Egyháztörténetírás és teológia Gyulafehérváron

A PPKE Horánszky utcai épületében került sor 2020. január 24-én gyulafehérvári teológiai oktatás keretében folyó egyháztörténeti kutatások elmúlt 15 évben született eredményeinek nagyszabású prezentációjára. A szervező a katolikus egyetem Fraknói Kutatócsoportja és a hittudományi kar Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszéke volt. Az esemény elején a résztvevők imádság keretében emlékeztek meg a Fraknói Kutatócsoport aznap hajnalban elhunyt szenior kutatójáról és tanácsadójáról, Mons. Török Józsefről. Az ő másfélévtizedes atyai, baráti és szakmai támogatása felbecsülhetetlen segítséget jelentett a Kutatócsoport munkájában.

 A tudományos szimpózium első harmadában a nagyszámú érdeklődő közönség a Márton Áron Hagyatéka sorozat köteteivel ismerkedhetett meg, mely sorozat méltán nevezhető a magyar katolikus tudományosság opus magnumának. A 25 kötetesre tervezett sorozatot  Madas Edit, az MTA rendes tagja ismertette. Eddig 19 kötet látott napvilágot, az első Márton Áron halálának 25. évfordulóján jelent meg. A professzor asszony a forrásőrző helyekre, illetve a hagyaték feltárása, kötetbe rendezése módszereire és a kötetek felépítésére tért ki. Ezek rendszerint tematikus, illetve műfaji rendezést követnek, melyen belül a legfőbb rendező elv az időelv. Végül egypár konkrét kötetre hívta fel a figyelmet. Például a szentéletű püspök kora egyik legfontosabb problémájának tartotta a házasság válságát. E témakörben Házasság, család címmel jelent meg a sorozatban kötet. Előadásában Márton püspöktől származó idézetek keltették életre a hallgatóság előtt főpásztori körleveleit, prédikációit.

Ezt követően három egyháztörténeti témájú tanulmánykötet került bemutatásra. Ezek csupán ízelítőt adtak mindazon konferenciák tematikájából, melyekre az elmúlt időszakban Gyulafehérváron, részben pedig Kolozsváron sor került. Gárdonyi Máté a PPKE HTK egyháztörténész professzora a Catholice reformare kötetet, Tóth Tamás az MKPK titkára pedig az Ezeréves múltunk és a Megmenekültem az oroszlán torkából című köteteket ismertette. Előbbi azzal kezdte előadását, hogy a gyulafehérvári székesegyház 1566–1716 között protestáns istentiszteletek színhelye volt, ezzel szembesíti az olvasót ez a mű, amely a végigkalauzolja az erdélyi püspökség történetén attól kezdve, hogy a püspököknek székhelyüktől távol kellett élniük a katolikus restauráció folyamatáig. Az előadó a tanulmányokat sorra véve kiemelte például, hogy bár a kolozsvári Heltai Nyomda termékeit alapvetően protestánsnak gondoljuk, Bánfi Szilvia és V. Ecsedy Judit tanulmányából az tetszik ki, hogy ott katolikus kiadványokat is nyomtattak.

Tóth Tamás az Ezeréves múltunk bemutatása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy gyulafehérvári egyházmegyéről csak 1932-től beszélhetünk, korábban erdélyi egyházmegye volt a hivatalos megnevezés. Tehát nem a püspökség székhelyéről, hanem a területéről kapta a nevét az egyházmegye. A másik kötet, Megmenekültem az oroszlán torkából 19–20. századi témákat állít vizsgálódása középpontjába, például a békepapi mozgalmat vagy a katolikus újságírás 1945 utáni helyzetét ismerhetjük meg belőle. Mindkettőt jó szívvel ajánlja az előadó az Erdély múltja és kultúrája iránt érdeklődőknek.

A résztvevők, köztük szép számban katolikus egyetemi nappali és levelező tagozatos hallgatók az egyháztörténeti kutatások mellett kitekintés jelleggel egyéb teológiai diszciplínák gyulafehérvári műveléséről és képet kaphattak. Diósi Dávid teológiai köteteit Török Csaba, az esztergomi teológus professzor lendületes előadásban prezentálta. Az Egyház és posztmodern; Egyházam a posztmodernben és „A Te arcodat keresem, Uram” című könyvek (melyek kronológiai sorrendben is egymás után jelentek meg 2012-ben, 2014-ben, ill. 2018-ban) lépésről lépésre vezetnek közelebb minket korunk egyházának és a posztmodern világban betöltött, betöltendő szerepének megértéséhez. Oláh Zoltán kanonok, a szentírástudomány tanára mintegy projektbemutatóként a Septuagintához kötődő köteteket ismertetett: (Septuaginta, inkulturáció és az identitás őrzése; Az alexandriai Biblia és Izaiás messiásszövegének értelmezése; Izaiás messiásszövegeinek értelmezése a Septuagintában és az egyházatyák írásaiban). Felhívta a figyelmet arra, hogy a Septuaginta által a Biblia bekerült egy globális világnyelvbe, ami meghatározta az utána következő felfogást a világról, illetve arra, hogy a magyar teológia régi adóssága a Septuaginta magyar fordításának elkészítése, amely azonban már elkezdődött.

A rendezvény végén a gyulafehérvári egyháztörténeti kutatásokat összefogó és irányító Marton József professor emeritus, nagyprépost a Márton Áron-sorozat legfrissebb kötetét Márton Áron élete és munkássága. I. Kronológia mutatta be, amely 1896-tól 1944-ig követi végig a püspök életútját. Továbbá vázolta terveit a Gyulafehérvárott június elején az Eucharisztiáról szóló konferencia rendezésével kapcsolatban, mellyel a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi eucharisztikus kongresszus előkészületeihez kapcsolódik.

Az eseményt szervező Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője zárszavában kiemelte, hogy az ezeréves dél-erdélyi magyar jelenlét szinte egyetlen megmaradt tudományos központjának impozáns eredményeivel ismerkedhettek meg a pázmányos hallgatók és az összes érdeklődő résztvevő.

Videó (előkészületben)