Könyvbemutató a Pázmányon

A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel. Részben kutatási eredményei hathatósabb szakmai recepciója és integrációja érdekében, részben pedig a 'Lendületes' előzmények folyományaként. E megfontolás jegyében került sor 2018. október 17-én délután nagy érdeklődés mellett szervezett könyvbemutatót az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, valamint a Kubinyi András Történész Műhely, ahol a levéltár két legújabb kötete került bemutatásra.

Kanász Viktor és Karlinszky Balázs köszöntőjét követően Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár) mutatta be a Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században című kötetet. Először A veszprémi egyházmegye múltjából című sorozat eddigi történetét, jellegét ismertette, majd a 16 tanulmányt tartalmazó konferencia-kötetről mondta el gondolatait. Az interdiszciplináris jellege mellett fontos pozitívumként emelte ki, hogy a szerkesztők szakítottak a régi, felekezeti központú megközelítéssel és a felekezeteket együtt tárgyalják, így rajzolva ívet a reneszánsz főpapságtól a protestáns könyvkultúráig.

A kötet három fejezetre oszlik. Az első hét tanulmány a veszprémi püspökség 16. századi történetét mutatja be a veszprémi püspökök életrajzai, a Zala megyei hiteleshelyek, a püspökség területén működő szerzetesrendek, a zirci uradalom, valamint Kanizsa protestáns és katolikus társadalmának bemutatásával. A következő fejezetben az egyházmegye területén működő protestáns felekezetek intézményesülését mutatja be, külön részletezve Beythe István és Samarjai Máté János ágendáját, a dunántúli prédikátorok, s különösképpen kanizsai Pálfi János működését, valamint a prezsbitériumok kiépülését, s végül pedig a korabeli templomépítészet változását. Végül az utolsó fejezetben három tanulmány keretében a 16–17. századi dunántúli könyvkultúrát mutatja be, megvizsgálva a reformáció előtti magyar nyelvű szövegek kutatási lehetőségeit, valamint a németújvári iskola és Esterházy Pál könyvtárait.

A kötetben a Kutatócsoport két tagjának, Nemes Gábornak és Kanász Viktornak az írása is olvasható. Nemes Gábor a kötet leghosszabb tanulmányában Pietro Osvalies bíboros veszprémi püspök életrajzát mutatja be, Kanász Viktor írásában pedig Kanizsa 16. századi egyháztörténetét, az új hitértelmezés helyi megjelenését, valamint a késő középkori egyházi struktúra felbomlását vizsgálta.

Siptár Dánielt Gárdonyi Máté Siófok-kiliti plébános (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) követte, aki a „Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. című kötetet ismertette. A hallgatóságnak bemutatta a kötet előzményének számító Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című kötetet, s kiemelte, hogy míg az a mű elsősorban a világháborús anyagi károkat mutatja be, addig a most megjelent munka sokkal inkább az egyházmegye papságának és a hívek bizonyos csoportjainak személyes helyzetét, körülményeit teszi megismerhetővé. A források időintervalluma 1944 és 1948 között helyezkedik el, s java részük a mindeddig kutatatlan volt.

A kötet először a frontharcok során elhunyt papok martyrologiumát (például Somlyai Ambrus ősi plébános halálát), majd Mindszenty József püspök tevékenységé, a hadifogságba került, valamint a személyes szabadságukban korlátozott papok történetét mutatja be. Ezt követően helyet kapnak a kötetben a hadifogoly- és internálótáborokkal kapcsolatos iratok, majd a püspökhöz írt kérelmek, az Erdélyből menekültek, vagy a Felvidékről kiutasítottak nyomán létrejött helyzet nyer érdekes megvilágítást. Gárdonyi Máté megállapította, hogy 1945 semmiféle határvonalat nem jelentett az egyházi személyekkel szembeni eljárások tekintetében.  Végül kijelentette, hogy a kötet nem csak az egyház- és helytörténészek számára lesz hasznos, hanem a korszak alulnézetét, s a köztörténet helyi lenyomatát is felismerhetjük benne, s láthatjuk, hogyan élték meg eme éveket vidéken.

A veszprémi egyházmegyetörténeti és a vatikáni kutatások a Monumenta romana episcopatus Vesprimiensis-nek köszönhetően rangos múltra tekintenek vissza, amelynek e kötetek méltó folytatását nyújtják.

A kötetek adatai:

„Püspök urat is őrizetbe veszem.” Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 31.)

Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.)

Magyar Kurír
Újkor.hu
Galéria