2025. november 7-én az MTA Székházában szervezett konferenciát MTA 200–Mohács 500. A régészet, az antropológia és a történettudomány legújabb kutatási eredményei címmel a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumi évében az MTA Pécsi és Szegedi Területi Bizottsága. A szimpóziumon a Fraknói Kutatócsoport részéről a szervezőként is közreműködő Fedeles Tamás mellett Kuppa Tamás és Nemes Gábor is előadást tartott a Solymosi László akadémikus által elnökölt történettudományi szekcióban.
Fedeles Tamás Klerikusok fegyverben. A mohácsi csata egyházi résztvevői címmel tartotta meg előadását, melyben Nemeskürty István nézeteit cáfolva bemutatatta, hogy a mohácsi csatában hány magyar főpap és egyéb egyházi személy harcolt, s ezek közül kik estek el. Külön kitért ennek kapcsán a csatát követő hónapokban Európa-szerte terjedő veszteséglistákra, valamint kiemelte, hogy a mohácsi csatatéren az egyházi személyek mellett milyen fontos szerepet játszottak a püspökök és nagyobb káptalanok által felfogadott egyházi bandériumok.
Nemes Gábor Pápai követek Magyarországon (1523–1526) című előadásában Lorenzo Campeggi bíboros 1524 februárjától 1525 októberéig tartó legációjára koncentrált. Előadásában nagyban támaszkodott az Archivio di Stato di Bolognában őrzött Malvezzi Campeggi-levéltárban feltárt, a magyar kutatás által eddig ismeretlen levéltári forrásokra. Campeggi bíboros a nürnbergi birodalmi gyűlés, majd a regensburgi konferencia után Ferdinánd főherceg meghívására érkezett Bécsbe, ahol II. Lajos király már 1524 augusztusában felvette vele a kapcsolatot. Budára 1524 decemberében érkezet, 1525 júniusáig a török elleni készülődés koordinálása, a cseh katolikusok és kelyhesek uniója, valamint a Lengyel Királyság és a Német Lovagrend közötti fegyvernyugvás megerősítése ügyében tevékenykedett. Követsége alatt legátusi bíróságához csaknem 450 kérvényt nyújtottak be, ennek közel egyharmadát Budán. A 70 magyar vonatkozású kérvény benyújtója elsősorban a hazai alsópapságból került ki. Az apostoli legátus kíséretét főleg észak-itáliai klerikusok alkották, közülük többen humanista műveltséggel és kapcsolati hálóval rendelkeztek. Bár Lorenzo Campeggi az Apostoli Szentszék egyik legtehetségesebb diplomatája volt, mégis – saját értékelése szerint is – követsége kevés eredményt tudott felmutatni az egyes rábízott ügyek intézésében.
Kruppa Tamás A mohácsi csata visszhangja az itáliai forrásokban címen tartotta meg az előadását. Az előadás a mohácsi csata és következményeinek itáliai visszhangját vizsgálja velencei és vatikáni források alapján. A Magyar Királyságot a török támadás külpolitikai elszigeteltségben érte, mivel Európát ekkor a Habsburg–Valois rivalizálás és az itáliai háborúk kötötték le. A velencei és pápai követjelentések pontos képet rajzolnak a korabeli magyar állapotokról, az ország politikai megosztottságáról és katonai gyengeségéről. A csata értéklése az olasz történetírásban – Paolo Giovio és kortársai műveiben – az 1526 utáni évtizedekben szilárdult meg, amely a csatát intő példaként állította az itáliai közvélemény elé. A mohácsi tragédia így nemcsak magyar, hanem európai eseményként is beépült a 16. századi olasz történeti gondolkodásba.
