely lett.
2022. szeptember 3.
2022. augusztus 5-én és 6-án Piliscsaba, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és – egyfajta visszatérésként a gyökerekhez – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara egykori campusának főépülete, a Stephaneum adott otthont a VIII. Fraknói Nyári Akadémiának. A megnyitón a nyári akadémia igazgatója, Kanász Viktor elmondta, hogy a rendezvény idén „hazatért” az egykori piliscsabai alma mater helyszínére. 2014–2015 folyamán ugyanis itt fogalmazódott meg az akadémia ötlete, és a 2001-ben Tusor Péter által megszervezett egyháztörténeti képzés eredeti helyszíne is a piliscsabai campus volt. Az e képzés során pallérozódott egykori Pázmányos hallgatók adják most a Fraknói Kutatócsoport meghatározó bázisát. Miután a kutatócsoport elnyerte az újabb ötéves pályázati támogatást, 2022–2027 között az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport hivatalos néven viszi tovább meghatározóan vatikáni kutatásait.
2021. szeptember 25.
Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe. Az egykor legendás hírű, de mára elfeledett Thury Györgyről Kanász Viktorral beszélgettünk.
2021. szeptember 17.
A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.
2021. július 30.
Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666. januártól esztergomi érsek, primas Regni Hungariae és főkancellár volt haláláig. Historiográfiai megítélését tekintve Magyarország kora újkori történelmének egyik legellentmondásosabb személyisége. Megítéléséről, prímási működéséről már a 19. század második felében késhegyig menő, felekezeti részrehajlástól sem mentes vitát folytattak a történészek. Alakja az újabb kutatásoknak köszönhetően mindinkább tárgyilagos megközelítésben áll előttünk.
2021. június 24.
A magyar domonkos rendtartomány idén ünnepli alapításának 800. évfordulóját. Az elmúlt évszázadok történetének bemutatására a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Szent István Tudományos Akadémia 2021. június 14-én konferenciát szervezett A magyar domonkos rendtartomány 800 éve címmel Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
2021. május 20.
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra. Kevesen tudják viszont, hogy a mozdulatlan katona nem más, mint a felszabadító háborúk egyik legnagyobb hadvezére, Savoyai Eugén. Pár méterrel eltávolodva a szobortól a Nemzeti Galériában találjuk Benczúr Gyula sokak által ismert, óriás, Budavár visszavétele című festményét, melynek közepén fehér lovon vonul be Lotharingiai Károly a középkori Magyarország egykori székhelyére. Érdekes, hogy amíg a többi törökverő híres hős, Kinizsi Pál, Dobó István, Thury György és Zrínyi Miklós emléke ma is virágzik a magyarság történelmi emlékezetében, addig az oszmán hadakat az országból végérvényesen kiűző seregek és vezéreik emlékezete igencsak megkopott.
2021. április 2.
Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia Hungária segítségére siet. A kép jobb oldalán az oszmánellenes harc nevezetes királyai és hősei kaptak helyet: II. Lajos, Hunyadi Mátyás és Jagelló I. Ulászló, Bakics Pál, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, s legfelül pedig Thury György. Az eset közel sem egyedi, a korszakban szerte Európában feltűnik Thury György alakja a különböző híradásokban és hadi beszámolókban. De ki volt a 450 éve éppen e napon elhunyt vitéz kapitány, s minek köszönhette példátlan népszerűségét?
2021. március 7.
A pápaság külpolitikájának a 15. század közepe óta központi témája volt a kereszténység legnagyobb ellensége, a török elleni harc. Magyarországot a Szentszék nemcsak közvetlenül diplomáciai eszközökkel vagy pénzbeli támogatással segítette, hanem az európai államok kapcsolatrendszerének alakításában is elsődleges szempont volt a keresztény fejedelmek kibékítése és a török elleni összehangolt támadás lehetőségének megteremtése. A pápa ezirányú diplomáciai törekvéseinek Nándorfehérvár 1521. évi eleste adott újabb lökést.
2021. február 5.
Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1621. január 28-án ért véget Camillo Borghese, azaz V. Pál pápa pontifikátusa. Uralma különösen izgalmas korszaka a pápaság történetének. Ezért az évforduló kapcsán érdemes áttekinteni uralkodásának történetét, amely merőben új irányt hozott a pápaság kora újkori történelmében.
