2022. december 2-án a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának épületében a Fraknói Kutatócsoport társszervezésében és részvételével szerveznek konferenciát a mohácsi csatával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket bemutatása céljából. A konferencián Fedeles Tamás szekcióelnökként, Nemes Gábor, Kruppa Tamás és Kanász Viktor pedig előadóként vett részt.
Nemes Gábor előadásában a pápai-magyar kapcsolatok 1521 és 1526 közötti alakulását elemezte az Apostoli Szentszék szemszögéből. Először röviden ismertette a középkori pápai állam működésének és külpolitikai orientációjának sajátosságait, majd külön elemezte a pápai külpolitikát érintő 1521 és 1526 közötti háborús eseményeket. Bemutatta, hogy a szentszéki diplomácia hogyan segítette Magyarország törökellenes küzdelmeit, felvázolta a hazánkban működő pápai követek tevékenységét, működését és kapcsolatrendszerét. Külön kitért VII. Kelemen pápának arra a diplomáciai akciójára, amelynek keretében Paolo Vettori, majd annak halála után Capino de Capi Magyarország törökellenes harcának ürügyén titokban tárgyalásokat kezdett a francia királyi udvarban, amely végül a cognaci liga létrejöttéhez vezetett. Végül röviden áttekintette, hogy a téma szempontjából melyek azok a levéltárak, ahol új források feltárásával e téma újabb adatokkal gazdagítható.
Kruppa Tamás Adalékok az 1501. évi velencei-magyar-pápai szövetség történetéhez címmel tartott előadást. Egy általa nem régen felfedezett bolognai kódex segítségével, amely az 1500-1502 között Budán tartózkodó velencei követ, Sebastiano Giustinian és követtársai jelentéseit tartalmazza a szerződéshez vezető tárgyalásokat minden eddiginél részletesebben rekonstruálni tudjuk. Az iratok közül előkerült az 1501. évi oszmánellenes szövetség eddig szintén nem ismeret eredeti latin nyelvű szövege. Az előadó ezeket a friss kutatási eredményeket ismertette az időszak nemzetközi politikai eseményeinek felvázolásával.
Kanász Viktor egy félreértett, valamint egy napjainkig a kutatás számára ismeretlennek számító forrásról tartott előadást, bemutatva, hogy Szalánci János és Pietro Duodo mit tudott és hogyan vélekedett a mohácsi csatáról és II. Lajos haláláról. Szalánci 1553. december 22-én az ecsedi várban tett tanúvallomást a nuncius küldötte előtt, amelynek elején a diplomata saját magáról úgy nyilatkozott, hogy édesapja, Szalánci László Mátyás király cubiculariusa volt, ő maga pedig 50 éves, s Danócon, édesapja birtokán született, ahol Lajos királyt meggyilkolták. E mondat hátterének, értelmezésének, valamint valóságtartalmának vizsgálata után a Rudolf császár udvarában 1599 és 1602 között velencei követként szolgáló Pietro Duodónak a zárójelentését elemezte, bemutatva, hogy a diplomata hogyan vélekedett a csatáról, valamint milyen szövegkörnyezetben került még elő nála Mohács. Végezetül pedig felhívta a figyelmet több olyan 16. századi forrásra, amelyek azt mutatják, hogyan alakult a kora újkorban a csata megítélése.