2020. október 21.
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint tagjai esküjükhöz híven nem viselhetnek magas egyházi hivatalokat, Pázmány Turóc prépostja, egy észak-magyarországi kicsi egyházi javadalom birtokosa, és nem sokkal később Esztergom érseke és a Magyar Királyság prímása lett. Munkásságát egyházi reform és számos oktatási projekt díszítette, amelyek közül a legkiemelkedőbb a nagyszombati egyetemalapítása volt 1635-ben. Mindemellett számos magyar nyelven írt vallásos és hitvitázó írásnak volt szerzője. Pázmány öröksége számos formában marad fenn, fennmarad mint egy sajátos „civilizáció”, az európai és keresztény hit, valamint egy jellegzetesen magyar kultúra megőrzője és támogatója. Hasonlóképpen az utókor mint a magyar próza mesterét és atyját is tiszteli.
2020. augusztus 22.
Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én. A második napi (azaz augusztus 8-ai) múzeumlátogatás és kirándulás során pedig szintén budaörsi látnivalókat fedezhettek fel együtt a résztvevők.
2020. június 10.
A 14. század közepén pusztító nagy pestisjárványt követően a fertőzés több hullámban egészen a 18. századig jelen volt Európában. Ennek kedveztek a gyakori háborúk, valamint a 17. század elején beköszöntő kis jégkorszak, és az emiatt gyakoribbá váló éhínségek. Magyarországon, amelybe beleértendő ebben az esetben mindhárom országrész, a török hódoltság miatti állandó háborús viszonyok következtében a pestis a síkvidéki területen koncentrálódó magyarság körében a többi, itt élő nemzetiséghez képest jóval nagyobb arányban pusztított.
2019. október 14.
2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő közönség számára is nyilvános alkalmakon rendre egy-egy római tudományos részprojekt kerül lezárásra és bemutatásra. Ez alkalommal a regensburgi történész, Rotraud Becker és Tusor Péter közös kutatása, mely a 17. század legjelentősebb jelentős nemzetközi magyar diplomáciai szereplésére, Pázmány Péter római követjárását vizsgálta. Az eredményeket Tusor Péter foglalta össze az érdeklődő hallgatóság, egyetemi ifjúság számára. Az alábbiakban az előadás szerkesztett változata olvasható.
2018. november 21.
A 2016-os év fontos jubileum volt a Domonkos Rend számára, mivel ekkor ünnepelték a rend alapításának 800 éves évfordulóját. Az évforduló alkalmából 2016. november 4-én Budapesten a Szent István Akadémia és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény szervezett konferenciát, ahol a magyarországi Domonkos Rend kora újkori–jelenkori történetének egyes epizódjainak bemutatására került sor. Az elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza az alábbiakban ismertetésre kerülő kötet, mely a Magyar Domonkos Rendtörténet sorozat második köteteként látott napvilágot.
2018. október 31.
2018. október 15-én kora este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében Paul Shore, a kanadai University of Regina oktatója tartott előadást.
2018. október 31.
Paul Shore történész, a kanadai University of Regina oktatója tartott előadást október 15-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében. A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport által szervezett eseményen a kutató Pázmány Péter bíboros egy eddig kevésbé ismert művét is bemutatta.
2018. október 30.
A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai recepciója és integrációja érdekében, részben pedig a ‘Lendületes’ előzmények folyományaként. Ennek jegyében került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Egyházmegyei Levéltár és a Kubinyi András Történész Műhely szervezésében 2018. október 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 2018-as, legújabb két kötetének bemutatójára.
2018. október 22.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome címmel rangos nemzetközi konferenciát szervezett 2018. szeptember 27–28-án Budapesten.
2018. október 4.
Rangos nemzetközi szimpóziumot szervezett a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja szeptember 27–28-án Budapesten. A szimpózium azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán. A tanácskozásnak, melynek a Magyar Tudományos Akadémia Képes terme adott otthont, társszervezője volt a viterbói egyetem bölcsészkaráról (DISUCOM) Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete.
2018. augusztus 11.
Az idei évben immár negyedik alkalommal, 2018. augusztus 2–5. között rendezték meg a Fraknói Egyháztörténeti Nyári Akadémiát, melyet hagyományteremtő céllal keltett életre 2015-ben az akkor még MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportként működő MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport.